A színház nem futóverseny. Mégis zavarban vagyok, hol is kezdjem a Katona új bemutatójának, a Háztűznézőnek a dicséretét. Illenék Ascher Tamással kezdeni, minthogy végső soron a rendező felel mindenért. Időrendben azonban elsőnek Radnai Annamária szövege ütötte meg a fülemet az előadás során. Igazi, közérthető, élvezhető magyar beszéd, miközben érezteti az orosz gyökereket. Rögtön utána az tűnt föl, hogy Khell Zsolt díszletén nincs ablak. Ez nyilván szakmai ártalom, de azonnal nyugtalanítani kezdett, hol fog a főszereplő az előadás végén kiugrani, hogy elmeneküljön a házasság elől. Igaz, az első jelenetben a saját lakásában van, menekülni meg a menyasszony házából fog, viszont az is nyilvánvaló, hogy a tér nem sokat fog változni. Szürkéssárga, aprófoltos tapéta a falakon, hátul rendes bejárati ajtó, jobboldalt tapétaajtó a menyasszony szobájába. Ennek a falba simuló, láthatatlan nyílászárónak is jelentősége van, ugyanis hasonlóan észrevehetetlen ablakon át találja meg a házasodástól végül megriadó hivatalnok a menekülés útját majd a darab végén. A díszlet másik remek trükkje a színváltás szokatlan módja: a padló a magasba emelkedik és plafon lesz belőle.

Háztűznéző (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / Fidelio)

Az első jelenet egyébként egy másik, 19. századi klasszikus orosz művet idéz fel, Goncsarov Oblomovját, amelynek hőse a regény első száz oldalát kitevő délelőttöt ágyban tölti tétlen elmélkedéssel. Nyilván rá emlékeztet a rendezés azzal, hogy a nyitó jelenetben a már nem éppen fiatal, karrierje csúcsára érkezett osztályvezető, Padkaljoszin szerepében remekelő Fekete Ernő, fantasztikus rendetlenség közepén kanapén heverve elmélkedik. Ott tanakodik a házasodás lehetőségéről, és még a trehány szolgáját kellő tunya egykedvűséggel jellemző Elek Ferencet is arról faggatja, hogy a frakkját varró szabó és a csizmáját készítő cipész érdeklődött-e, vajon nem házasodási szándék rejlik-e a buzgó ruházkodás mögött. Aztán megjön a házasságszerző asszony is - Fullajtár Andrea kissé durva, kültelki édelgéssel dúsítja a szövegét -, de ő sem képes kideríteni Padkaljoszin szándékát. Ám hamarosan betoppan a barátja, Kacskarjov is – Rajkai Zoltán lenyűgöző energiával jeleníti meg -, aki csaknem erőszakkal ragadja magával tehetetlenségében ellenállni képtelen hősünket lánykérőbe.

Fullajtár Andrea, Fekete Ernő, Elek Ferenc - Háztűznéző (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / Fidelio)

A lányos háznál hasonló a helyzet. Jordán Adél nemcsak a szokott butuska libát adja, hanem világossá teszi, hogy a lány is a férfiéhoz hasonló tétovasággal küszködik. Ő is ugyanúgy tart a házasságtól. Zokniban, lábujjhegyen közlekedik, minta balettcipő lenne rajta. Pipiskedése sejteti, érezteti félelmét a változástól, a házas élettől. Anyját Szirtes Ági játssza, egy jámbor, de butuska úriasszonyhoz illő riadalommal a komplikált helyzetekben.

Azokból meg lesz bőven. Hiszen négy kérő is érkezik. Nagyszerű alkalom az egykori orosz középosztály rajzára és a Katona színészeinek a brillírozásra. Bezerédi Zoltán, Vajdai Vilmos és Keresztes Tamás eredetien mulatságos portrékat készít az eltökélten öntudatos és praktikusan anyagias végrehajtóról, a kisebbségi komplexussal meg az abból fakadó mániákkal küzdő egykori katonáról és a világlátott, de tapasztalataiból semmit sem tanuló, sőt azokat meg sem értő volt tengerészről. A szövegük szerint szatirikusan elrajzolt figurák tökéletesen életszerűek is. Szakács Györgyi jelmezei pedig hibátlanul egyesítik a karikírozást a valószerűséggel.

Fekete Ernő, Fullajtár Andrea - Háztűznéző (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / Fidelio)

Padkaljoszin szökése után a rendező még egy gesztussal nyomatékosítja az értelmezést. Az első jelenet helyszíne leereszkedik eredeti helyére, és a hivatalnokot ismét a kanapén látjuk. Visszatért, hazatért, biztonságban van. Vagy minden kezdődik elölről?

Szatíra a Katona másik új bemutatója is a Kamrában. Bár Lucy Kirkwood, kortárs angol írónő Munkavégzés során nem biztonságos című műve színvonalában nem mérhető a Gogoléhoz. Két, kissé lapos jelentben ábrázolja a bulvársajtó amorális működését. Az egyikben egy férfimagazint állít pellengérre abból az alkalomból, hogy egy apa tiltakozik, mert címlapra kerültek tizennégy éves lányának pucér mellei.

Munkavégzés során nem biztonságos (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / Fidelio)

Kétségkívül ügyes dialógus kerekedik az ostoba, de erkölcsösnek látszó apa és az éles elméjűen amorális főszerkesztő között, sokáig úgy látszik, hogy egyikük buta, de igaz ember, míg a másik okos, de tisztességtelen. Ám a végére csak kiegyeznek néhány millió fontban. Takátsy Péter mint feszengő, gátlásos, de elszántan becsületesnek mutatkozó munkásember és Kocsis Gergely mint alapjában jószándékú, de szakmájának erkölcsihez mégis csak alkalmazkodó szerkesztő nagyszerűen folytatja le a harcot, Rujder Vivien és Tasnádi Bence mintaszerű a beosztottak kétféle, sőt ellentétes szerepében. A lány kiszolgáltatott munkaerő, de utálkozását titkolni képtelen, míg a fiú nagypofájú protekciós, aki a főszerkesztővel szemben is hivalkodóan gátlástalan. Dér Zsolt gyakornokként szerénykedik, hozza a kávékat a főnöknek.

Dér Zsolt - Munkavégzés során nem biztonságos (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / Fidelio)

Leginkább csak azért van ott, hogy a második jelenetben fontos szerepe legyen, abban ugyanis állásinterjún láthatjuk egy női magazinnál. Az előbbi helyéről kirúgták, lakbérét sem tudja fizetni, a barátnője is elhagyta. A szövegnél, a történetnél itt már végképp sokkal izgalmasabb a játék. Dér Zsolt csodálatosan finom gesztusokkal, mimikával mutatja meg az alapjában érzékeny, következésképpen a bulvársajtóhoz teljesen alkalmatlan fiatalember lelkét. Amit meg Pelsőczy Réka művel a beszélgetés során, az szinte valószerűtlen színészi remeklés. Piperészkedik – ha lehet ilyet mondani. Aprólékosan sminkel, szőrtelenít, keni kezét, lábát, miközben egyvégtében az egyenrangúságról, a szerkesztőség baráti légköréről beszél, arról, hogy ugyanabban élnek, amit munkájukkal sugallni szeretnének az olvasóknak is.

Rujder Vivien - Munkavégzés során nem biztonságos (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / Fidelio)

Máté Gábor alaposan átgondolt és kidolgozott rendezésében a terem közepén húzódó páston folyik a játék, Cziegler Balázs tervező a két végén helyezte el a szerkesztőségeket, kellően ellátva a hozzájuk illő kellékekkel, Füzér Anni jelmezei nem hivalkodnak, de pontosan illenek viselőjük jelleméhez, helyzetéhez.

A Katona méltó hagyományaihoz. A Háztűznéző nem nyújt nagy izgalmat, de annál magasabb művészi színvonallal kényezteti a nézőt. A Munkavégzés során nem biztonságos témája, problematikája nagyon mai, a bulvársajtó belvilágának kiteregetésével szinte voyeur-i igényeket is kielégít. Ám többet nem nyújt.