Színház

Ne próbáljuk eldönteni, hogy a saját határaink a gyerek határai is

Jó kérdés beszélgetéssorozat
Így foglalta össze a beszélgetést vezető Veiszer Alinda a gyerek- és ifjúsági színházról szóló Jó kérdés legfontosabb tanulságát. A konklúziót Hoffer Károly bábszínész, bábrendező, látványtervező, Pogány Judit színművész és Vidovszky György rendező segítették levonni a moderátornak, a hallgatóknak, és most a Fidelio olvasóinak is.

A beszélgetésben előkerültek Pogány Judit kaposvári tapasztalatai, amikor a gyerekelőadások, többek közt a Pinokkió vagy a Hamupipőke címszereplőjeként 800 nézőtéren ülő kisiskolással szemben állt a színpadon, és meg kellett tanulnia, hogyan csitítsa le őket, ha elszabadult a hangerő. Az is kiderült, azok a gyerekek, akik jól ismerik a hangját a Bogyó és Babócából, még nem mennek oda hozzá, hiszen nem tudják őt azonosítani. Ellentétben a nagyszülőkkel: „A nagymama rángatja a gyereket, hogy »Nézd, ez az a néni!« És a gyerek rám néz nagy szemekkel. Lát egy kövér nénit, és egyáltalán nem jó neki elképzelni, hogy ez tényleg így van” – írta le a helyzetet.

A színésznő a gyerekeknek készült produkciókat is nagyon komolyan veszi.

„Színészként csak a személyiség miatt adok más jeleket vagy használok más eszközöket. Ugyanazzal a koncentrációval képzeltem magam annak az apró méretű bogárnak, a stúdió üvegfalán túl ugyanúgy sírtam vagy dühöngtem, mintha az egy felnőttelőadás lenne. A hangszínek talán mások. Ugyanazzal az igazsággal mentem neki 1973-ban Pinokkió figurájának, és Pauer Gyula is ugyanazzal az igazsággal tervezett díszletet, csak talán színesebbet, mert gyerekeknek készült.”

EDV_1050_-135508.jpg

Veiszer Alinda, Vidovszky György, Pogány Judit és Hoffer Károly (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Pogány Judit jelenleg két gyerekeknek készült előadásban játszik az Örkény Színházban. Elmondta, a Csoda és Kósza hangjátékszerűségét, színpadi megoldásait jobban élvezik a felnőttek, mint a gyerekek, de az igazi élvezet őt színészként a családi előadásként játszott A Sötétben Látó Tündérben éri. Amikor megismerte Bagossy László meséjének első néhány mondatát, azt a vázlatot, amire az író-rendezővel együtt építették a mesét, és Bagossy Levente díszletét, egyetlen dolog járt a fejében: csak el ne rontsa ezt a csodát. A történet és az előadás csodája pedig azóta is működik gyereknek, felnőttnek egyaránt,

ráadásul egyre kevesebb mobiltelefon villan fel alatta.

A munkamódszer és az alkotói hozzáállás felnőtteknek és gyerekeknek szóló előadások esetében ugyanaz, csak a tematika változik korosztályonként. Aki eddig nem tudta, megtudhatta, a gyerek- és ifjúsági előadások alkotóinál fokozottabban szükséges a közeg ismerete, mindig figyelembe veszik a fejlődés-lélektani hátteret, azt, hogy egy adott korosztályt milyen témák, kérdések foglalkoztatnak. Ám az azonos életkorú gyerekek között is akadnak különbségek, ezért a szülőnek és a pedagógusnak nagyon nagy a felelőssége abban, hogy ismerje a gyerekét, az osztályát, és a nekik megfelelő előadásra vigye el őket.

EDV_1128_-135507.jpg

Veiszer Alinda és Vidovszky György, (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Tabuk a gyerekeknél nincsenek, a témához a színházi formát viszont jól meg kell választani. Illetve mintha mégis lennének újra. „Kritikusan fölvetett társadalmi problémák, például a migráció. Nekünk van egy erről szóló előadásunk a Kolibriben, de azt három éve mutattuk be. Idén már nem mutatnánk be – mondta Vidovszky György. – De álljon fel az a színházvezető, aki ma úgy dönt, hogy egy olyan előadást készít migráns témában, amelyben emberként ábrázol egy menekültet, és nem veszélyes elemként.”

Hoffer Károly sem tabut, inkább korlátokat lát, amiket nehéz átlépni, az edukációt pedig a szülőknél vagy a pedagógusoknál kellene kezdeni, akik nehezebben küzdenek meg bizonyos kérdésekkel, mint a fiatalok, akikkel nagyon nyitottan lehet beszélni. A drámafeldolgozó foglalkozások kapcsán pedig gyakran kiderül, hogy egy olyan formai megoldás, amit az alkotók elvontnak gondoltak, a gyerekek számára tökéletesen érthető, mert bennük megszületik a képzettársítás.

A téveszmék manapság is élnek, probléma akkor van, ha ezek döntési helyzetben levő emberek birtokában vannak,

olyanokéban, akik arról döntenek, adnak-e pénzt egy színháznak” – fogalmazott Vidovszky egy zalaegerszegi előadás kapcsán, amikor egy pedagógus feljelentette a színházat, mert egy ifjúsági előadásban csúnyán beszéltek, és egy általa készített kecskeméti előadás kapcsán szintén a felnőttek ellenállásáról beszélt. De azt is hozzátette, hogy hazai és külföldi tapasztalatai alapján a magyar pedagógusoknak nagyon sokat köszönhetnek, hiszen tőlünk nyugatabbra a tanárok jelentős része egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy munkaidőn kívül elvigye a tanítványait színházi előadásra. Vidovszky leszögezte, hogy az itthoni negatív példák számukat tekintve összességében elenyészőek.

EDV_1140_-135507.jpg

Érdeklődők a Jó kérdés beszélgetésen (Fotó/Forrás: Éder Vera)

A világ változik, gyorsul, sokféle impulzus ér gyereket, felnőttet, más a tempó, a vizuális kultúra. Ezt a gyerek- és ifjúsági színházban dolgozó művészek fokozottan tapasztalják. Vidovszky azt az előadás előtti helyzetet érzékeltette, amikor eldől, bevonódik-e a tizenéves korú néző az előadás világába, Hoffer pedig megosztotta egy élményét: „Az utóbbi időben érzékelem, hogy főleg az ifjúsági korosztályban van egy fura kavarodás a mozi és a színház között. Nem a mobiltelefonról, a chipsről vagy a vörösboros kóláról beszélek, hanem a hangerőről, amit ők nem feltétlenül érzékelnek egy viszonylag közel levő nézőtérről. Nincs azzal probléma, ha valamit szeretnének kommunikálni, de nem érzik a határt, mert van egy fura összemosódás bennük: nem érzékelik, hogy a színház élőben történik, és a színész pontosan hallja, érzi, mi történik odakint.”

A Jó kérdés a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozata. Támogatói az NKA és az MMA. A következő alkalom május 13-án lesz a Katona József Színházban, akkor Ezek az évad legjobb előadásai? címmel a POSZT-válogatásról beszélget Veiszer Alindával Gulyás Gábor és Zalán Tibor válogatók, valamint Turbuly Lilla, a Színházi Kritikusok Céhének elnöke.

A Jó kérdés sorozat támogatói az NKA és az MMA.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Pályatársakat, kortárs művészeket, barátokat kértünk meg, hogy pár sorban írjanak Konrád Györgyről, Konrád Györgyhöz.
Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Klasszikus

Mikor kezdtünk el ráadást követelni a hangversenyeken?

Megszokott dolog: ha a műsor megengedi, addig tapsolunk, míg a muzsikus újra színpadra nem jön, és ráadást ad. Mint minden hagyomány, ez is elkezdődött valamikor.
Vizuál

Átadták a hazai szinkronszakma legrangosabb díjait

A közönség és a kuratórium is szavazott, többek között díjat kapott Bobby Ewing magyar hangja és a Csernobil című sorozat szinkronja is.
Klasszikus

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Bezárja tanodáját Gór Nagy Mária

Nem talált elég tehetséges diákokat, így már csak a kifutó évfolyamokat tanítja a róla elnevezett intézményben a színésznő.
Színház ajánló

Dél-Korea ígértes színházcsinálói Budapesten

Korea és Magyarország harmincéves diplomáciai kapcsolata alkalmából társadalmi jelenségekkel és múltfeldolgozással foglalkozó darabokat láthat a magyar közönség, feltörekvő koreai alkotók tolmácsolásában. Az egyik program a Yangson Project Valami emberi című előadása.
Színház ajánló

Ismét MagdaFeszt lesz Debrecenben

Női sorsokat, női alkotókat mutat be a Szabó Magda írónő előtt tisztelgő harmadik MagdaFeszt, amelyet október 1. és 5. között rendeznek meg Debrecenben.
Színház interjú

„Csak az nem hagyja magát beszippantani, aki eleve előítéletekkel érkezik”

Vörös István író 2003-ban kezdett el dolgozni a Baltazár Színház társulatával, mára pedig egyik legfontosabb pillére a csapat működésének. Igazán különleges helyzet az, amikor egy drámaíró olyan mélyen ismer egy társulatot, hogy szövegeiben képes az ott játszó színészek egyéniségéből kiindulni. Az ő közös munkájuk ilyen.
Színház hír

Műanyagszegény előadással is készül az idén 70 éves Bábszínház

Fesztivállal, konferenciasorozattal, bábkiállítással, drámapályázattal ünnepli fennállásának 70. évfordulóját a Budapest Bábszínház, ahol a környezettudatosságra is igyekeznek jobban ráirányítani a figyelmet.