Színház

„Nagyon szeretem az ilyen időutazós darabokat” - Interjú Schell Judittal

Beszélgetés a Csoda korban élünk című darab kapcsán
2018.07.31. 11:00
Ajánlom
Augusztus végén egy újabb fergeteges bohózat érkezik a balatonföldvári Kultkikötőbe, aminek cselekménye ugyancsak a Balaton-parton, egészen pontosan Szigligeten játszódik. A Thália Színház vendégjátéka kapcsán a darab egyik főszereplőjét kérdeztük.

A Csoda korban élünk című darabban egy írónőt alakít. Voltak valaha ilyen ambíciói, esetleg gyerekkori fantáziái?

Nagyon érdekes, hogy pont erre kérdez, mert annyira nincsen bennem semmilyen grafománia, hogy éppen most kellene válaszolnom egy emailre és inkább megkeresem a feladónak a telefonszámát, hogy személyesen beszéljünk, mert nincs türelmem levélben hosszan kifejteni. Szóval, nem, soha nem volt bennem ilyen ambíció.

Naplót írt esetleg?

Naplóm volt korábban, de nem az a „kedves napló”, amibe oldalakon át írok, inkább csak egy-két szóval, vagy tőmondattal írtam le az aktuális dolgokat.

Még mindig vezeti?

Nem… Szép is lenne, ha ilyesmire lenne időm! Most már csak a naptárba írok. (nevet) Azokhoz viszont ragaszkodom, mert megvannak sok évvel ezelőttről is. Azokat szeretem visszalapozni, hogy felidézzem, mondjuk 1992-ben július 4-én mi történt velem.

Olyan esetleg volt már, hogy egy szerepben, amit megformált, átírt vagy szívesen átírt volna egy-egy megnyilatkozást, mondatot, vagy szavakat?

Ha valami átíródik az inkább a fejemben megy végbe, nem írom le. Előfordul, hogy némileg módosul a szöveg a sokadik előadásra, mert egy kicsit jobban az én számra, az én nyelvemre formálom a mondatot. Ahogy túljutunk a szöveges próbákon és jönnek be a mozgások a színpadon, fokozatosan elfelejtem a szöveg látványát. Aztán ha egy felújító próbán újra bele kell néznem a szövegkönyvbe, az kifejezetten zavaró, mert akkor újra betűket látok, pedig már inkább a megszólalások élnek bennem.

A Csoda korban élünk a Rákosi-éra időszakát idézi meg egy abszurd szatírában. Úgy halottam, hogy ezt helyenként annyira szórakoztatóan sikerült kivitelezni, hogy ön és Szervét Tibor is sokszor alig bírták ki nevetés nélkül az előadásokat. Melyik a legmegmosolyogtatóbb jelenet az ön számára a darabban?

A darabnak is van számos humoros jelenete, de mi ezeken ki tudjuk nevetni magunkat az olvasópróbán. Ezeket a nevetés közeli szituációkat esetünkben inkább az aktuális helyzet adja. A darabban például a ládás jelentnél volt hasonló. A történet szerint az író, Sas Tibor meghal és bekerül egy ládába. Elég sokan sürgünk forgunk a láda körül, és amikor az írót alakító Nagy Viktor félig már benne van, egy műláb ugye rendre kigyűrődik, kiugrik a ládából. És hát

addig sürögtünk forogtunk ott, mígnem idő előtt kijött a műláb, mielőtt a Viktor lába ténylegesen bekerült volna a ládába, és alig bírtuk visszatolni, hogy ne legyen hirtelen három lábú Sas Tibor. Közben a Tamási Zoli is próbálta menteni a helyzetet és csukogatta le a ládát, a Viktor igazi lábaira, és úgy kellet őt visszafogni. (nevet)

Csoda_korban_elunk2-104130.jpg

Csoda korban élünk (Fotó/Forrás: Kultkikötő )

A rákosi rendszerrel ön csak történelemként találkozhatott, de talán szülők, rokonok révén az ön számára is elevenebb lehet ez az időszak, mint egy teljesen kívülállónak, például a darabban felbukkanó olasz riporternek. Milyen érzés volt belecsöppenni egy szerep erejéig ebbe a világba?

Nagyon szeretem az ilyen időutazós darabokat.

Igaz, a legtöbb történet, amit itt játszunk a Tháliában, egy modern környezetbe átültetett dráma, azért akad néhány, ami ténylegesen a visszarepít a múltba. Ha messzebbre megyünk, mint az aktuális premierdarabunk, a Lady Windermere legyezője esetében, ami ugye az ezernyolcszázas évek végére kalauzolja a nézőt, az van annyira távoli, hogy arról tényleg csak elképzelésünk van. De az ’53-as időszak maradványairól, lecsengéséről van fogalmam, azért pár évet éltem a szocializmusban, voltam úttörő kisdobos is, szóval a bőrömön éreztem. Igaz, gyerekként egész más szemmel nézte ezeket az ember, a negatív oldalát inkább a szüleim érezték.

A Csodakorban élünk című darabot a nyári Kultkikötő összművészeti fesztiválra is elviszik. A Balatonról talán minden magyarnak van valamilyen emléke. Felidézne egy ön számára kedveset?

Nagyon sok emlékem van a Balatonról, tulajdonképp minden évben megyünk oda. A gyerekkorom nyarai ott teltek. Nyaralónk nem volt, így sokat kempingeztünk, amit nagyon szerettem. Volt, hogy viharban indultam szörfözni például, akkor úgy kellett kimenteni a vízből. A diszkóhajót is nagyon szerettem, annak ellenére, hogy a stroboszkóp kifejezetten zavart. Mostanában többet megyek a tengerhez, mert nagyon szeretem, de a Balaton mai napig része a családi nyaralásoknak.

Szigligeten is volt esetleg, ahol a darab játszódik?

Szigliget az egyik kedvencem. Már több mint tíz éve, hogy egy munka kapcsán összeismerkedtünk egy házaspárral, amiből olyan barátság szövődött, hogy azóta rendszeresen járunk hozzájuk. Még bent az alkotóházban nem voltam, ami a darab színhelye, de a kertet láttam, az gyönyörű. De a kikötőt, a strandot, a várat, a házakat, a kávézót, a fagyit - mindent szeretek ott.

Van kedvenc része a darabból?

Azt nagyon szeretem, amikor egy pár percig cigarettázgatva nézek kifelé a szigligeti alkotóház ablakán. Olyankor mindig azt a képet látom magam előtt, ahogy a Balaton látszik az ismerősöm szigligeti házából.

Ha ajánlaná a darabot, hogyan csalogatná be a nézőket?

Azt gondolom, hogy egy rendkívül minőségi szórakoztatás. Továbbá azoknak, akik még tapasztaltak valamit abból a korból, azoknak egy furcsa bizsergető érzés lehet, egy nagyon nosztalgikus élmény, hogy az emberek hogyan rettegtek a hatalomtól, és próbáltak megfelelni az elvárásoknak. Akiknek meg nincs emlékük róla, azoknak egy érdekes betekintést adhat, hogy hogyan volt jelen ennek az egésznek az abszurd valóságossága.

Ez olyan A tanú-szerű bohózatként van megjelenítve, vagy annál sötétebben, komorabban?

Nem sötét kifejezetten, inkább a humoros oldaláról fogja meg, tud nevetni a nehézségeken, furcsaságokon.

A Csoda korban élünk című előadást augusztus 4-én, a Kultkikötő balatonföldvári helyszínén lesz látható. Jegyvásárlás és további információ itt>>>

 

A Quimby és a Vígszínház fiúzenekara is vár a Kultkikötőben

Kapcsolódó

A Quimby és a Vígszínház fiúzenekara is vár a Kultkikötőben

Quimby, Bérczesi Robi, Müller Péter Sziámi and Friends, A GRUND, slam poetry, ütős színházi előadások – Vagány programok érkeznek a Kultkikötőbe!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Új kezdet – a Hungarian Quartet első koncertje Perényi Miklós közreműködésével

Keller András - világhírű hegedűművész, a Keller Quartet alapítója és a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója által frissen életre hívott, egész pontosan újjáalakított Hungarian Quartet első koncertjét hallhatja a közönség 2019. január 4-én a Zeneakadémia nagytermében.
Klasszikus

Rabul ejtette a franciák szívét, most Carreras partnere: Pasztircsák Polina

Violetta szerepében óriási sikert aratott a Toulouse-i Operaház szezonnyitó Traviata előadásában Pasztircsák Polina. A fiatal szopránnal beszélgettünk, aki titkos álmát és zenei idolját is elárulta nekünk.
Zenés színház

Amikor a közönség elé lépek, csak a zene marad

A fiatal magyar drámai szoprán második helyet érdemelt a III. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen, és elnyerte a Fidelio különdíját is. Ádám Zsuzsannával az eddigi pályájáról, a kecskeméti Kodály-hatásról beszélgettünk, illetve arról, hogy honnan tudja, hogy neki operát kell énekelnie.
Vizuál

Ezeket nézze meg a gyerekkel decemberben!

Mutatjuk milyen gyerekfilmek érkeznek a magyar mozikba decemberben, akár az ünnepekre készülésként, akár arra, hogy lekösse a kicsiket az iskolai szünetben.
Klasszikus

Baráth Emőke női zeneszerző műveiből készített új lemezt

A 17. velencei énekes-zeneszerzőnő művei szerepelnek Baráth Emőke és az Il Pomo d’Oro új lemezén, amely az Erato kiadásában jelenik meg.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

„Semmiben nem tudunk szót érteni egymással”- interjú Debreczeny Csabával

Reginald Rose 12 dühös ember című darabját mutatja be az Átrium december 20-án, Császi Ádám rendezésében. A bírósági tandráma a lélektani realizmust ötvözi a krimi feszültségével, Debreczeny Csabával, a Négyes esküdt alakítójával beszélgettünk.
Színház hír

Vidnyánszky Attila marad a Magyar Teátrumi Társaság élén

A hétfői tisztújító közgyűlésen új tagok felvételéről is döntöttek, így 68-ra bővült a Magyar Teátrumi Társaság tagsága.
Színház hír

Ónodi Eszter és Rudolf Péter a közönség kedvencei

Az interneten, valamint a Bethlen Téri Színházban leadott közönségszavazatok eredménye alapján átadták az idei Arany Medál-díjakat.
Színház interjú

„A dráma a lételemem” – Interjú Dobó Katával

Olasz neorealista film színpadon, amerikai színdarab filmen. Dobó Kata főszerepet játszik Ettore Scola filmklasszikusának, az Egy különleges napnak színpadi változatában a Hatszín Teátrumban, nyáron pedig megrendezte első filmjét, a Kölcsönlakást, amelyre már nem kell sokat várni.
Színház magazin

Grafika, azaz az első találkozás

Egy színház darabválasztása komplex feladat. A mű üzenetén túl fontos az is: vajon eladható-e?