Színház

"Nem kellenek kellékek"

2012.10.04. 10:30
Ajánlom
Ahogy máskor, most is úgy történt: mielőtt a színészekkel elkezdődtek volna a próbák, már hetekkel előtte elkezdett dolgozni a rendező az íróval, a dramaturggal, a zeneszerzővel, a koreográfussal, a producerrel, no meg a díszlet- és jelmeztervezővel. Most ez utóbbi kettőjükkel, Kárpáti Enikő jelmeztervezővel és Cziegler Balázs díszlettervezővel beszélgettünk, mit gondolnak ők a Jadviga párnájáról. INTERJÚ

Fidelio: Hamar kialakult a látványvilága az előadásnak?

Kárpáti Enikő: Sok variációt kipróbáltunk, mire határozott kép tisztult le bennünk. Amit Iván elképzelt, az alapján, dolgoztunk együtt Balázzsal. Azt akartuk, hogy megmaradjon a Závada-regény világa, a karaktereket sem akartuk áthangolni. De még olyan szempontok is számítottak, a gyors jelenetek-váltások és az ebből adódó átöltözések miatt, hogy a ruhákat könnyen lehessen le-fölvenni.

Cziegler Balázs: Iván táncszínház-szerűen kezdett gondolkodni, azért is kapcsolódott be a munkába Ladányi Andrea is. Pontosabban olyanfajta színházban, ahol a mozdulatoknak, gesztusoknak, a testnek erős jelentése van. Ehhez valamilyen szubjektív teret képzeltünk. Az első ötlet az volt, hogy az egészet borítsa be egy nagy fehér rugalmas lepel. Mintha burokban léteznének a szereplők. De ezt elvetettük, többek közt azért, mert már sok táncszínházi előadásban elsütötték.

KE: Egyikünk sem akart konvencionális látványt.

CzB: Számomra a Závada írta mű oratórikus bartóki hangulatot áraszt. Archetipizálja a figurákat, a női-férfi kapcsolatot. Rítus színházat rejt magában. Olyan, mint egy ikonosztáz. A férfi-nő-viszonyt is szimbolikusan ábrázolja.

KE: Figyeltünk a tájegység jellemezőire is, hogy az a közeg is visszajöjjön. Jadviga mennyasszonyi pártája például népi eredetű, mert ez sok mindent elmond a helyzetéről, a világáról. Általában úgy korhűek a ruhák, hogy stilizáltak is.

F: Milyen helyszínt találtatok végül ennek a sokfelé játszódó történetnek? 

CzB: Závada egy vasútállomás restijét képzelte el főhelyszínnek, ahol sokféle ember megfordulhat, évtizedektől függetlenül. De ennek sokféle következménye lett volna. Végül rátaláltunk az istálló-pajta hangulatra, elemelve a maga konkrétságából. Ez többek közt a Dandin-képzetet is fölidézi, Jadviga a Molière-hősnőhöz hasonlóan kerül olyan környezetbe, melyben kívülálló. A mi történetünkben ő van a központban, körülötte forog az egész. Ezért gondoltam arra, hogy a díszlet szimbolikus rendszerben fejezze ki a vadság-finomság ellentétét vagy a fojtott erotikát a pajta maga kellékeivel. Arra is rájöttünk, hogy ha a pajta ilyen erősen jelképes helyszín a maga túlfűtött szexualitás jelentésével, akkor nem kellenek kellékek sem, mert azok nagyon is konkréttá tennék a történést. Így most Andrea fizikai színháza meséli el azt, ami nincs leírva, ami csak a háttérben zajlik, de ezek is fontosak, miközben a főesemény szálát követjük.

KE: Izgalmas kontraszt a brutális mozgás olyan ruhában, ami nem ehhez való. 

F: Hogyan dolgoztatok együtt?

KE: A tér hamarabb megvolt. De ez sokszor van így, hogy én a ruhában megyek a díszlettervező után. Az a meghatározó. Nyár elején többször találkoztunk. Nem ez volt elsőre Balázs koncepciója, de a sok beszélgetés után ide jutottunk. Amikor Balázs konkrétan megrajzolta, nem láttam rögtön, mit fogok csinálni, de ez a gyönyörűséges tér jó inspiráció volt. Azon gondolkodtam, hogy ebben a térben mi az, ami meg tud élni, ami legjobban mutatja meg Jadviga jadvigaságát, kívülállóságát. A szöveg is veretes, ezzel is egyeznie kell a látványnak. És semmiképp sem akartam ruhamúzeumot, nem akartam egy az egyben oda visszamenni az időben. Ez szerintem kontextusában értelmezhetetlen lenne.

F: Az, hogy a mozgás fontos az előadásban, befolyásolt a tervezésben?

KE: Ez nem mozgás-színház - még ha mozgalmas is. Erős nyelvrendszere, költőisége van, de az is igaz, hogy egyfolytában erősítik a mozdulatok a történetet. Erre a ruhák tervezésekor is gondolnom kell. Mindenkinek van valamiféle alapruhája, amire fölvehet különféle kiegészítőket. Emellett nőknél az alsónemű bonyolultabb. A színek is fontosak, a Mama feketében, a barátnő lilában. Azért jó Balázzsal dolgozni, mert mindkettőnknek ügy, amit csinálunk. Nem először vagyunk együtt, s ez a többi darabnál is így volt. Hogy közös szívügyünk.

F: Ismertétek a Jadvigát?

CzB: Már egyetemista koromban olvastam, a filmet is láttam. Női történet. Lazán indul, aztán a legnagyobb magaslatig fölszalad. Még az is kérdés, ki az igazi főszereplője: Jadviga vagy Ondris?

KE: Számomra is fontos történet, kíváncsi vagyok, hogy fogadják majd a nézők a Jadviga-történetből készült előadást.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

István király új arca – Interjú Szinetár Miklóssal

Operaváltozat születik az István, a királyból, a Szörényi–Bródy szerzőpáros nagy sikerű művéből. Bródy János szövege változatlan formában hangzik el, Szörényi Levente rockzenéjét operai verzióban hallhatjuk, Gyöngyösi Levente hangszerelésében. Az izgalmas, műfaji korlátokat átlépő vállalkozás hátteréről a legendás rockopera zeneszerzőjét, Szörényi Leventét és a készülő opera színpadi változatának rendezőjét, Szinetár Miklóst kérdeztük.
Könyv

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.
Könyv

Elkészült a Kertész Imre Intézet új székháza

Befejeződött a Kertész Imre Intézet Benczúr utcai székházának felújítása; az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.
Klasszikus

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Zenés színház

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Világsztárok hallatják hangjukat az SZFE mellett

Nyílt levélben fejezte ki támogatását az SZFE mellett negyvennégy világszerte elismert művész, köztük olyan hírességek, mint Cate Blanchett, Helen Mirren, Peter Brook és Salman Rushdie – írta meg a 444 a Financial Times-ra hivatkozva.
Színház hír

Eszenyi Enikő távollétében újítják fel futó rendezéseit a Vígben

Eszenyi Enikő személyes jelenléte nélkül újítják fel műsoron lévő rendezéseit a Vígszínházban Rudolf Péter és a korábbi igazgató közös döntése értelmében.
Színház hír

9-től 5-ig – Beugrással, de megtartják a József Attila Színház premierjét

Violet szerepét Auksz Éva veszi át, Roz Keith pedig Náray Erika lesz a 9-től 5-ig című új produkció szeptember 19-ei bemutatóján.
Színház ajánló

Jönnek a Csapodárok! – Élőben követhető a Radnóti új bemutatója

Tíz nappal a premier után, szeptember 23-án, szerdán este 19.00 órától élőben közvetítik az interneten a Radnóti Színház Csapodárok című új bemutatóját, kiváló minőségben, hét kamerával!
Színház hír

Elmaradnak az Operettszínház előadásai ezen a héten

Ezen a héten nem nézhetjük meg a La Mancha lovagja című előadást, de a jegyeket utalvány formájában visszaváltják.