Színház

Nem csak a színpadon lebeg – Leblanc Gergely portréja

2021.09.14. 20:30
Ajánlom
Tíz éve tagja a Magyar Nemzeti Balettnek Leblanc Gergely balettművész, aki már a kezdetektől magas színvonalú technikai tudást igénylő szólószerepekben bizonyíthatta tehetségét. Szeptember 14-én Junior Prima Díjat vehetett át a Takarékban Zrt. támogatásával.

„Mindig le kell küzdened a többi ember visszahúzó erejét, amikor nagyobb célokat szeretnél megvalósítani.” (George Smith Patton)

Leblanc Gergely 1992-ben született Leblanc Győző és Csonka Zsuzsanna operaénekesek gyermekeként. A balett felé édesanyja terelgette, és felejthetetlen élmény volt számára, amikor gyerekként a kulisszák mögül figyelhette egy korszakos jelentőségű táncművész előadásában az Anyegin című balettot, amely azóta is a kedvenc műve. Bátyja, Ifjabb Leblanc Győző szintén balettművésznek készült, ígéretes pályáját egy 16 éves korában elszenvedett sérülés törte derékba, sikeres közgazdászként azonban Gergely számára örök példaként szolgál, hogy van élet a rövid balettkarrier után is.

Tanulmányait – amelyeket kiemelkedő nemzetközi versenyeredmények szegélyeztek – a Magyar Táncművészeti Főiskolán végezte. A képzést 2009-ben megszakította egy, a londoni Royal Ballet Schoolban eltöltött ösztöndíjas évvel. „Nagyon jó pedagógusoktól tanulhattam, de a legnagyobb fejlődést Dózsa Imre kezei között értem el az utolsó évben” – árulta el balettmestereivel kapcsolatban. A balettképzés befejezése után, 2011-ben a Magyar Nemzeti Baletthez szerződött, ahol már az első évadban főszerepet kapott A diótörőben.

A társulatban eltöltött elmúlt évek alatt végigjárta a ranglétrát a kartáncosi szerepektől a principál státuszig.

127445369_10157926154163181_6248440312462642862_n-203019.jpg

Leblanc Gergely és Felméry Lili (Tercett-Trió-Trois 9.) (Fotó/Forrás: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház)

Pályája alakulásában azonban Gergely legalább akkora jelentőséget tulajdonít a szerencsének, mint a tehetségnek és a szorgalomnak. Úgy véli, nem rendelkezik kivételes testi adottságokkal, ellenben veleszületett karaktere a hercegszerepekre éppúgy alkalmassá teszi, mint a maszkulinabb alakok megformálására. Utóbbiak közé sorolja a Spartacus címszerepét, amelyet karrierje egyik legfontosabb mérföldköveként jellemez.

Táncolta többek között a Rómeó és Júlia férfi főszerepét, volt Waclav A bahcsiszeráji szökőkútban, Lenszkij, majd utóbb Anyegin Csajkovszkij azonos című nagybalettjében. „Minden balettelőadás egyedi alkotás, de az Anyeginben találom meg mind közül a legtöbb szépséget és különlegességet” – árulta el Leblanc Gergely, akinek fontos célként lebeg a szeme előtt, hogy a 2021/2022-es évadban ismét színpadra állhasson Anyegin szerepében, valamint MacMillan Mayerling című, háromfelvonásos balettjének egyik főszerepében. Addig pedig szabadidejében ő is lebeg, méghozzá sárkányrepülőn, ami az utóbbi években a második szenvedélyévé vált.

A további díjazottakról itt olvashat.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Lemondott Dér András az Ars Sacra Filmfesztivál zsűrijének elnöki tisztségéről a letiltott film miatt

"Nagyon elkeserítő és szomorú, hogy a napi politikát eddig elkerülő Ars Sacra fesztivált a petíciókkal és egyéb fenyegetésekkel sikerült belesodorni a politikába"- írta facebook oldalán a rendező, aki az Anyáim története című dokumentumfilm elmaradt vetítése miatt hozta meg döntését.
Színház

„Helyrehozhatatlan erkölcsi kár” – a Magyar Színházi Társaság állásfoglalása

A szakmai szervezet az OSZMI és a Bajor Gizi Színészmúzeum tervezett elidegenítése kapcsán jelentetett meg közleményt, amelyben történelmi jelentőségű bűnnek ítélik az állami tulajdon alapítványi vagyonként történő kiszervezését olyan épületek esetében, amelyek jelentősége túlmutat az épületeken.
Vizuál

Óriási szükségünk van hiteles képekre – megnyílt a World Press Photo kiállítás

Negyedik alkalommal fogadja a közönséget a Nemzeti Múzeumban a World Press Photo kiállítás szeptember 24. és október 31. között, amelynek kísérő tárlataként a Szebeni Műhely tizenöt magyar fotóművész alkotásaival mutatkozik be.
Vizuál

KÉP-regény: Jancsó 100

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Jancsó Miklósról készített felvételeiről mesélt.
Színház

Szinetár Miklós a Szentendrei Teátrumban rendez

A Teátrum igazgatója, Lőrinczy György ötlete nyomán megvalósuló produkció főszereplője Szinetár Dóra és férje, Makranczi Zalán, bemutatója október 22-én lesz.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Átadták a Városmajori Színházi Szemle díjait

A legjobb előadás díját a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Fekete Péter című előadásának ítélte a szakmai zsűri, míg Mohácsi János Farsang avagy ez is mekkora egy tahó! című munkájával, a szombathelyi Weöres Sándor Színház produkciójával a legjobb rendező díját kapta meg.
Színház magazin

145 éve született a „költői képzeletek fantomja”, Ódry Árpád

Ódry Árpád színészcsaládba született 1876. szeptember 25-én: a kor híres baritonistája, Ódry Lehel és balett-táncosnő feleségének másodszülött gyermekeként az egész életét kitöltötte a színház. Népszerűségét azonban nem ismert szüleinek, sokkal inkább tehetségének, szorgalmának és különleges játékstílusának köszönhette.
Színház hír

Szinetár Miklós a Szentendrei Teátrumban rendez

A Teátrum igazgatója, Lőrinczy György ötlete nyomán megvalósuló produkció főszereplője Szinetár Dóra és férje, Makranczi Zalán, bemutatója október 22-én lesz.
Színház ajánló

Utcabállal várja közönségét szombaton a József Attila Színház

Szeptember 25-én tartják a színház hagyományos évadkezdő utcabálját, amelyen számos gyerekprogram, előadásrészlet, musicalegyveleg, filmvetítés, beszélgetés és koncert is várja az érdeklődőket.
Színház hír

„Helyrehozhatatlan erkölcsi kár” – a Magyar Színházi Társaság állásfoglalása

A szakmai szervezet az OSZMI és a Bajor Gizi Színészmúzeum tervezett elidegenítése kapcsán jelentetett meg közleményt, amelyben történelmi jelentőségű bűnnek ítélik az állami tulajdon alapítványi vagyonként történő kiszervezését olyan épületek esetében, amelyek jelentősége túlmutat az épületeken.