Színház

„Nem kegyeket osztunk” – beszélgetés a POSZT-válogatásról

Jó kérdés beszélgetéssorozat
A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozatán a POSZT versenyprogramja volt a téma. A két válogatóval, Gulyás Gáborral és Zalán Tiborral, valamint Turbuly Lillával, a Színházi Kritikusok Céhének elnökével Veiszer Alinda beszéltetett.

A Jó kérdés beszélgetéssorozat évadzáró eseményén a válogatók sebességhatár-átlépést illető, vagy az időzónabeli eltérést elfelejtő „kis színes” élményei mellett szóba kerültek komoly dolgok: válogatási szempontok, a válogatói függetlenség, aktuális trendek, hiányok és örömre okod adó tendenciák is.

A POSZT-ról sokan tartják úgy, hogy egyfajta háborús övezet.

Ezt a két válogató nem tapasztalta, de miután nyilvánossá vált a nevük, közvetlen környezetükből kaptak figyelmeztetéseket. Gulyás Gábort például fölhívta egy barátja, aki színházigazgató, aki egyfelől nagyon örült, hogy Gulyás Gábor elvállalta ezt a feladatot, másfelől viszont egyáltalán nem volt biztos abban, hogy Gulyás tudja, mit vállal. Nem volt még olyan POSZT-válogatás – így a jóakaró barát –, amivel elégedett lett volna egy nagyon fontos hangadó kör, főleg a kritikusok köre, évről évre mindig van egy botrány. Erre Gulyás Gábor számított, de hozzátette, biztos volt abban, hogy ettől nem lesznek álmatlan éjszakái. „Sokféleképpen lehet gondolkodni művészetről, ez számomra természetes. Kaptunk egy felkérést, aminek próbáltunk a legjobb tudásunk szerint megfelelni. De az egy év alatt, míg válogattunk és jártuk a színházakat – 69 színházban jártunk, ami nagyon sok –, én abból semmit nem tapasztaltam, hogy háborús helyzet lenne.”

Zalán Tibort a felesége és a lányai is figyelmeztették, a 65 éves író, költő, dramaturgnak viszont volt egy fontos érve: „Azért vállaltam, mert öt év múlva nem fognak fölkérni, és akkor nem is merném elvállalni. Öt év múlva 70 leszek, és akkor meg ne rohangáljon az ember a világban.” A versenyprogram kihirdetése után várta a nyílzáport, de az nem érkezett.

EDV_6225_-102113.jpg

Veiszer Alinda, Turbuly Lilla, Gulyás Gábor és Zalán Tibor (Fotó/Forrás: Éder Vera)

A válogatók nem határoztak meg a maguk számára előzetes kvótákat semmilyen tekintetben, kizárólag az esztétikai szempontok mentén állították fel sorrendjüket. Az nehézséget okozott, hogy a színházak sokkal több előadást regisztrálnak kamaraszínházba, mint nagyszínpadra, így aztán nagyszínpadra könnyebb bejutni.

„Ha azt nézzük, hogy a 14-be mi kerülne be és mit cserélnénk, ha abszolút listát tekintenénk, biztos, hogy másképp nézett volna ki a végeredmény nálunk is” – fogalmazott Gulyás Gábor. Elárulták, a Nemzeti Színházból Az ember tragédiájáról eltért a véleményük, az Örkény kimagasló évadáról megegyezett – onnan a beválogatott Secondhand mellett A hattyú és Az üvegbúra is versenyben volt náluk, Mohácsi János szombathelyi Revizoráról pedig a szünetig azt gondolták, ott lesz a helye Pécsen.

A versenyprogramot kritika illette a függetlenek hiánya miatt.

Gulyás szerint ez egy nagyon kellemetlen, rossz vád ez, ami ellen nehéz védekezni. Úgy vélte, megváltozott a színházi világ. „Ha megnézzük, milyen független színházak kerültek be a POSZT-ra az elmúlt időszakban, azt látjuk, hogy olyanok, amelyek valamilyen kőszínházban társulati tagokból szerveződnek. Vannak hagyományos értelemben vett függetlenek, de nagyon sok példa szerintem azért nem stimmel, mert nem ebben a rendszerben működnek ezek a színházak.” Mindkettőjüknek kifejezetten fontos a független színház, több ilyen produkciót ők kértek, hogy regisztráljanak, de nem volt olyan szempont, hogy a függetleneket előnyben részesítsék.

Nem díjakat osztunk vagy kegyeket, hanem előadások versengenek egymással, és ez lett a végeredmény” – tette hozzá Gulyás Gábor.

Kétszáznál több előadást néztek meg a helyszínen vagy vendégjátékon, emellett felvételről is jó néhányat, de csak olyan előadást válogattak be, amit mindketten láttak élőben, mert az is számított, hogy az előadás odaszögezi-e őket a székhez. Ezért nincs ott a versenyprogramban a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Három nővére: bár az előadás koherens, gazdag, árnyalt, de nem sikerült megszervezni, hogy élőben is megnézzék. Szempontjaik között szerepelt a dramaturgia, a színészi alakítás, a rendezői koncepció, a látvány, az előadásokról pedig összefoglalókat írtak, amihez az új darabokat vagy új fordításokat újraolvasták, ha több fordítás volt, akkor azokat összevetették. „De ez élvezetes nehézség, én nem szeretem, amikor áldozatként állítják be a POSZT-válogatókat, vagy azt gondolják teljesítménynek, hogy képesek voltunk elmenni Gyergyószentmiklósra is meg Kassára is” – összegzett Gulyás Gábor.

EDV_6192_-102113.jpg

Jó kérdés beszélgetéssorozat (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Turbuly Lilla leszögezte, hogy mindenhol, ahol ilyen fesztiválokra válogatnak, hasonló kereszttűzbe kerülnek a válogatók, tehát ez nem magyar sajátosság, viszont nálunk a politikai megosztottság miatt lehet ez a helyzet kiélezettebb. „Elolvastam az interjúkat, amiket Tibor és Gábor adtak, és elhiszem nekik, hogy a saját meggyőződésük, esztétikai értékítéletük alapján előadásokat válogattak.

A versenyszabályzat alapján a legjobb előadásokat kell válogatni, ami egy megfoghatatlan kategória”

– védte meg a válogatókat a Színházi Kritikusok Céhének elnöke, felsorolva azokat az előadásokat, amelyeket a listáról ő is beválogatott volna (Jeanne d’Arc, Rozsdatemető 2.0, 10, Kartonpapa), és a számára hiányzó Megfigyelőket, csRSnyést, illetve a Soharóza-produkciót, Az ügyet. Felvetette, hogy bátrabban lehetett volna kezelni a kategóriákat – mint ismeretes, a válogatási főszabály prózai előadásokra vonatkozik, bár az utóbbi években volt példa operettre, fizikai színházra is –, de a versenyprogramot vitaképes válogatásnak tartotta.

Ha kritikusok válogatnának, köztünk is lennének ízlésbeli különbségek, de azt hiszem, a rendszert kéne egy kicsit pontosabban belőni.”

Felhívta a figyelmet arra is, hogy amióta a POSZT létezik, 39-en válogattak, közülük mindössze 5 nő, utoljára 2014-ben Császár Angéla. „Összevetve, hogy a statisztikák szerint a színházba járó közönség 70%-a nő, ez egy érdekes szám” – jegyezte meg. Kritikusi tapasztalatból elismerte, hogy a válogatók teljesítménye, a 200 előadás megnézése nagy teljesítmény, de mivel a kritikusok ezt éveken keresztül teszik, kirajzolódnak folyamatok, alkotói és színházi pályák. Ez az a kontextuális ismeret, ami miatt jónak tartaná, ha kritikus is lenne a POSZT-válogatók között.

„Azt élveztem ebben a több mint 200 előadás megnézésében, hogy nem kellett színházi dramaturgnak lennem.

Nem azt néztem, hogy mi nem működik, hanem azt, hogy mi működik”

– mondta Zalán Tibor, akinek a meglátogatott színházakban munkatársai, ismerősei, barátai vannak, ahol darabjait játszották, de a személyes kapcsolatokat a válogatás felülírta. „Jóval kevesebb elköteleződésünk és elfogultságunk van, legalábbis nekem, tehát előadásokról kell dönteni, nem alkotókról, nem életművekről, és nem befolyásolnak olyan előtörténetek, amik egy kritikust talán igen” – fogalmazott Gulyás Gábor, és hozzátette azt is, a POSZT kiírása nem arról szól, hogy újdonságokat válogassanak, hanem az évad kiemelkedő előadásairól.

A két válogató szerint trend a mikrofon használata – akár indokolt, akár nem –, és már a klasszikus prózai előadások nagy részébe írnak zenét, olyan produkciókba, ahol egyébként nem várná a néző.

Vannak gyakran elővett szerzők, Gulyás Gábor megjegyezte, Berlin után Budapesten játszanak a legtöbb Brechtet, miközben a hasonló ideológiai és színházeszményt képviselő, Nyugat-Európa színházaiban népszerű Sartre hiányzik a repertoárról, csakúgy, mint például Pirandello.

EDV_6185_-102112.jpg

Veszer Alinda, Turbuly Lilla, Gulyás Gábor és Zalán Tibor (Fotó/Forrás: Éder Vera)

A kortárs magyar drámát nem siratnák, 47 ilyen bemutatót láttak, amiről úgy vélik, még akkor is magas szám, ha ezek legnagyobb része stúdió- vagy kamaraszínházban látható. Zalán Tibor a színészrendezést is trendnek látja, amivel nem ért feltétlenül egyet, az pedig fájdalmasan érinti, hogy a drámaszövegekbe rendező vagy a társulat beleír, mert ezzel akár az egész darab szerkezetét, mondandóját, filozófiáját sérthetik.

Pozitív tendenciaként jelezték, hogy sok fiatal, tehetséges rendező kap lehetőséget, és a harmincas vagy a 30 alatti korosztályhoz tartozó alkotók fontos, jelentős produkciókat hoznak létre.

A válogatók biztosítottak mindenkit arról, hogy az egyik 2018-as szelektorral, Térey Jánossal szemben nem fogják „telesírni” a magyar sajtót azzal kapcsolatban, hogy unalmas lenne a magyar színház:

Azt gondolom, a magyar színház jobb, mint amit gondolnak róla, és annyira nem jó, mint amit gondol magáról”

– összegezte a tapasztalatokat Zalán Tibor.

A programsorozat harmadik évada a tervek szerint szeptember 21-én, a Színházak éjszakáján kezdődik

A Jó kérdés támogatói az NKA és az MMA.

Fejléckép: Veszer Alinda, Turbuly Lilla, Gulyás Gábor és Zalán Tibor (Fotó: Éder Vera)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A díva, akit a grúz szegénységből a világ tetejére segített az énekhangja

Tbilisziben született, Milánóban él, szerte a világon ünneplik. 2020-ban Japán és Kína mellett a Keresztény farsang sztárvendégeként Magyarországon is fellép „az operavilág Angelina Jolie”-jaként emlegetett szoprán, Nino Machaidze, aki magazinunknak karrierje lépcsőfokairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről is mesélt.
Klasszikus

Egy életet kell végigélni ahhoz, hogy valaki így tudjon zongorázni

Kurtág Márta emlékére szólt a zene szerdán a BMC-ben, a 94 éves Kurtág György játékát pedig videofelvételen hallottuk. Feleségének tett ígérete volt, hogy ezt a Mozart-szonátát adja elő.
Jazz/World

Jön Juan Diego Flórez – Íme a 17. VeszprémFest teljes programja

Az öt napos zenei fesztiválon duplázik a Jazz+Az, érkezik a Postmodern Jukebox és közönség elé lép a világ egyik legnépszerűbb opera csillaga, Juan Diego Flórez.
Könyv

Minden olvasója úgy érzi, róla szól - az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül - utánajártunk a kultregény titkának.
Vizuál

Jeremy Ironsszal és politikai állásfoglalásokkal nyitott a Berlinale

A társadalmi, politikai kérdések iránt hagyományosan nyitott Berlini Nemzetközi Filmfesztivál csütörtök esti megnyitóján egyperces néma tiszteletadással emlékeztek meg a Hessen tartományi Hanauban előző nap történt lövöldözés áldozatairól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

„Lámpagyújtogató vagyok” – Interjú Spolarics Andreával

Decemberben elnyerte a legjobb epizodistáknak járó Aase-díjat, ő Kocsma Jenny a Koldusoperában, szívügye a tanítás, legközelebb az Aliz! c. ifjúsági előadásban láthatjuk Spolarics Andreát, a Budaörsi Latinovits Színház alapító tagját.
Színház magazin

Hogyan lett nagy író Bereményi Géza?

Mitől lesz valaki nagyformátumú író? Van rá recept? Vagy ez egy eleve elrendelés? Bereményi Géza esetében a legnagyobb játékos, maga az élet determinálta a sikert. Vagy a Teleki téri piac. Önmagáról, az Eldorádóról mesélt Huszárik Katának a JaSzalonban.
Színház interjú

„Érződik a darabon, hogy színész írta” – Interjú Brasch Bencével

Zach Braff fekete komédiáját, a Minden nagyon jó lesz című darabot tűzi műsorra az Átrium. Idegenek az éjszakában, egy elhagyott tengerparti nyaralóban. Poénos bemondásoktól, egymás zrikálásától jutnak el odáig, hogy színt valljanak magukról. A harmincötödik szülinapján végzetes lépésre készülő „házigazda” szerepét Brasch Bence alakítja.
Színház hír

Házastársi pingpong a Belvárosi Színházban

Stefan Vögel fordulatokban gazdag párkapcsolati vígjátéka Rába Roland rendezésében, Debreczeny Csaba, Szávai Viktória, Mészáros Máté és Járó Zsuzsa előadásában látható február 19-től.
Színház interjú

Ki milyen jövőt képzel el a Szabad Tér Színháznak? – Az aspiránsokat kérdeztük

Hárman adtak be pályázatot a Szabad Tér Színház vezetésére: Bán Teodóra jelenlegi ügyvezető mellett Benkő Nóra színművész és Somogyi Szilárd rendező. Lapunk megszólaltatta a három jelöltet.