A magyar színházigazgatók „listájából” az derül ki, hogy Karinthy Márton minden idők legrégebbi magyar kőszínház-igazgatója: 36 éve áll az intézmény élén. Egyvalaki előzi meg, Krecsányi Ignác, aki 41 évig igazgatott, igaz, utazó színidirektorként, állandó helyszín nélkül. Karinthy után Bálint András jön, aki 31 évig volt a Radnóti igazgatója. A nagy legendák, mint Major Tamás vagy Ádám Ottó, 17 évig igazgattak. Az első legendás színigazgató a magyar színjátszás megalapítója, Kelemen László volt, aki összesen 8 hónapig volt színigazgató.

Mikor dőlt el, hogy színházigazgató lesz?

A születésem napján. 1949. szeptember elsején volt a magyar állami színházak első munkanapja az államosítás után. Azzal, hogy az államosítás napján születtem, az is eldőlt, hogy én leszek az ellentét, aki egy szép napon vagy visszamagánosítja az állami színházakból az egyiket, vagy csinál magának egy magánszínházat. Nyolcéves korom óta van saját színházam, akkor még fent volt a házunk padlásszobájában. Az osztálytársaim úgy voltak dresszírozva, hogy se nyaruk, se telük, se téli, se nyári tábor nem volt, mert mindig próbáltunk.

Karinthy Márton (Fotó/Forrás: Karinthy Színház)

Emlékszik az első színházi élményére?

Az Ördöggörcsben már megírtam, hogy nyolcéves lehettem, amikor meglátogatott minket Major Tamás. Éppen A windsori víg nőkre készültek, és apámnak megvolt Verdi Falstaffja, ami ugyanannak a történetnek a megzenésítése, és Major meg akarta hallgattatni a fő színészeivel Verdit bakelitlemezen. Bessenyei, Kállai Ferenc, Máthé Erzsi és Major Tamás ott ültek nálunk. Major említette, hogy este játszik, mire megkérdeztem tőle: mit tetszik játszani, Tamás bácsi? A Tartuffe-öt játszom – válaszolta. Mi az, hogy Tartuffe? –  kérdeztem vissza. Akarsz jönni? – kérdezte. Csoda volt az az este.

Hogy emlékszik vissza ezekre az évtizedekre?

Ez a 37 év meglehetősen hosszú idő. A színművészeti főiskolás osztályom, amiről külön könyvet írtam A vihar kapuja címmel, szintén elég nagy lökést adott, meg akartam felelni, nem akartam csak a nevem miatt érvényesülni. Erről szólt ez a majdnem negyven év, a gyerekkoromból rám ragadt színházőrületről, színházmániáról. Most is egész nyáron izgulok, ahogy előkészítem a jövő évi első bemutatót. Minden alkalommal ugyanolyan titok egy darabba belebújni, olyan, mintha elölről kezdeném az egészet.

Milyen fontos mérföldkövei voltak a Karinthy Színháznak?

A megalakuláson túl a legfontosabb mérföldkő az volt, amikor a Hököm Színpad Karinthy Színházzá vált. 1988-ban költöztünk a Haladás moziba, tehát hat évig utazgattunk Thália szekerén, bejártuk az egész országot, és keresgéltük a végleges helyünket Budapesten, jelesül Budán. Mindig itt laktam, az egész család a XI. kerülethez kötődik, úgy gondoltam, ennek itt a helye. Úgy képzeltem, Kelemen László azért gondolta, hogy jobb, ha Pesten játszanak, mert ott nagyobb a nyüzsgés, itt Budán akkor még csak szőlősgazdák és nyaralók voltak a lankás vidéken. Én meg úgy gondoltam, hogy igenis itt legyen, és azontúl, hogy magánszínház, még egy istenkísértés van benne: állandó budai színház. Most már úgy érzem, abszolút engem igazolt az idő. Gyerekkoromban itt laktunk a Ménesi út 71.-ben, és annak a kertjében volt egy kukoricagóré.

Ez tulajdonképpen megvalósult, kicsit nagyobb színházba ugyan, de jönnek a színészek Budára, és játszanak a színházamban.

Milyen legendás előadásokra emlékszik vissza szívesen?

Az egyik a Meseautó, ami őrületes siker volt. Meghívtam Antal Imrét Kabos Gyula szerepére, és Máthé Erzsivel óriásit alakítottak. Több mint 100 előadást élt meg. Művészileg nagy áttörés volt az első meleg darab, A fiúk a csapatból 1992-ben, ötvenes szériát élt meg, végig telt házzal futott, pótszékezni kellett, nem lehetett rá jegyet kapni. Ugyanilyen nagy siker volt Szakonyi Károly darabja, az Adáshiba Sztankay Istvánnal és Schütz Ilával, szintén százszor ment, nagy szériát futott be. A III. Richárd elég alternatív előadás volt, hiszen csak férfiak játszották, mint Shakespeare korában. Cseke Péter játszotta Richárdot, Margit királynőt pedig Szacsvay László, aki abban az évben megkapta a legjobb női alakítás díját. Legtovább az 1996-ban bemutatott és általam rendezett Tanár úr kérem volt műsoron, 17 évig ment 300-szor, és az 1997-ben bemutatott Őrült Nők Ketrece is nagyon sokáig műsoron volt.

Karinthy Márton (Fotó/Forrás: Karinthy Színház)

Különleges évad előtt áll a Karinthy Színház. Milyen bemutatókat terveznek?

A 37. évadban a nők játsszák a főszerepet. A Margarida asszony lesz az első, melyben Balázs Andrea játssza a címszerepet, aki a Tortúra után abszolút megérdemel egy ilyen kihívást. Psota Irén szerepében másfél órán keresztül lesz egyedül a színpadon. A Bunburyben a szálakat a hölgyek irányítják. A Baba című darab ősbemutató lesz, a horvát Miro Gavran írta, az előadást jelenleg is két helyen játsszák New Yorkban. A Budapesti Operettszínházzal közös koprodukció egy kétszemélyes darab, Szabó P. Szilveszter és Földes Eszter játsszák. Itt is a nő irányít. A negyedik bemutatónk egy finn darab, a Káosz, Horgas Ádám rendezésében, három színésznővel. Ezenkívül lesz még egy gyerekdarab a Hököm Projekttel, az Alice Csodaországban.