Színház

„Nagyon szeretem az ilyen időutazós darabokat” - Interjú Schell Judittal

Beszélgetés a Csoda korban élünk című darab kapcsán
2018.07.31. 11:00
Ajánlom
Augusztus végén egy újabb fergeteges bohózat érkezik a balatonföldvári Kultkikötőbe, aminek cselekménye ugyancsak a Balaton-parton, egészen pontosan Szigligeten játszódik. A Thália Színház vendégjátéka kapcsán a darab egyik főszereplőjét kérdeztük.

A Csoda korban élünk című darabban egy írónőt alakít. Voltak valaha ilyen ambíciói, esetleg gyerekkori fantáziái?

Nagyon érdekes, hogy pont erre kérdez, mert annyira nincsen bennem semmilyen grafománia, hogy éppen most kellene válaszolnom egy emailre és inkább megkeresem a feladónak a telefonszámát, hogy személyesen beszéljünk, mert nincs türelmem levélben hosszan kifejteni. Szóval, nem, soha nem volt bennem ilyen ambíció.

Naplót írt esetleg?

Naplóm volt korábban, de nem az a „kedves napló”, amibe oldalakon át írok, inkább csak egy-két szóval, vagy tőmondattal írtam le az aktuális dolgokat.

Még mindig vezeti?

Nem… Szép is lenne, ha ilyesmire lenne időm! Most már csak a naptárba írok. (nevet) Azokhoz viszont ragaszkodom, mert megvannak sok évvel ezelőttről is. Azokat szeretem visszalapozni, hogy felidézzem, mondjuk 1992-ben július 4-én mi történt velem.

Olyan esetleg volt már, hogy egy szerepben, amit megformált, átírt vagy szívesen átírt volna egy-egy megnyilatkozást, mondatot, vagy szavakat?

Ha valami átíródik az inkább a fejemben megy végbe, nem írom le. Előfordul, hogy némileg módosul a szöveg a sokadik előadásra, mert egy kicsit jobban az én számra, az én nyelvemre formálom a mondatot. Ahogy túljutunk a szöveges próbákon és jönnek be a mozgások a színpadon, fokozatosan elfelejtem a szöveg látványát. Aztán ha egy felújító próbán újra bele kell néznem a szövegkönyvbe, az kifejezetten zavaró, mert akkor újra betűket látok, pedig már inkább a megszólalások élnek bennem.

A Csoda korban élünk a Rákosi-éra időszakát idézi meg egy abszurd szatírában. Úgy halottam, hogy ezt helyenként annyira szórakoztatóan sikerült kivitelezni, hogy ön és Szervét Tibor is sokszor alig bírták ki nevetés nélkül az előadásokat. Melyik a legmegmosolyogtatóbb jelenet az ön számára a darabban?

A darabnak is van számos humoros jelenete, de mi ezeken ki tudjuk nevetni magunkat az olvasópróbán. Ezeket a nevetés közeli szituációkat esetünkben inkább az aktuális helyzet adja. A darabban például a ládás jelentnél volt hasonló. A történet szerint az író, Sas Tibor meghal és bekerül egy ládába. Elég sokan sürgünk forgunk a láda körül, és amikor az írót alakító Nagy Viktor félig már benne van, egy műláb ugye rendre kigyűrődik, kiugrik a ládából. És hát

addig sürögtünk forogtunk ott, mígnem idő előtt kijött a műláb, mielőtt a Viktor lába ténylegesen bekerült volna a ládába, és alig bírtuk visszatolni, hogy ne legyen hirtelen három lábú Sas Tibor. Közben a Tamási Zoli is próbálta menteni a helyzetet és csukogatta le a ládát, a Viktor igazi lábaira, és úgy kellet őt visszafogni. (nevet)

Csoda_korban_elunk2-104130.jpg

Csoda korban élünk (Fotó/Forrás: Kultkikötő )

A rákosi rendszerrel ön csak történelemként találkozhatott, de talán szülők, rokonok révén az ön számára is elevenebb lehet ez az időszak, mint egy teljesen kívülállónak, például a darabban felbukkanó olasz riporternek. Milyen érzés volt belecsöppenni egy szerep erejéig ebbe a világba?

Nagyon szeretem az ilyen időutazós darabokat.

Igaz, a legtöbb történet, amit itt játszunk a Tháliában, egy modern környezetbe átültetett dráma, azért akad néhány, ami ténylegesen a visszarepít a múltba. Ha messzebbre megyünk, mint az aktuális premierdarabunk, a Lady Windermere legyezője esetében, ami ugye az ezernyolcszázas évek végére kalauzolja a nézőt, az van annyira távoli, hogy arról tényleg csak elképzelésünk van. De az ’53-as időszak maradványairól, lecsengéséről van fogalmam, azért pár évet éltem a szocializmusban, voltam úttörő kisdobos is, szóval a bőrömön éreztem. Igaz, gyerekként egész más szemmel nézte ezeket az ember, a negatív oldalát inkább a szüleim érezték.

A Csodakorban élünk című darabot a nyári Kultkikötő összművészeti fesztiválra is elviszik. A Balatonról talán minden magyarnak van valamilyen emléke. Felidézne egy ön számára kedveset?

Nagyon sok emlékem van a Balatonról, tulajdonképp minden évben megyünk oda. A gyerekkorom nyarai ott teltek. Nyaralónk nem volt, így sokat kempingeztünk, amit nagyon szerettem. Volt, hogy viharban indultam szörfözni például, akkor úgy kellett kimenteni a vízből. A diszkóhajót is nagyon szerettem, annak ellenére, hogy a stroboszkóp kifejezetten zavart. Mostanában többet megyek a tengerhez, mert nagyon szeretem, de a Balaton mai napig része a családi nyaralásoknak.

Szigligeten is volt esetleg, ahol a darab játszódik?

Szigliget az egyik kedvencem. Már több mint tíz éve, hogy egy munka kapcsán összeismerkedtünk egy házaspárral, amiből olyan barátság szövődött, hogy azóta rendszeresen járunk hozzájuk. Még bent az alkotóházban nem voltam, ami a darab színhelye, de a kertet láttam, az gyönyörű. De a kikötőt, a strandot, a várat, a házakat, a kávézót, a fagyit - mindent szeretek ott.

Van kedvenc része a darabból?

Azt nagyon szeretem, amikor egy pár percig cigarettázgatva nézek kifelé a szigligeti alkotóház ablakán. Olyankor mindig azt a képet látom magam előtt, ahogy a Balaton látszik az ismerősöm szigligeti házából.

Ha ajánlaná a darabot, hogyan csalogatná be a nézőket?

Azt gondolom, hogy egy rendkívül minőségi szórakoztatás. Továbbá azoknak, akik még tapasztaltak valamit abból a korból, azoknak egy furcsa bizsergető érzés lehet, egy nagyon nosztalgikus élmény, hogy az emberek hogyan rettegtek a hatalomtól, és próbáltak megfelelni az elvárásoknak. Akiknek meg nincs emlékük róla, azoknak egy érdekes betekintést adhat, hogy hogyan volt jelen ennek az egésznek az abszurd valóságossága.

Ez olyan A tanú-szerű bohózatként van megjelenítve, vagy annál sötétebben, komorabban?

Nem sötét kifejezetten, inkább a humoros oldaláról fogja meg, tud nevetni a nehézségeken, furcsaságokon.

A Csoda korban élünk című előadást augusztus 4-én, a Kultkikötő balatonföldvári helyszínén lesz látható. Jegyvásárlás és további információ itt>>>

 

A Quimby és a Vígszínház fiúzenekara is vár a Kultkikötőben

Kapcsolódó

A Quimby és a Vígszínház fiúzenekara is vár a Kultkikötőben

Quimby, Bérczesi Robi, Müller Péter Sziámi and Friends, A GRUND, slam poetry, ütős színházi előadások – Vagány programok érkeznek a Kultkikötőbe!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A társulat kérdéseiről – a közös ügyektől a közügyekig

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozatának vendégei februárban a társulatról beszélgettek. A meghívottak, Kováts Adél, Göttinger Pál és Molnár Áron tapasztalatainak, nézőpontjainak megismeréséből és helyenkénti ütköztetéséből izgalmas kép rajzolódott ki a társulatokat illető lehetőségekről, külső és belső elvárásokról.
Színház ajánló

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Színház premier

Nyakunkon a hurok – Hazai ősbemutatóra készül az Orlai Produkciós Iroda

Bagossy László az Orlai Produkciós Iroda színészeivel állítja színpadra Kerékgyártó István szövegét, amely a szerző Puzzle című darabjából és a Hurok című regényből állt össze. A bemutatót február 23-án tartják a Jurányi Házban.
Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.