Színház

Nem lehet rajta nevetni

2013.01.14. 07:00
Ajánlom
Amikor A Dohány utcai seriff véget ér, csendben felállunk és elhagyjuk a játékteret. Mohácsi János ismét briliánsat rendezett. De nem tapsolunk, mert a hallottakat nem lehet megköszönni. KRITIKA

Kertész Imre írja egy helyen, hogy "a huszadik századi történelem egyik legjellemzőbb vonásának azt tekinthetjük, hogy maradéktalanul elsöpörte a személyt és a személyiséget". Hogy Mohácsi Jánosék olvasták-e ezeket a sorokat vagy sem (magam azt tippelném, igen), illetve ha olvasták, milyen mértékben befolyásolta munkájukat, azt nem tudom. Az azonban biztos, hogy az író gondolatmenetét olyan metsző pontossággal és érzékenységgel előadás még nem követte le, mint A Dohány utcai seriff. Tekintve, hogy egy túlnyomó többségben kaposvári színészhallgatók által létrehozott darabról beszélünk, kézenfekvő, sőt elengedhetetlen lenne a színészek munkájának precíz kielemzése és értékelése - ám ezúttal ez nem fog megtörténni. Nem azért, mert nem érdemlik meg (ellenkezőleg!), hanem mert másfél órán keresztül vaksötétben játszódik az előadás.

A Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház kamaraszínházzá alakított osztálytermében ülünk, körben székek, a székek közt keskeny járások. Díszlet természetesen nincsen, bár villanyoltás előtt még sikerül kifigyelni, hogy a teremben valamivel fejmagasság felett kifeszített damilok futnak, amelyek nagy valószínűséggel a színészek tájékozódását segítik. Aztán a teremre rátelepszik az áthatolhatatlan sötétség, és csak oldalt, a falon halványkéken derengő korongot látjuk, az egyetlen fényforrást, ami valamiféle megnyugvást, biztos pontot nyújthat a tekintetünknek.

Megkockáztatom, hogy A Dohány utcai seriff - ahogyan azt a cím is jelzi - a zsidó viccekről szól. Egész pontosan arról a folyamatról, amelyben a poén megszűnik a továbbiakban poénként működni, a holokauszt utáni konszenzusos nyelvhasználatról, amelynek figyelmen kívül hagyása maga jelenti az antiszemitizmust. Mohácsi János részéről éppen ezért végtelenül kegyetlen döntés, hogy az előadás első tíz percében másról sem hallunk, mint szalonnázó zsidókról, tréfás kedvű SS-tisztekről, a haldokló Kohnról, aki boltja miatt aggódik és egy másik (vagy ugyanazon?) Kohnról, aki nem sárga csillagot hord a Dohány utcai gettóban, hanem seriff jelvényt. Mert a vicc természete meg mégiscsak olyan, hogy az ember bár szégyenkezve, de kuncog, akkor is, ha éppenséggel a legmélyebb sötétség sejlik fel előtte. Ám mielőtt még a fekete humor végképp eluralkodna a teremben, feltárul az előadás szövegének másik rétege. Ezeket az elbeszéléseket a színészek maguk gyűjtötték össze a túlélőktől: ismerős-ismeretlen történetek, melyek kirajzolják az Endlösung stációit, a gettók kötelező sárga csillagától a marhavagonok és a haláltáborok valóságán át a minden katarzist nélkülöző, kiábrándító hazatérésig. A visszaemlékezések között újra és újra felcsendülnek a zsidóviccek csattanói, ám ezúttal már senkinek nincs kedve nevetgélni. Ellenkezőleg.

A kaposvári színésznövendékek (név szerint: Béli Ádám, Boros Anna, Deák Péter, Keresztény Tamás, Lakos Máté, Rainer-Micsinyei Nóra, Tolnai Hella) Bánfalvi Eszterrel, Takács Nóra Diánával és Némedi Árpáddal kiegészült csapata mindvégig minimálisra redukált eszköztárral dolgozik. A teljesen elsötétített játéktérben minden egyes hangsúly, szünet és lélegzetvétel sokszorosára felszorzott helyiértékkel bír. Előadásukat az első perctől fogva közömbös természetesség jellemzi, már-már rideg objektivitás: nyilvánvaló, hogy a haláltáborok borzalmait sem eljátszani, sem újraélni nem lehet. Ezzel a fegyelmezett előadásmóddal azonban a hatás is jóval erősebbé válik: a közönségnek esélye sincs arra, hogy akár egy pillanatra is elkalandozzon figyelme, a visszaemlékezések a maguk kendőzetlen brutalitásukban áradnak felénk, miközben sem a látvány, sem a sötétben is állandó mozgásban lévő személytelen színészek nem segítenek a hallottak gyors és zökkenőmentes feldolgozásában.

Kovács Márton zenéje és effektjei tökéletesen igazodnak az előadás koncepciójához, színészek által közösen előadott dalbetétekkel a zsidó közösség legfontosabb énekeit idézi meg, ezáltal pedig egy érzelmi aspektussal tölti fel a mindvégig eltartott szöveget. A legjobb értelemben vett pátosz mellett azonban megjelennek a hétköznapi gúnydalok is, így például az előadást megnyitó acapella darab, amelynek szövege fokozatosan áll össze szótagokat kántáló szólamokból, mígnem az egész egy gyermeki dallamra felfűzött fortéban végződik: dó ré mi fá szó lá ti dó/ szalonnát eszik a zsidó. Kegyetlen és egyszerű, akárcsak a nácizmus logikája.

Van egy Örkény-egyperces, amely így szól: "Két zsidó megy az utcán. Az egyik kérdez valamit a másiktól. A másik válaszol neki. Eközben mennek. Az első, akinek időközben egy új kérdés jutott az eszébe, fölteszi. A másik válaszol rá valamit. Ezen néha nevetni lehet. Máskor nem lehet rajta nevetni. Ők pedig továbbmennek. Tovább beszélgetnek. Nehéz dolog ez."

Most épp hetedik évtizede nem lehet rajta nevetni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A londoni és a New York-i operaház is kirúgta Vittorio Grigolót

„Helytelen és agresszív viselkedése miatt” megválik Vittorio Grigolo olasz tenortól a londoni Royal Opera House és a New York-i Metropolitan Opera.
Klasszikus

Európai diadalútról tért haza a Fesztiválzenekar

Fontos európai turnén van túl Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András. Rezidens zenekarként adtak dupla koncertet a londoni Barbicanben és a hamburgi Elbphilharmonie-ban is, de a kultikus bécsi Musikvereint is kétszer megtöltötték, és Baden-Badenben is koncerteztek.
Színház

Kiállnak Upor László rektorjelölt mellett kollégái és hallgatói 

Több mint nyolcvan színházi dramaturg, és az SZFE Doktori Iskolájának negyven hallgatója állt ki nyilatkozataiban a Színház- és Filmművészeti Egyetem múlt héten megszavazott rektorjelöltje, Upor László dramaturg, fordító és egyetemi tanár szakmai és emberi integritása mellett.
Színház

Mégsem szűnik meg az NKA?

Az EMMI hivatalos közleményt adott ki az állami kulturális támogatások jelentős részét szétosztó Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban megjelent hírekre válaszul.
Színház

Petíció indult és tüntetést szerveznek a kulturális élet totális átszervezése ellen

Teljesen ellehetetlenítené a függetlenek működését, de a kőszínházak műsorpolitikáját is felülről irányítaná a kormány egy új törvényjavaslat szerint. Ennek megakadályozására szerveznek december 9-én tüntetést a fővárosi kőszínházak – emellett petíció is indult a törvényjavaslat elfogadása ellen. FRISSÍTVE

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház videó

„Kezdenek visszaköszönni a ’70-es évek” – színházi emberek tiltakoznak

Kováts Adél, Mácsai Pál, Pintér Béla és Ónodi Eszter is megszólal abban a videóban, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap kiszivárgott, radikális átalakítása miatt meghirdetett december 9-i demonstráció kapcsán tettek közzé.
Színház hír

SZFE: Gothár Péter ügyét ürügyként használják fel az egyetem lejáratására

Közleményben tiltakoznak a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai az egyetem lejáratása, ellehetetlenítése, a színházvezetői kinevezések befolyásolása és a független színházi szféra sarokba szorítása ellen.
Színház hír

Újszínházi zaklatási ügyről ír a HVG

A lap úgy tudja, egy állami kitüntetéssel is rendelkező, ismert színész zaklathatott egy nem színész alkalmazottat az Újszínházban.
Színház ajánló

Nincsen évad ősbemutató nélkül a József Attila Színházban

A Film évadában dúskál az ősbemutatókban a József Attila Színház. A sort a Macskafogó kezdte, most van soron a Magas szőke barna férfi felemás…, majd márciusban itt mutatkozik be Budapesten a 9-től 5-ig, nagysikerű Westend musical. De most térjünk vissza az aktuális premierre: A magas szőke + két szőke színpadi adaptációjára.
Színház hír

Petíció indult és tüntetést szerveznek a kulturális élet totális átszervezése ellen

Teljesen ellehetetlenítené a függetlenek működését, de a kőszínházak műsorpolitikáját is felülről irányítaná a kormány egy új törvényjavaslat szerint. Ennek megakadályozására szerveznek december 9-én tüntetést a fővárosi kőszínházak – emellett petíció is indult a törvényjavaslat elfogadása ellen. FRISSÍTVE