Összegyűjtöttünk 15 érdekességet a legendás színészről:
1. 1952. május 20-án született, és már gyerekként vonzotta a színház világa, 10 évesen eldöntötte, hogy színész lesz.
„Fertőzötten színész vagyok, a munka éltet. Két munka között alig létezem”
– mondta később.
2. Példás tanuló volt, amiért osztálytársai strébernek tartották. A munkának azonban meglett az eredménye: gimnazistaként több szavalóversenyt is megnyert, emellett szerződtette a Pinceszínház. Eljátszhatta a Koldus és királyfi Királyfiját és Shakespeare Rómeóját is, melyről elismerően nyilatkoztak az akkori kritikák.
3. A korai sikerek ellenére édesapja nem nézte jó szemmel, hogy színész szeretne lenni, ezért a 14 éves fiú titokban felvételizett a Pinceszínházba.
Szerencsi Éva és Szakácsi Sándor (Fotó/Forrás: Szalay Zoltán / Fortepan)
4. A Pinceszínházban töltött évek alatt ismerte meg Szerencsi Évát, a szimpátiából pedig hamar szerelem lett. 1976-ban házasodtak össze, de már egy év után külön költöztek. Összesen hét évig voltak együtt, a színésznő nem bírta tovább férje kicsapongó életmódját, valamint, hogy minden férfikollégájára féltékeny, aki csak hozzáér a színpadon.
5. Szakácsi Sándort elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Várkonyi Zoltán osztályában végzett 1974-ben.
Rögtön Szolnokra szerződött, de már akkor előszerződése volt a következő évre a Vígszínházba.
6. A Vígszínházban örömmel fogadták, Várkonyi Zoltán korai halála azonban megviselte Szakácsit, és bár a Vígszínházban töltött évek alatt számos szerepben ért el sikereket, a nagy áttörést egyik sem hozta meg számára.
7. A beugrásai viszont legendásak voltak: egy alkalommal az egyik néző Joker-kártyát ajándékozott neki, utalva ezekre a szerepekre, valamint arra, hogy sosem skatulyázták be egy szerepkörbe.
Szakácsi Sándor (Fotó/Forrás: Szalay Béla / Fortepan)
8. Szakácsi Sándor Várkonyi Zoltán után édesapját is elvesztette, édesanyja pedig 1988-ban öngyilkos lett. Ekkora egyedül maradt, egyetlen társasága 10 hörcsöge volt.
9. Ennek ellenére szakmailag sikert sikerre halmozott. Pályafutása során a főváros mellett megfordult Gyulán, Veszprémben, Miskolcon, Esztergomban, Székesfehérváron és Pécsváradon is. Közben 1987-től állandó társulati tagként dolgozott először a József Attila Színházban, majd egy rövid szünet után 1992-től a Nemzeti Színházban, végül 2000-től a Pesti Magyar Színházban.
10. A rádiójátékok és a filmek mellett nevéhez száznál is több színpadi szerep köthető, köztük az 20. századi magyar színjátszás egyik legemlékezetesebb Hamlet-alakítása.
11. Egyik legkedvesebb szerepe a La Mancha lovagja címszerepe volt. „Ez egy igazi sikerdarab. A nézők nevetnek, sírnak rajta, nagyon szeretik. […] Nekem is a szívem csücske, és nagyon aranyos, igazi, szívből jövő emberi visszajelzéseket kapok a nézőktől. Manapság ez ritkaság.” – mondta az előadásról.
12. Legendásan jó versmondó volt, nyelv- és ritmusérzékének, valamint egyedi orgánumának köszönhetően sokat foglalkoztatták szinkronszínészként is.
13. Munkájában és a magánéletében is szerette a kihívásokat, az 50. születésnapját ejtőernyős ugrással ünnepelte.
14. Amikor megkérdezték tőle, hogy meddig akar élni, azt felelte:
„Ameddig játszani tudok, addig érdemes”.
15. Számos díjat adományoztak neki, de mindig bántotta, hogy a nagy állami kitüntetések elkerülték.
(információk forrása: Szakácsi Sándor Emlékoldal, Újságmúzeum)
Fejléckép: Szakácsi Sándor (fotó: Rózsavölgyi Gyöngyi / Wikipédia)
hírlevél
