Színház

„Nem horgonyoztam le egyik izmusnál sem” – Interjú Nagy Norberttel

2019.11.12. 22:35
Ajánlom
Májusban mutatta be a Forte Társulat Elias Canetti Kárpázatát a Szkénében. A főszereplőt, Peter Kient alakító Nagy Norberttel az ősbemutató különleges formanyelvéről, a történetben megjelenő férfi-női viszonyokról, és szöveg aktualitásáról beszélgettünk.

Zeneileg nagyon különleges az előadásotok, hiszen van egy operajellege. Milyen volt ilyen szempontból a próbafolyamat?

A legtöbb dal egyfajta belső monológ, többnyire a Kien fejében lévő gondolatokat vetíti ki a kar. Az volt a nagy szerencsénk, hogy Tamás (Keresztes Tamás, az előadás zeneszerzője – a szerk.) színész, ezért pontosan tudja, mi történik a színpadon – és ezzel nem degradálom a „csak” zeneszerzőket, de ettől függetlenül ő tisztában van azzal, hogy mit lehet megcsinálni, mit lehet elénekeltetni egy színésszel úgy, hogy az ne önmagában a dalért legyen, hanem a történetet lökje tovább, és atmoszférát teremtsen.

Mi volt az első reakciód, amikor szóba került, hogy gólyalábazni fogtok?

Nagyon megörültem neki, és nemcsak a majomkodás miatt, hanem mert azonnal eszembe jutott, hogyan is tud ez szervesen kapcsolódni az előadáshoz. Ez nagyon fontos, hiszen mi nem úgy dolgozunk, hogy találunk egy anyagot, ami önmagában jól néz ki a színpadon, és ahhoz hozzáillesztjük a történetet, hanem igyekszünk a lehető legszorosabban kiindulni a szövegből.

Itt pedig mégiscsak egy könyvtárról van szó, és ha csak a legalapvetőbb asszociációra, a létrázásra gondolunk, akkor látjuk, hogy a gólyalábazás nem is olyan elrugaszkodott ötlet.

Ráadásul én teljesen biztonságban is érzem magam, el sem tudom képzelni, hogy baleset legyen. Persze, amikor az ember megfeledkezik magáról és a technikáról, vagyis hogy hogyan is kéne például esni, akkor az kevésbé kellemes, de mi alapvetően a mozgással foglalkozunk, ezért nem okozott különösebb nehézséget ez a munkafolyamat sem.

Kapr_017-220853.jpg

A Káprázat c. előadás jelenete (Fotó/Forrás: Szkéné Színház)

Maga az előadás címe, a Káprázat rengeteg asszociációt hoz be, elsőként persze a vakságot. Mire vakok itt tulajdonképpen az emberek?

Ez a professzor tulajdonképpen semmit nem vesz észre, vagy még pontosabban semmi olyat nem tart fontosnak, aminek köze van a külvilághoz, amitől az emberek kommunikálni tudnak egymással, és megértik a másik életét. Beletemetkezik az írásaiba, a könyveibe, ezért döbbenti meg őt annyira a cselekedet. Felhőtlen naivitással képes szemlélni azt, ahogyan mások mozognak ebben a világban, hiszen ő otthon, a kandalló mellett olvasva biztonságban érezhette magát. Aztán persze, amikor már nem papíron történnek a borzalmak, akkor ott áll egyedül, mert egyszerűen az elméleteken kívül nincs más túlélési stratégiája, ezek az elméletek pedig egyáltalán nem tűnnek megvalósíthatónak.

Kapr_025-220850.jpg

A Káprázat c. előadás jelenete (Fotó/Forrás: Szkéné Színház)

Ez a világtól való elszigetelődése eredeztethető valamiféle ideológiából? Te magad hogyan viszonyulsz a különböző filozófiákhoz?

Nem feltétlenül, és mi nem is akartunk erre hangsúlyt fektetni, hiszen nagyon könnyen össze lehet zavarodni ezek között az elvont fogalmak között. Én magam sem horgonyoztam le egyik izmusnál sem, de

néha-néha azért elolvasok egy-egy filozófiai szöveget, már csak azért is, hogy tudjak róluk, hiszen nagyon erősen befolyásolták a történelem folyamát.

Canetti hírhedt a nők iránt érzett gyűlöletéről. Milyen nőképet vázol fel ez a történet?

Ebben a szövegben kifejezetten aljas és számító nőkkel találkozunk, de nem szeretném, hogy ebből valamiféle politikai-közéleti olvasat kerekedjen. Persze nekünk is egyből eszünkbe jutott, hogy az utóbbi években volt egy szép köre a különböző viselkedésformáknak, a női nem kérdéseinek, és hát itt tényleg az árnyoldalait látjuk mindennek, ahogy viszont folyik a darab, szerintem teljesen érthetővé válik ez az ellenszenv.

És mit látunk a férfiakból?

Szerintem a férfiakat sem kell bemutatni a világnak, hiszen mindent ők csináltak, minden rosszat és minden jót egyben. Nem kell melléjük odaállni, hogy velejéig romlottak vagy éppen ők a szentek, mert egyszerre lehet érvényes mindkét kategória.

Kapr_079-220856.jpg

A Káprázat c. előadás jelenete (Fotó/Forrás: Szkéné Színház)

De ha Kien ilyen ellenszenvvel viseltetik a női nem iránt, akkor hogyhogy mégis feleségül veszi Theresét?

Az egész történetnek ez az alapfélreértése: Kien ad egy könyvet a házvezetőnőjének, mert látja, hogy az milyen szépen takarítja a könyveit. Persze ezt is rosszindulatból teszi, nem egy szép, klasszikus művet nyújt át neki, hanem egy értéktelen ponyvát, a nő viszont azonnal elérzékenyül ettől a gesztustól. Kienben ekkor megfogalmazódik, hogy talán félreismerte ezt az asszonyt, és megkéri, hogy legyen a felesége, az pedig természetesen igent mond, hiszen úgy gondolja, hogy a házasság révén rengeteg pénzhez juthat hozzá.

Benne van ebben a kapcsolatban egyáltalán a boldogság lehetősége?

Attól függ, hogyan definiáljuk a boldogságot. Bár aki ennyire képtelen bármiféle kapcsolatteremtésre, mint Kien, és ennyire undorodik mindenféle szexualitástól, attól azt hiszem, nehezen várható el, hogy boldog házasságban éljen, hiszen két ember viszonyához hozzátartozik az intimitás. Neki egyszerűen nem ügye ez a dolog.

Kapr_034-220853.jpg

A Káprázat c. előadás jelenete (Fotó/Forrás: Szkéné Színház)

És ha kicsit messzebbről nézzük, milyen társadalomképet fest ez az előadás? Hogyan tudunk ehhez ma kapcsolódni?

Nem hiszem, hogy kellene bármiféle párhuzamokat vonnunk, hiszen pontosan tudjuk, hogy miben élünk, és a nézők is pontosan látni fogják, hogy rengeteg minden rezonál a jelenünkkel, de ezt mi nem szeretnénk nevesíteni. És nemcsak azért, mert politikailag korrektek szeretnénk maradni, hanem mert nincs jelentősége.

Bármelyik darabot elő lehet venni, velőtrázó, mennyire aktuálisak tudnak lenni több ezer éves szövegek.

Nem egyszer fordult elő az sem, hogy játszunk négy-öt évig egy darabot, és egy-egy mondatnak óriási feneke lesz, anélkül, hogy mi bármit is változtattunk volna, mert előbb-utóbb a valóság beéri a színházat. Ezért is gondolom azt, hogy a Kárpázathoz sem kell definíciókat rendelni, nem akarunk felülről mutogatni, hogy most figyelj ember, mi megmondjuk, milyen a te élted. Mindenki döntse el magában, hogy miként tud kapcsolódni ehhez a történethez.

További információ az előadásról ide kattintva>>>

Fejléckép: Nagy Norbert a Káprázat c. előadás olvasópróbáján (fotó: Slezák Zsuzsi / Szkéné Színház)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kiderült, mit gondol a Metropolitan Opera főigazgatója az énekesekről

Tizenhárom éve áll a New York-i operaház élén, Peter Gelb mindennel találkozott már.
Klasszikus

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Klasszikus

A 13 éves Rozsonits Ildikó sikere a grazi ifjúsági zongoraversenyen

Rozsonits Ildikó megnyerte a 13-15 évesek korosztályát, de a többi csoportban is akadnak magyar befutók a VI. Nemzetközi Ifjúsági Bartók Zongoraversenyen.
Vizuál

Illusztrátoroktól kérhetsz személyre szóló rajzot karácsonyra

A legviccesebb kérésekről vagy a legemlékezetesebb kliensekről kérdeztük az illusztrátorokat a Pagony lassan hagyományosnak számító karácsony előtti jótékony rajzolása kapcsán.
Vizuál

Elfajzott művészet a javából – Vaszilij Kandinszkij

Olyan művészetet akart teremteni, amely megszabadul a tárgyi ábrázolásból. A szovjetek elől Németországba menekült, a nácik elől Franciaországba. 75 éve hunyt el Vaszilij Kandinszkij.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Kis játszmák, nagy érzelmek - Interjú Györgyi Annával és Csiby Gergellyel

Egy színészdinasztia hétköznapjaiba enged bepillantást a Rózsavölgyi Szalon új bemutatója, a Végszó, amelyben Györgyi Anna egy híres színésznőt alakít, Csiby Gergely pedig a fiát. Michael McKeever darabját Dicső Dániel rendezi, a bemutatót december 12-én tartják.
Színház ajánló

A gyertyák csonkig égnek a Pesti Vigadóban

Márai Sándor regényének színpadi változatával érkezik a Soproni Petőfi Színház a Pesti Vigadóba 2020. január 21-én.
Színház hír

Megszavazta a Parlament az új színháztörvényt

115 igen szavazattal elfogadta az Országgyűlés a kulturális törvénycsomagról szóló törvényjavaslatot, amely miatt hétfőn ezrek tüntettek a Madách téren.
Színház környezetvédelem

Már meg is van az első „Zöld Kapitány” a Rózsavölgyi Szalonban

A Broadway Green Alliance és a Rózsavölgyi Szalon „zöld” együttműködéséről számol be a színház szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye, mely szerint beléptek a „zöld színházi szövetségbe” és megválasztották a Green Captain-t, azaz a „zöld kapitányt".
Színház magazin

Ezekre az előadásokra küldenék el a politikusokat a színészek

Szégyen, Hamlet, A bajnok, Az ember tragédiája – többek között ezeket a produkciókat ajánlották azok a színházi alkotók, akiket a december 9-i tüntetésen kérdeztünk meg arról, mire hívnák el a politikai döntéshozókat.