Színház

„Nem horgonyoztam le egyik izmusnál sem” – Interjú Nagy Norberttel

2019.11.12. 22:35
Ajánlom
Májusban mutatta be a Forte Társulat Elias Canetti Kárpázatát a Szkénében. A főszereplőt, Peter Kient alakító Nagy Norberttel az ősbemutató különleges formanyelvéről, a történetben megjelenő férfi-női viszonyokról, és szöveg aktualitásáról beszélgettünk.

Zeneileg nagyon különleges az előadásotok, hiszen van egy operajellege. Milyen volt ilyen szempontból a próbafolyamat?

A legtöbb dal egyfajta belső monológ, többnyire a Kien fejében lévő gondolatokat vetíti ki a kar. Az volt a nagy szerencsénk, hogy Tamás (Keresztes Tamás, az előadás zeneszerzője – a szerk.) színész, ezért pontosan tudja, mi történik a színpadon – és ezzel nem degradálom a „csak” zeneszerzőket, de ettől függetlenül ő tisztában van azzal, hogy mit lehet megcsinálni, mit lehet elénekeltetni egy színésszel úgy, hogy az ne önmagában a dalért legyen, hanem a történetet lökje tovább, és atmoszférát teremtsen.

Mi volt az első reakciód, amikor szóba került, hogy gólyalábazni fogtok?

Nagyon megörültem neki, és nemcsak a majomkodás miatt, hanem mert azonnal eszembe jutott, hogyan is tud ez szervesen kapcsolódni az előadáshoz. Ez nagyon fontos, hiszen mi nem úgy dolgozunk, hogy találunk egy anyagot, ami önmagában jól néz ki a színpadon, és ahhoz hozzáillesztjük a történetet, hanem igyekszünk a lehető legszorosabban kiindulni a szövegből.

Itt pedig mégiscsak egy könyvtárról van szó, és ha csak a legalapvetőbb asszociációra, a létrázásra gondolunk, akkor látjuk, hogy a gólyalábazás nem is olyan elrugaszkodott ötlet.

Ráadásul én teljesen biztonságban is érzem magam, el sem tudom képzelni, hogy baleset legyen. Persze, amikor az ember megfeledkezik magáról és a technikáról, vagyis hogy hogyan is kéne például esni, akkor az kevésbé kellemes, de mi alapvetően a mozgással foglalkozunk, ezért nem okozott különösebb nehézséget ez a munkafolyamat sem.

Kapr_017-220853.jpg

A Káprázat c. előadás jelenete (Fotó/Forrás: Szkéné Színház)

Maga az előadás címe, a Káprázat rengeteg asszociációt hoz be, elsőként persze a vakságot. Mire vakok itt tulajdonképpen az emberek?

Ez a professzor tulajdonképpen semmit nem vesz észre, vagy még pontosabban semmi olyat nem tart fontosnak, aminek köze van a külvilághoz, amitől az emberek kommunikálni tudnak egymással, és megértik a másik életét. Beletemetkezik az írásaiba, a könyveibe, ezért döbbenti meg őt annyira a cselekedet. Felhőtlen naivitással képes szemlélni azt, ahogyan mások mozognak ebben a világban, hiszen ő otthon, a kandalló mellett olvasva biztonságban érezhette magát. Aztán persze, amikor már nem papíron történnek a borzalmak, akkor ott áll egyedül, mert egyszerűen az elméleteken kívül nincs más túlélési stratégiája, ezek az elméletek pedig egyáltalán nem tűnnek megvalósíthatónak.

Kapr_025-220850.jpg

A Káprázat c. előadás jelenete (Fotó/Forrás: Szkéné Színház)

Ez a világtól való elszigetelődése eredeztethető valamiféle ideológiából? Te magad hogyan viszonyulsz a különböző filozófiákhoz?

Nem feltétlenül, és mi nem is akartunk erre hangsúlyt fektetni, hiszen nagyon könnyen össze lehet zavarodni ezek között az elvont fogalmak között. Én magam sem horgonyoztam le egyik izmusnál sem, de

néha-néha azért elolvasok egy-egy filozófiai szöveget, már csak azért is, hogy tudjak róluk, hiszen nagyon erősen befolyásolták a történelem folyamát.

Canetti hírhedt a nők iránt érzett gyűlöletéről. Milyen nőképet vázol fel ez a történet?

Ebben a szövegben kifejezetten aljas és számító nőkkel találkozunk, de nem szeretném, hogy ebből valamiféle politikai-közéleti olvasat kerekedjen. Persze nekünk is egyből eszünkbe jutott, hogy az utóbbi években volt egy szép köre a különböző viselkedésformáknak, a női nem kérdéseinek, és hát itt tényleg az árnyoldalait látjuk mindennek, ahogy viszont folyik a darab, szerintem teljesen érthetővé válik ez az ellenszenv.

És mit látunk a férfiakból?

Szerintem a férfiakat sem kell bemutatni a világnak, hiszen mindent ők csináltak, minden rosszat és minden jót egyben. Nem kell melléjük odaállni, hogy velejéig romlottak vagy éppen ők a szentek, mert egyszerre lehet érvényes mindkét kategória.

Kapr_079-220856.jpg

A Káprázat c. előadás jelenete (Fotó/Forrás: Szkéné Színház)

De ha Kien ilyen ellenszenvvel viseltetik a női nem iránt, akkor hogyhogy mégis feleségül veszi Theresét?

Az egész történetnek ez az alapfélreértése: Kien ad egy könyvet a házvezetőnőjének, mert látja, hogy az milyen szépen takarítja a könyveit. Persze ezt is rosszindulatból teszi, nem egy szép, klasszikus művet nyújt át neki, hanem egy értéktelen ponyvát, a nő viszont azonnal elérzékenyül ettől a gesztustól. Kienben ekkor megfogalmazódik, hogy talán félreismerte ezt az asszonyt, és megkéri, hogy legyen a felesége, az pedig természetesen igent mond, hiszen úgy gondolja, hogy a házasság révén rengeteg pénzhez juthat hozzá.

Benne van ebben a kapcsolatban egyáltalán a boldogság lehetősége?

Attól függ, hogyan definiáljuk a boldogságot. Bár aki ennyire képtelen bármiféle kapcsolatteremtésre, mint Kien, és ennyire undorodik mindenféle szexualitástól, attól azt hiszem, nehezen várható el, hogy boldog házasságban éljen, hiszen két ember viszonyához hozzátartozik az intimitás. Neki egyszerűen nem ügye ez a dolog.

Kapr_034-220853.jpg

A Káprázat c. előadás jelenete (Fotó/Forrás: Szkéné Színház)

És ha kicsit messzebbről nézzük, milyen társadalomképet fest ez az előadás? Hogyan tudunk ehhez ma kapcsolódni?

Nem hiszem, hogy kellene bármiféle párhuzamokat vonnunk, hiszen pontosan tudjuk, hogy miben élünk, és a nézők is pontosan látni fogják, hogy rengeteg minden rezonál a jelenünkkel, de ezt mi nem szeretnénk nevesíteni. És nemcsak azért, mert politikailag korrektek szeretnénk maradni, hanem mert nincs jelentősége.

Bármelyik darabot elő lehet venni, velőtrázó, mennyire aktuálisak tudnak lenni több ezer éves szövegek.

Nem egyszer fordult elő az sem, hogy játszunk négy-öt évig egy darabot, és egy-egy mondatnak óriási feneke lesz, anélkül, hogy mi bármit is változtattunk volna, mert előbb-utóbb a valóság beéri a színházat. Ezért is gondolom azt, hogy a Kárpázathoz sem kell definíciókat rendelni, nem akarunk felülről mutogatni, hogy most figyelj ember, mi megmondjuk, milyen a te élted. Mindenki döntse el magában, hogy miként tud kapcsolódni ehhez a történethez.

További információ az előadásról ide kattintva>>>

Fejléckép: Nagy Norbert a Káprázat c. előadás olvasópróbáján (fotó: Slezák Zsuzsi / Szkéné Színház)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Klasszikus

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.
Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Színház premier

Kern András is megjelent a Fővárosi Törvényszéken

A Fővárosi Törvényszék patinás esküdtszéki tárgyalótermében tartották a Játékszín februári bemutatójának sajtóeseményét. A vád tanúja című produkciót Simon Kornél rendezi, a főbb szerepekben Kern András, Kocsis Dénes, Szerednyey Béla és Lévay Viktória lép színpadra.
Színház magazin

„Hoztam maguknak egy kis pesti levegőt” – 50 éve ment el Latyi

A híres színészdinasztia leszármazottait, a Latabár testvéreket a szigorú kritikusok is Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították. Ők azonban a külföldi sikerek után hazajöttek, itthon játszottak és forgattak. 1970. január 11-én halt meg Latabár Kálmán.
Színház gyász

A Vígszínházban búcsúztatják Gesztesi Károlyt

Az 56 éves korában elhunyt színművész temetésén csak a szűk család vesz részt – írja a Bors.
Színház hír

Eke Angéla személyes élettörténete a Radnóti Tesla Laborban

Én, Iphigénia címmel készül Eke Angéla első mono előadása Gryllus Dorka, Soós Attila, Spáh Dávid és Sándor Dániel Máté színrevitelében. A bemutatót február 2-án tartják.