Színház

Ne próbáljuk eldönteni, hogy a saját határaink a gyerek határai is

Jó kérdés beszélgetéssorozat
Így foglalta össze a beszélgetést vezető Veiszer Alinda a gyerek- és ifjúsági színházról szóló Jó kérdés legfontosabb tanulságát. A konklúziót Hoffer Károly bábszínész, bábrendező, látványtervező, Pogány Judit színművész és Vidovszky György rendező segítették levonni a moderátornak, a hallgatóknak, és most a Fidelio olvasóinak is.

A beszélgetésben előkerültek Pogány Judit kaposvári tapasztalatai, amikor a gyerekelőadások, többek közt a Pinokkió vagy a Hamupipőke címszereplőjeként 800 nézőtéren ülő kisiskolással szemben állt a színpadon, és meg kellett tanulnia, hogyan csitítsa le őket, ha elszabadult a hangerő. Az is kiderült, azok a gyerekek, akik jól ismerik a hangját a Bogyó és Babócából, még nem mennek oda hozzá, hiszen nem tudják őt azonosítani. Ellentétben a nagyszülőkkel: „A nagymama rángatja a gyereket, hogy »Nézd, ez az a néni!« És a gyerek rám néz nagy szemekkel. Lát egy kövér nénit, és egyáltalán nem jó neki elképzelni, hogy ez tényleg így van” – írta le a helyzetet.

A színésznő a gyerekeknek készült produkciókat is nagyon komolyan veszi.

„Színészként csak a személyiség miatt adok más jeleket vagy használok más eszközöket. Ugyanazzal a koncentrációval képzeltem magam annak az apró méretű bogárnak, a stúdió üvegfalán túl ugyanúgy sírtam vagy dühöngtem, mintha az egy felnőttelőadás lenne. A hangszínek talán mások. Ugyanazzal az igazsággal mentem neki 1973-ban Pinokkió figurájának, és Pauer Gyula is ugyanazzal az igazsággal tervezett díszletet, csak talán színesebbet, mert gyerekeknek készült.”

EDV_1050_-135508.jpg

Veiszer Alinda, Vidovszky György, Pogány Judit és Hoffer Károly (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Pogány Judit jelenleg két gyerekeknek készült előadásban játszik az Örkény Színházban. Elmondta, a Csoda és Kósza hangjátékszerűségét, színpadi megoldásait jobban élvezik a felnőttek, mint a gyerekek, de az igazi élvezet őt színészként a családi előadásként játszott A Sötétben Látó Tündérben éri. Amikor megismerte Bagossy László meséjének első néhány mondatát, azt a vázlatot, amire az író-rendezővel együtt építették a mesét, és Bagossy Levente díszletét, egyetlen dolog járt a fejében: csak el ne rontsa ezt a csodát. A történet és az előadás csodája pedig azóta is működik gyereknek, felnőttnek egyaránt,

ráadásul egyre kevesebb mobiltelefon villan fel alatta.

A munkamódszer és az alkotói hozzáállás felnőtteknek és gyerekeknek szóló előadások esetében ugyanaz, csak a tematika változik korosztályonként. Aki eddig nem tudta, megtudhatta, a gyerek- és ifjúsági előadások alkotóinál fokozottabban szükséges a közeg ismerete, mindig figyelembe veszik a fejlődés-lélektani hátteret, azt, hogy egy adott korosztályt milyen témák, kérdések foglalkoztatnak. Ám az azonos életkorú gyerekek között is akadnak különbségek, ezért a szülőnek és a pedagógusnak nagyon nagy a felelőssége abban, hogy ismerje a gyerekét, az osztályát, és a nekik megfelelő előadásra vigye el őket.

EDV_1128_-135507.jpg

Veiszer Alinda és Vidovszky György, (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Tabuk a gyerekeknél nincsenek, a témához a színházi formát viszont jól meg kell választani. Illetve mintha mégis lennének újra. „Kritikusan fölvetett társadalmi problémák, például a migráció. Nekünk van egy erről szóló előadásunk a Kolibriben, de azt három éve mutattuk be. Idén már nem mutatnánk be – mondta Vidovszky György. – De álljon fel az a színházvezető, aki ma úgy dönt, hogy egy olyan előadást készít migráns témában, amelyben emberként ábrázol egy menekültet, és nem veszélyes elemként.”

Hoffer Károly sem tabut, inkább korlátokat lát, amiket nehéz átlépni, az edukációt pedig a szülőknél vagy a pedagógusoknál kellene kezdeni, akik nehezebben küzdenek meg bizonyos kérdésekkel, mint a fiatalok, akikkel nagyon nyitottan lehet beszélni. A drámafeldolgozó foglalkozások kapcsán pedig gyakran kiderül, hogy egy olyan formai megoldás, amit az alkotók elvontnak gondoltak, a gyerekek számára tökéletesen érthető, mert bennük megszületik a képzettársítás.

A téveszmék manapság is élnek, probléma akkor van, ha ezek döntési helyzetben levő emberek birtokában vannak,

olyanokéban, akik arról döntenek, adnak-e pénzt egy színháznak” – fogalmazott Vidovszky egy zalaegerszegi előadás kapcsán, amikor egy pedagógus feljelentette a színházat, mert egy ifjúsági előadásban csúnyán beszéltek, és egy általa készített kecskeméti előadás kapcsán szintén a felnőttek ellenállásáról beszélt. De azt is hozzátette, hogy hazai és külföldi tapasztalatai alapján a magyar pedagógusoknak nagyon sokat köszönhetnek, hiszen tőlünk nyugatabbra a tanárok jelentős része egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy munkaidőn kívül elvigye a tanítványait színházi előadásra. Vidovszky leszögezte, hogy az itthoni negatív példák számukat tekintve összességében elenyészőek.

EDV_1140_-135507.jpg

Érdeklődők a Jó kérdés beszélgetésen (Fotó/Forrás: Éder Vera)

A világ változik, gyorsul, sokféle impulzus ér gyereket, felnőttet, más a tempó, a vizuális kultúra. Ezt a gyerek- és ifjúsági színházban dolgozó művészek fokozottan tapasztalják. Vidovszky azt az előadás előtti helyzetet érzékeltette, amikor eldől, bevonódik-e a tizenéves korú néző az előadás világába, Hoffer pedig megosztotta egy élményét: „Az utóbbi időben érzékelem, hogy főleg az ifjúsági korosztályban van egy fura kavarodás a mozi és a színház között. Nem a mobiltelefonról, a chipsről vagy a vörösboros kóláról beszélek, hanem a hangerőről, amit ők nem feltétlenül érzékelnek egy viszonylag közel levő nézőtérről. Nincs azzal probléma, ha valamit szeretnének kommunikálni, de nem érzik a határt, mert van egy fura összemosódás bennük: nem érzékelik, hogy a színház élőben történik, és a színész pontosan hallja, érzi, mi történik odakint.”

A Jó kérdés a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozata. Támogatói az NKA és az MMA. A következő alkalom május 13-án lesz a Katona József Színházban, akkor Ezek az évad legjobb előadásai? címmel a POSZT-válogatásról beszélget Veiszer Alindával Gulyás Gábor és Zalán Tibor válogatók, valamint Turbuly Lilla, a Színházi Kritikusok Céhének elnöke.

A Jó kérdés sorozat támogatói az NKA és az MMA.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hegedűn játszott az agyműtétje közben, a sebész elveszett Mahlernél

Egy 53 éves brit muzsikus agyműtéten esett át. A hangszerét is vinnie kellett az operációra, hogy az orvosok ellenőrizni tudják, ne sérüljenek az agy más részei a beavatkozás közben.
Klasszikus

Egy életet kell végigélni ahhoz, hogy valaki így tudjon zongorázni

Kurtág Márta emlékére szólt a zene szerdán a BMC-ben, a 94 éves Kurtág György játékát pedig videofelvételen hallottuk. Feleségének tett ígérete volt, hogy ezt a Mozart-szonátát adja elő.
Zenés színház

A díva, akit a grúz szegénységből a világ tetejére segített az énekhangja

Tbilisziben született, Milánóban él, szerte a világon ünneplik. 2020-ban Japán és Kína mellett a Keresztény farsang sztárvendégeként Magyarországon is fellép „az operavilág Angelina Jolie”-jaként emlegetett szoprán, Nino Machaidze, aki magazinunknak karrierje lépcsőfokairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről is mesélt.
Jazz/World

Jön Juan Diego Flórez – Íme a 17. VeszprémFest teljes programja

Az öt napos zenei fesztiválon duplázik a Jazz+Az, érkezik a Postmodern Jukebox és közönség elé lép a világ egyik legnépszerűbb opera csillaga, Juan Diego Flórez.
Vizuál

A színész, akinek Oscar-jelölést hozott, hogy összebilincselték Tony Curtis-szel

Sidney Poitier bahamai földművesek gyerekéből lett az első afroamerikai, aki Oscar-díjat kapott a legjobb férfi színész kategóriában. Kitaposta az utat a fehérek uralta Hollywoodban, mégis számos kritika érte az alakításait. Idén ünnepli 93. születésnapját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

„Lámpagyújtogató vagyok” – Interjú Spolarics Andreával

Decemberben elnyerte a legjobb epizodistáknak járó Aase-díjat, ő Kocsma Jenny a Koldusoperában, szívügye a tanítás, legközelebb az Aliz! c. ifjúsági előadásban láthatjuk Spolarics Andreát, a Budaörsi Latinovits Színház alapító tagját.
Színház magazin

Hogyan lett nagy író Bereményi Géza?

Mitől lesz valaki nagyformátumú író? Van rá recept? Vagy ez egy eleve elrendelés? Bereményi Géza esetében a legnagyobb játékos, maga az élet determinálta a sikert. Vagy a Teleki téri piac. Önmagáról, az Eldorádóról mesélt Huszárik Katának a JaSzalonban.
Színház interjú

„Érződik a darabon, hogy színész írta” – Interjú Brasch Bencével

Zach Braff fekete komédiáját, a Minden nagyon jó lesz című darabot tűzi műsorra az Átrium. Idegenek az éjszakában, egy elhagyott tengerparti nyaralóban. Poénos bemondásoktól, egymás zrikálásától jutnak el odáig, hogy színt valljanak magukról. A harmincötödik szülinapján végzetes lépésre készülő „házigazda” szerepét Brasch Bence alakítja.
Színház hír

Házastársi pingpong a Belvárosi Színházban

Stefan Vögel fordulatokban gazdag párkapcsolati vígjátéka Rába Roland rendezésében, Debreczeny Csaba, Szávai Viktória, Mészáros Máté és Járó Zsuzsa előadásában látható február 19-től.
Színház interjú

Ki milyen jövőt képzel el a Szabad Tér Színháznak? – Az aspiránsokat kérdeztük

Hárman adtak be pályázatot a Szabad Tér Színház vezetésére: Bán Teodóra jelenlegi ügyvezető mellett Benkő Nóra színművész és Somogyi Szilárd rendező. Lapunk megszólaltatta a három jelöltet.