Kőszegen három kamaraszínházi bemutatóra készülnek. A Szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal közös produkcióként az Akárki című, kifejezetten szabadtérre készült "moralitásjátékot" tűzik műsorra június 25-én Veres András rendezésében. A középkor végére egész Európában elterjedő moralitásjátékok a keresztény kultúra egészen különleges "pillanatának" lenyomatai. A lét minden szegmensét egyben tartó nagy láncolat (az élettelen világtól egészen Istenig) még alapvetésként létezik az emberi gondolkozásban, de már ott éledezik az individuum fogalma, az ember, mint egyedülálló egység. Ezt fogalmazzák meg a népszerű akárki-játékok. A haláltól való félelem, és a halállal szembenéző Akárki magányossága már túlmutat a középkori, keresztény halálfelfogáson. Már maga a cím is roppant erős és kifejező jelzés: akárki-valaki közülünk. A főszereplő utolsó útján különböző allegorikus figurákkal találkozik. Ezeket a stációkat egy időn kívüli vidámpark megelevenedő attrakciói képviselik. Akárki ebben a záróra előtti wurstliban bolyong, és marad végül egyedül, a tömegben. A 20. század népszerű dalaiból összeállított zene kollázsként veszi körül a cselekményt, kapaszkodót adva a nézőknek a középkori formához.

Ezt követően a FÜGE Produkcióval közösen Ashlin Halfnight Isten előszobája című darabját mutatják be, a produkciót új helyszínen, a Jurisics Miklós Gimnázium udvarán adják elő. A darabot július 6-án és 7-én láthatja a közönség. Egy repülőszerencsétlenség után érkezünk a Pokol tornácára. A nézők lesznek az áldozatok, ahogy sorban, egymás után megérkeznek a nézőtérre - ami maga a színházi játéktér. Itt fogadja őket négy "bentlakó". Hárman - kettő nő és egy férfi -, egy szokványosnak mondható szerelmi háromszög szereplői. Itt és most - Isten előszobájában, azaz az örökkévalóságban - újraélik szerelmük és haláluk történetét. Tragédiájuk felvillanó életképekben elevenedik meg, ahol a "bentlakók" negyedik tagja, Isten fogadatlan prófétája, az orosz-mexikói származású, vallási fanatikus Bordo próbálja mutatni az utat. Mattayasovszky Zsolnay Bálint rendezésében Járó Zsuzsa, Czukor Balázs, Rusznák Adrienn, Fekete Györgyi láthatók.

Goldoni Chioggiai csetepaté című művének próbái csütörtökön indulnak, a darabot nyolc estén, július 13-15-ig, 17-én és 19-től 22-ig játsszák. A negyvenezer lakosú Chioggiában harmincezer nő él. A férfiak hosszú hónapokig halásznak a tengeren, a nők csipkét vernek. Két család nő-tagjai várják haza a férjeiket, titkos vagy nem titkos szerelmüket. Toffolo sült tökkel kínálja Luciettát, erre a nők között kiújul a szócsata, amit Vicenzo a halkereskedő szakít meg a halászok hazaérkezésének hírével. A lányok és az asszonyok, bár megígérik, hogy nem beszélnek a férfiaknak a veszekedésről, nem tudják tartani a nyelvüket, és kígyót-békát kiabálnak Toffolóra és a másik család lányaira. Titta-Nane felbontja az eljegyzését Luciettával, Beppe elhagyja Orsettát. Toffolót kővel dobálják, aki feljelenti a jegyzőnél az egész társaságot. Isidoro, a jegyző beleveti magát a családi zűrzavar kibogozásába. A tanúk kikérdezése közben ígéretet tesz Checcának, Orsetta legkisebb húgának, hogy összehozza a frissen szabaddá vált Titta-Nanéval, sőt, hozzájárul a hozományához is. A férfiak továbbra is haragszanak a menyasszonyaikra és a feleségeikre, a nők egymásnak esnek. Isidoro, látván a helyzet banalitását, egy lakásba hívja a férfiakat, hogy elrendezzék az ügyet egymás között, és kibéküljenek Toffolóval. Miután Isidoro látja, hogy lehetetlen összehozni Checcát Titta-Nanéval, mert az Luciettába szerelmes, Toffolót szemeli ki Checca párjául, aki nem is ellenkezik.A helyszínre siető férfiak teljes káoszt találnak, de Isidoro végül lassan úrrá lesz rajta mindenki kibékül mindenkivel, és hármas esküvőre készülek még aznap: Titta-Nane Luciettát, Beppe Orsettát, Toffolo pedig Checcát veszi feleségül. Az előadás rendezője Znamenák István, szereplői többek közt Gazsó György, Pogány Judot, Bánfalvi Eszter, Szilágyi Csenge, Kocsis Pál, Kovács Zsolt. A produkcióhoz kapcsolódóan július 9-én Goldoni-könyvbemutatót is tartanak: Török Tamara Goldoni és Velence című művét ismerhetik meg az érdeklődők. A színház alapításának évfordulóján, július 17-én pedig a Kőszegi Várszínház történetét ismertető könyvet is bemutatnak.

Gergye Krisztián több előadása is látható volt már Kőszegen az elmúlt években. A táncos-koreográfus-rendező a tavaly júliusban elhunyt Kristóf Ágota műve alapján készít előadást az idén. A szerző többek között kőszegi élményei alapján írta a Trilógiát, Kőszegen nyugszik és a város posztumusz díszpolgára. Kristóf Ágota halálának évfordulóján - a Nemzeti Színházzal és Gergye Krisztián társulatával közös produkcióként - az Egy elsurranó patkány című előadást mutatják be, amelyet a szabadtéri premiert követően a budapesti Nemzeti Színházban is láthat a közönség. A produkció a szerző halálának első évfordulójára készülő megemlékező kísérleti bemutató és emlékest. Az Egy elsurranó patkány művét a Mindegy című kötetében találjuk meg számos novella mellett. "Alszom, de azért figyelek. Soha nem fogom megtagadni a meggyőződésemet. Az eszméket, amelyekért feláldoztam a fiatalságomat, a családot! Én embert is öltem az ideálomért, uraim. Aljas dolgokat is elkövettem az ideálomért. Mindent megtettem érte, igen. Elárultam volna az anyámat, eladtam volna a gyermekeimet. Ha lettek volna." Az előadás szereplői Makranczi Zalán, Bánfalvi Eszter, Marton Róbert, Hollósi Frigyes, Murányi Tünde, Szatory Dávid, Gergye Krisztián.

A vár felújítása még nem fejeződött be teljesen, ezért az idei évben is a Jurisics tér a programok fő helyszíne. A bemutatók mellett Moliere A mizantróp című darabja, az Orlai Produkció A nagy négyes és A Bandy lányok című előadása is megtalálható a programban, la zenés darabok között pedig a Honfoglalás című produkciót és a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című művet is műsorra tűzik. Idén nyáron egyéb programoknak, köztük utcaszínháznak, Kaláka-koncertnek, kiállításnak, néptánc-bemutatónak is helyet ad az idén 15 millió forintos állami támogatást kapott Kőszegi Várszínház.