Mint megírtuk, július 6-án a ferencvárosi képviselő-testület Sztarenki Pált választotta meg a Pinceszínház új igazgatójának 10 igen és 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett. A felkért szakmai bizottság korábban meghallgatta a tizennégy pályázót, majd javaslatot tett a legalkalmasabbnak gondolt jelöltekre. A legtöbb szavazatot dr. Komáromi György, a Radnóti Színház korábbi gazdasági igazgatója kapta.
A július 6-án megtartott kerületi közgyűlésen a képviselő-testület négy pályázót hallgatott meg: Gulyás Hermann Sándort, Horváth Lajos Antalt, dr. Komáromi Györgyöt és Sztarenki Pált, majd ezután következett a szavazás. Az eredmény kihirdetését követően nem sokkal Baranyi Krisztina, a kerület polgármestere közösségi felületén éles bírálatot fogalmazott meg a döntéssel kapcsolatban. Úgy véli, „végtelenül elkeserítő döntés született”, amikor a testület „figyelmen kívül a magyar színházi élet krémjéből álló, 13 órás bírálat után javaslatot tévő szakmai bírálóbizottság véleményét, javaslatait. (…)
Miközben felkerülhettünk volna Budapest színházi térképére, végre nézőket is hozva a színházba, életet a Ráday utcába.”
Az ügyben július 9-én közleményt tett közzé a Magyar Színházi Társaság. Ebben úgy fogalmaznak, „a szakmai bizottság hatalmas munkáját a testület nem súlyán kezelte.” Meglátásuk szerint a „bizottság nagy energiabefektetéssel, alapos, elkötelezett munkával konszenzusos, erős javaslatot tárt a döntéshozók elé”. Úgy vélik, a kialakult helyzet leginkább arra hívja fel a figyelmet, hogy „még pontosabban kell megfogalmazni a szakmai bizottságtól elvárt feladatot”.
A Pinceszínház nézőtere (Fotó/Forrás: Miller's Pictures / Pinceszínház)
A Magyar Színházi Társaság közleménye:
A Pinceszínház pályázata kapcsán
A Magyar Színházi Társaság Elnöksége többször kifejezte, alapvető fontosságúnak tartja, hogy a színházi pályáztatási folyamatok demokratikusak és átláthatók legyenek. Nem elvitatva a fenntartó döntési jogát, sajnálatosnak tartjuk, hogy a szakmai bizottság hatalmas munkáját a testület nem súlyán kezelte.
Úgy gondoljuk, a mai megosztott kulturális közegben fontos üzenete volt a megfontolandó pályázatok nagy számának és egyes pályázatok visszavonásának ugyanúgy, mint annak, hogy a felkért szakmai bizottság sem színházszakmai, sem közéleti szempontból nem homogén tömböt képviselt. A bizottság nagy energiabefektetéssel, alapos, elkötelezett munkával konszenzusos, erős javaslatot tárt a döntéshozók elé.
Lehetséges, hogy szerencsésebb lett volna a sok értékes pályázatból többet ajánlani, mindenesetre meglepő és fájdalmas lehetett a közvélemény és legfőképp a bizottsági tagok számára, hogy az általuk ajánlott pályázó a végszavazásig nem jutott.
A kialakult helyzet leginkább arra hívja fel a figyelmet, hogy még pontosabban kell megfogalmazni a szakmai bizottságtól elvárt feladatot.
Dr. Komáromi György és csapata bizonyára izgalmas színházat csinált volna, ugyanakkor nem tartjuk szerencsésnek azt az elsöprő indulatot, ami Sztarenki Pál kinevezésének tényét kíséri. Reméljük, hogy az érintett nagyszerű színházi szakemberek – akár együttműködés keretében – ezt a feszültséget fel fogják tudni oldani.
Fejléckép: Sztarenki Pál (forrás: Rózsavölgyi Szalon)
hírlevél
