Színház

Nagyhegyesi Zoltán: "Nem halálugrás"

2012.04.21. 13:41
Ajánlom
Március legvégén mutatták be az Ódry Színpadon Az ½ kegyelmű című előadást, a IV. éves zenés színész szakos hallgatók vizsgáját. A produkció főszerepét Nagyhegyesi Zoltán játssza.

-  Zenés színész szakra jársz. Melyik szó volt fontosabb neked a felvételinél: a zenés vagy a színész?

- A színész. Az érdekelt és érdekel, hogyan lehet megfogalmazni a gondolataimat, a szerep gondolatait a színpadon. Az általános iskolában irodalmi versenyekre jártam, a gimnáziumban pedig versmondókra. Aztán a gimiben elmentem otthon, Kecskeméten egy stúdióba, ahol azt mondták, nincs rossz hangom, habár szerintem rettenetesen énekeltem, de a tanár személyisége vonzott. A színművészetis felvételi évében indult zenés színész és bábszínész osztály. A bábról akkor nagyon keveset tudtam, körülbelül annyit, amit bábszínházban láttam vagy gyerekkoromban legóztam, a zenésnél pedig valami ehhez hasonló megjegyzés volt a tájékoztatóban: színész szak zenés készségfejlesztéssel. Ez jobban izgatott, azt éreztem, ehhez több közöm lehet.

- Az évad elején játszottad az első főszerepedet Kaposváron A kéz című bítzenés színdarabban, ami Háy János novelláiból készült. (A bogyósgyümölcskertész fia című kötet novelláiból ; az előadásról szóló kritkánk ide kattintva olvasható - a szerk.) Ezek a történetek mennyire voltak neked ismerősek?

- Én is gitározni akartam tanulni, tanultam is két évet. Aztán ugyanúgy megéltem, hogy milyen Pestre, a nagyvárosba feljönni, beilleszkedni egy közösségbe: hogy először kapkodod a fejed, főleg Kecskemét után, hogy hozzá kell szokni a pörgéshez, hogy rengeteg új emberrel találkozol, hogy tartsd is a lépést, de azért önmagad tudj maradni. Az apa-fiú szál is elég erős a darabban. Apukámmal elég különleges a kapcsolatom: régen láttam, aztán négy kimaradt év után eljött az előadásra. Az érdekes élmény volt, nem jó, nem rossz, egyszerűen érdekes, ahogyan beszélgettünk utána mindenféléről.

- És a Lovasi- meg Szabó Attila-féle zenei és szövegvilág?

- A testvérem sok ilyen zenét hallgatott, tehát valamennyire ismertem ezeket. Amikor megtudtam, hogy játszani fogok a darabban, egész nyáron ezeket hallgattam, hogy szokjam a hangulatukat, a gondolatiságukat, a világukat. Szerettem őket.

- Ez volt az első főszereped, ráadásul nagyszínpadon. Egzaktabban nem tudom kérdezni: nehéz volt?

- Nehéz, de nagyon jó embereket ismertem meg Kaposváron, és rengeteget tanultam a próbafolyamatból, például azt, hogy mit jelent, ha rád épül egy előadás, hogy végig a színpadon vagy, fizikailag és szellemileg fel kellett nőni hozzá.

- Van ez a fiú, Dávid, aki a darabban felkerül Pestre, idegen emberek közé, új közegbe, és ezt meg kell ismernie. Tulajdonképp ugyanezt történik Miskin herceggel is, igaz, ő Svájcból kerül Oroszországba. Egyéb hasonlóságot találsz a két karakter között?

- Talán azt, hogy mind a ketten belecsöppennek egy idegen környezetbe és elfogadják a körülöttük lévő embereket, nem ítélkeznek.

- Ez jó?

- Szerintem jó, persze nagyfokú sérülékenységet is jelent. Ezért megy tönkre Miskin körül szinte mindenki: Aglaja, Nasztaszja, Rogozsin, Ippolit. Mindenkit kiforgat magából egy ilyen tiszta vagy tökéletes ember, akit Dosztojevszkij meg akart írni.

- Zsótért fogom idézni, rólad mondta: "Azt éreztem, hogy van valami a lényében, ami hasonlít Miskinre. A mérhetetlen naivitása..." Te tényleg naiv vagy?

- Fogalmam nincs.  Bizonyos esetekben, persze, de a naivitásom egész más ahhoz képest, mint amilyen akkor volt, amikor idejöttem. Nyilván az évek múlása, a megszerzett tapasztalatok teszik ezt. Nagyon nagy kudarcélményről nem tudok beszámolni, inkább az történt, hogy a határaimat kezdtem megismerni és feszegetni, arra rátalálni, hogy én mit tudok, vagy hogy mi ennek az egésznek az értelme. De szerintem ezzel nagy újdonságot nem mondtam, mert ezen mindenki keresztülmegy. Az, hogy nyitottan próbálok létezni, változatlan. Ha ez naivitás, akkor naiv vagyok, igen.

- Nem szövegkönyvet kaptatok Zsótértól, hanem a regényt kellett elolvasnotok. Nem vizsgáztatni akarlak, de először találkoztál A félkegyelművel?

- Nem, akkor már másodszor. Azt hiszem, elsős voltam itt az egyetemen, és véletlenül került a kezembe. Most viszont máshogy olvastam: jobban figyeltem a helyzetekre, a karakterekre, egyszerűen azért, mert tudtam, hogy dolgom lesz vele. De azt nem tudtam, mit fogok játszani, mert csak az év elején kaptuk meg a szereposztást.

- Mégis, amikor olvastad, Miskinbe képzelted magad?

- Ezen nem nagyon gondolkodtam. Mindegyik karakter nagyon izgalmas, de kettő tetszett igazán, akik közel álltak hozzám: Ippolit és Miskin. Azon viszont meglepődtem, hogy a herceget rám osztotta a rendező.

- Azt mondtad az előbb, hogy Miskin megjelenése generálja a környezete bukását. A tisztasága?

- Egy olyan közegbe lép be, ahol azok az emberek már szinte mindent tudnak egymásról, mégis teljesen egyedül vannak. Megérkezik közéjük, és hirtelen mindenki barátként, megmentőként, társként néz rá, mert arra vágynak, mert az hiányzik az életükből. Megváltónak tekintik, pedig ő csak jön és van egy ügye. Szerintem azon nem gondolkodik, hogy mekkora lelki terhet raknának rá a többiek, mert nincs ideje erre. Ő csupán mindig az adott helyzetet próbálja a lehető legjobban kezelni, de annyira kuszák a viszonyok, hogy sértetlenül nem kerülhet ki ebből senki. Miskin sem. Ebbe beleőrül, aztán visszamegy Svájcba. Dosztojevszkij többféle befejezéssel kísérletezett, de azt hiszem, ez a befejezés a legigazabb.

- Azt mondja Zsótér, ilyen ember, mint Miskin, nincs. Szerinted van?

- Szerintem biztosan van. (Kérdőn mosolyog.)

- Jó, akkor kérdezek konkrétabbat. Milyen volt Zsótérral dolgozni?

- Nagyon komolyan vette a munkát, meglepő volt az a hatalmas energiamennyiség, amit beleadott, és ettől kötelességemnek éreztem, hogy tartsam vele a lépést. Megtanított a szöveggel bánni meg egyfajta színházi gondolkodásmódra is. Mint embertől is nagyon sokat kaptam tőle. Nehéz ezt pontosan megfogalmazni...

- Monumentális a regény, az előadás közel négy óra, elképesztő mennyiségű a szöveg. Persze, lehet mondani, hogy játszottál már főszerepet, A kéz Dávidját, de bevallom, tartottam attól, hogyan bírtok el Az ½ kegyelművel, hogy legyőz benneteket az alapanyag.

- Most már jobban bírom! (Nevet.)  Annyit foglalkoztam ezzel a regénnyel, annyira megpróbáltam magam átitatni a világával, a viszonyaival, hogy ha az agyamat használom, márpedig használnom kell, tényleg azt érzem: kizárt, hogy az ember ebből ne kapjon valamit. Még nem volt belőle annyira sok előadás, még mindig foglalkozom vele, mondom magamban szöveget, próbálom edzésben tartani magam. Olyan gyönyörű ez a szöveg, annyi felfedeznivalót tartogat, hogy nekem minden előadás... nem, nem halálugrás, mert pontosan tudom, mit akarok csinálni, mégis mindig más jön ki belőle.

- A Vihar olvasópróbája után vagyunk. (Az előadást az Örkény Színházban mutatják be - a szerk.) Ferdinand is egy idegen, ismeretlen közegbe becsöppenő, naiv fiatalember, amit a drámából tudunk. Milyen lesz az előadásban?

- (Nagy csönd.) Vannak elképzeléseim, de egyelőre nem akarok és nem is tudok róla beszélni. A történetet elmondhatom, amit viszont mindenki ismer, vagy utána lehet nézni. És tényleg csak a felszínről beszélnék. Még bele kell ásni magam.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Kihirdették a szinikritikusok a legjobb színészi alakítás díjazottját

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján Béres Márta kapja a legjobb színészi alakítás díját, az Anna Karenina című előadás címszerepéért.
Színház hír

Színháztudományi konferenciával kezdődik a THEALTER

Bár nemrég még veszélyben volt a THEALTER nemzetközi színházi fesztivál létrejötte, csütörtökön színháztudományi konferenciával kezdődik el a program. Az augusztus 7-ig tartó fesztiválon nyolc helyszínen 37 csapat, illetve alkotó 33 produkciójával várják a közönséget Szegeden.
Színház hír

Öt nap alatt harminc műsor várta az érdeklődőket az első Déryné Fesztiválon

Július 18-án a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kárpátok visszhangja című táncelőadásával ért véget a július 14-18. között zajló Déryné Fesztivál, amelyet először rendeztek meg Sátoraljaújhelyen és környékén.
Színház gyász

Elhunyt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus

Életének 99. évében, július 22-én meghalt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus, Aranytoll-díjas lapszerkesztő és közíró – adta hírül a hvg.hu a család közlése nyomán. A nevéhez fűződik a Magyar Lettre International és az Európai Kulturális Füzetek alapítása is.
Színház hír

Nagy Péter István a legígéretesebb pályakezdő 2021-ben

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján idén Nagy Péter István kapja a legígéretesebb pályakezdő kategória díját, a szeptember 12-én a Bethlen Téri Színházban megrendezésre kerülő díjátadón.