Színház

„Nem sok minden változott Molière kora óta” – interjú Józan Lászlóval, a dunaújvárosi Tartuffe címszereplőjével

2024.04.08. 12:05
Ajánlom
„Rossz karaktert mindig hálásabb játszani” – fogalmaz annak kapcsán, hogy Őze Áron az ő címszereplésével rendezi Molière klasszikusát, a Tartuffe-öt a Bartók Színházban, amelynek bemutatóját április 12-én tartja a dunaújvárosi teátrum. Józan László kellemes emléket őriz két korábbi közös munkájukról a Rózsavölgyi Szalonban: az Idegenek a vonaton című előadásban egymás partnerei voltak, a Válásguruban pedig szintén rendező-színész minőségben találkoztak.

Nem ez az első találkozásod Tartuffe szerepével, korábban a Pinceszínházban játszottad nagy sikerrel. Könnyebbség vagy inkább nehézség a színész életében, ha egy ikonikus szerep másodszor is megtalálja?

Nagyon örültem, amikor Őze Áron felhívott azzal, hogy játsszam el Tartuffe-öt Dunaújvárosban. Tíz év telt el a Pinceszínház bemutatójától. Akkor, huszonhét évesen, szinte kezdőként nyilván másból fogalmaztam, mint most, harminchét évesen. A nagy kérdés az volt számomra, hogyan tudok majd megszólalni egy évtized távlatából. A Tartuffe az álszentségről szól: 360 évvel ezelőtt íródott, de ugyanúgy érvényes ma, mint bármikor. Nem sok minden változott álszentség, átverések, csalások dolgában Molière kora óta.

OZ_09048-112735.jpg

Józan László a Tartuffe című előadásban (Fotó/Forrás: Ónodi Zoltán / Bartók Színház)

Cserhalmi Györgytől Bubik Istvánon, Nagy Zsolton át Keresztes Tamásig a magyar színpadokon kissé enervált, rosszfiú karakterek formálták meg Tartuffe-öt. Te milyen közlendővel közelítettél a szerephez?

Komoly kihívásnak gondoltam, mert a szerepeim által még mindig a jófiúság tapad hozzám. Tíz éve még az volt bennem, miképp tudom magamból előhozni az álszentséget, hogyan tudok fogalmazni viszonylag fiatalon a drámairodalom egyik legcsodálatosabb szerepén keresztül.

Rossz karaktert mindig hálásabb játszani, mint jót.

Idővel rájöttem, ahogyan mindenkiben, úgy bennem is van némi álszentség: néha szoktam én is olyat mondani a családomnak, a szeretteimnek, ami nekik és nekem egyaránt kedvező, vagy az én érdekeimet szolgálja.

Tartuffe-nél életstratégia, hogy mások szája íze szerint beszél, azt mondja, amit hallani akarnak tőle. Ezzel együtt tükröt tart elénk: leleplezi az illúziókat, az önbecsapást. Miért dőlünk be könnyen a csalóknak?

Az évtizedek, évszázadok folyamán mintha belénk lenne kódolva, hogy hinni akarunk valamiben. És adott esetben, amiben hiszünk, annak nem mindig pozitív a végkicsengése. Azt gondolom, az emberekben alapvetően él ez a hit. Ráadásul akik nagyon szeretnének hinni, őket talán még könnyebb átverni, hiszen azokat a mondatokat kapják meg Tartuffe-től, amit a gyereküktől, a feleségüktől, az anyjuktól szeretnének hallani.

OZ_09104-112731.jpg

Józan László és Kovács Vanda a Tartuffe című előadásban (Fotó/Forrás: Ónodi Zoltán / Bartók Színház)

Hogyan illeszkedik a mai környezetbe helyezett, modern kinézetű Tartuffe-höz a verses szöveg?

Szeretek néha klasszikus darabokkal dolgozni, a Vas István fordítása alapján, Karácsony Ágnes dramaturg által készített szöveget kimondottan jólesik mondani. Színészként

azért is jó a találkozás a verses szöveggel, mert így legalább nem lehet hozzákölteni.

Prózai szövegeknél bármely elakadást úgy oldunk meg, hogy mondunk valamit helyette. Azt hiszem, a nézőknek is valami többletet nyújt ez a szöveg, főleg manapság, amikor nagyon szlengesen beszélünk, rövidítünk. Itt viszont gyönyörűen és szellemesen megfogalmazott gondolatokkal, mondatokkal találkozunk.

OZ_09405-112712.jpg

Józan László és Quintus Konrád a Tartuffe című előadásban (Fotó/Forrás: Ónodi Zoltán / Bartók Színház)

Azt nyilatkoztad valahol, hogy a sorstörténetek érdekelnek a szerepekben. Milyen életutat, sorsot „képzeltetek” Tartuffe mögé?

Tartuffe a dunaújvárosi előadásban egy jóvágású, jól öltözött úriember. Persze nem kérdés, hogy szegény családból származik. Mindent megtesz annak érdekében, hogy elérje azt az életszínvonalat, amit gyerekkorában, fiatal fiúként a tehetős embereknél látott. Maximálisan az eszére és az ügyességére támaszkodik.

Abban, ahogy én játszom Tartuffe-öt, a manipuláláson van a hangsúly.

Nem spórol az érzéseivel akár Orgon, akár Elmira felé, utóbbinál egyértelműen csak a szexualitás érdekli. A manipuláció mellett számomra a legfontosabb, hogy amolyan „Józan Laci-san”, magamból fogalmazzam meg a szerepet, próbáljam előbányászni a rossz tulajdonságaimat. A közönségnek a ráébredés, a felismerés erejével hathat, hogy lám, közöttünk is járnak-kelnek ilyen emberek a családban, a munkahelyen, a baráti társaságban.

OZ_09920-112650.jpg

A Tartuffe című előadás jelenete (Fotó/Forrás: Ónodi Zoltán / Bartók Színház)

Nehéz elvonatkoztatni a közéleti viszonyoktól, az utóbbi időben szinte élő egyenes adásban látunk családi drámákat, lelepleződéseket, álszentek magyarázkodásait. A sűrítményét a tartuffe-i agyafúrtságnak. Bátor előadásra törekedtek?

A történet önmagáért beszél.

Semmit nem kell ráerőszakolni az előadásra.

A színház éppen attól szép, hogy bele lehet látni dolgokat, a nézők pedig az őket ért impulzusok hatására elkezdenek gondolkodni. Pontosan magukra vonatkoztathatnak helyzeteket, felismerhetik, hogy a valóságban is az veszi körül őket, amit a színpadon látnak.

Mire tanít Tartuffe megformálása életről, színházról, emberi játszmákról?

Engem arra, hogy milyen ember nem szeretnék lenni.

A Tartuffe bemutatóját április 12-én 19 órától tartják a dunaújvárosi Bartók Színházban.

Bővebb információ és jegyvásárlás ide kattintva! >>

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Józan László (fotó/forrás: RobertoLjs / Józan László hivatalos oldala)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Tánc

Abbahagyja a balettet, és búcsúzik a színpadtól Leblanc Gergely

A 31 éves balettművész az Operaház videójában beszélt arról, hogy elbúcsúzik a színpadtól, és a továbbiakban a háttérben fogja segíteni a Magyar Nemzeti Balett munkáját.
Könyv

Megmenekülhet Esterházy Péter egykori otthona

Alkotóházként születhet újjá a 2016-ban elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író egykori, rómaifürdői családi háza.
Klasszikus

Balázs Jánost, Harcsa Veronikát és Fischer Ivánt is elismerték az első alkalommal átadott Bartók Rádió Zenei Díjjal

A Bartók Rádió a tavalyi év kiemelkedő zenei teljesítményeinek elismeréseképpen először adta át díjait. A nagyszabású díjkiosztót a Bartók Rádió és a Duna május 25-én, az M5 kulturális csatorna május 26-án tűzi műsorra.
Klasszikus

Faültetéssel ünnepelte pályafutásának ötvenedik évfordulóját Kobayashi Ken-Ichiro

Egy japán cseresznyefát ültetett el a MÁV Szimfonikus Zenekar székházának kertjében nemzetközi karrierje ötvenedik évfordulója alkalmából a világhírű karmester, Kobayashi Ken-Ichiro.
Klasszikus

Bach-estre készül Ránki Dezső és az Anima Musicae

A sűrű májusi koncertszezon igazi különlegességet tartogat még a hónap végére is: a Klukon Edit, Ránki Dezső és Ránki Fülöp által megálmodott Csönd-zsák koncertek 14. hangversenyén J. S. Bach négy zongoraversenye csendül fel az Anima Musicae Kamarazenekarral közösen.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Chaplin és Einstein barátságának történetéről szól a Rózsavölgyi Szalon augusztusban érkező bemutatója

Megtartották a Rózsavölgyi Szalon soron következő bemutatója, az Albert és Charlie olvasópróbáját Ujj Mészáros Károly rendező vezetésével. Az augusztusi bemutatóban színpadra lép Epres Attila, Pál András és Nagy Dóra.
Színház hír

Komédia, horror és romantikus musical is helyet kapott a Karinthy Színház új évadában

A Nemzetközi Történetmesélő Fesztivállal, az első Karinthy New Wave Festivallal júniusban, az új évadban pedig több bemutatóval várja a közönséget a Karinthy Színház.
Színház ajánló

Milyen hatással van hat ember életére egy váratlan terhesség? – új bemutató a 6SZÍN-ben

Csákvári Krisztián írta és rendezte a 6SZÍN legújabb bemutatóját, amely egy váratlan terhesség körül forog. A Kontraszt című előadás története egy fiatal felnőtt férfi útkereséséről szól a modern világ talajvesztett zűrzavarában.
Színház interjú

Mindig van egy hajnal a konyhában – beszélgetés Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal

Valódi érzelmi hullámvasutat kínál a nézőknek a Rózsavölgyi Szalon április közepén bemutatott, Bármit mondhatsz című előadása, amelyben egy negyvenes házaspár próbálja tisztázni sok-sok év alatt felgyülemlett sérelmeiket egy reggelbe nyúló beszélgetés során. A két főszereplővel, Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal beszélgettünk.
Színház interjú

A művészet szabaddá tesz – interjú Venyige Sándorral

Pest megye legnagyobb szabadtéri összművészeti fesztiválját kínálja Budapesttől mindössze 25 kilométerre a Mézesvölgyi Nyár. A fesztivál alapító-igazgatóját, Venyige Sándort kérdeztük az idei programokról.