Bocaccio Dekameronjának alaphelyzete szerint 1348-ban, egy világjárvány idején tíz fiatal vidékre menekül a pestis elől. Bezárkóznak, várnak és történeteket mesélnek egymásnak, hogy elüssék az időt.

Tíz kortárs magyar szerzőt kértek fel a feladatra, hogy egy-egy történetet fűzzenek hozzá a világszéli/világvégi sztorizáshoz. A színre kerülés sorrendjében: Jászberényi Sándort, Závada Pétert, Háy Jánost, Székely Csabát, Parti Nagy Lajost, Tasnádi Istvánt, Gimesi Dórát, Fábián Pétert, O. Horváth Sárit és Szikszai Rémuszt.

Szikszai Rémusz állítja színpadra a történeteket, a bábok Hoffer Károly tervei alapján készülnek. Vagy már el is készültek? Többek között ezt is megtudtuk a tervezőtől, ahogy azt is, hogy „bennszülött” bábosként milyen számára együtt dolgozni Szikszaival, aki bár már rendezett bábelőadásokat, sőt kifejezetten jó bábprodukciókat jegyez rendezőként, mégis csupán „gyüttmentje” a műfajnak.

Szikszai Rémusztól pedig azt kérdeztük, hogyan találtak egymásra a báb műfajával, szerinte mi az, amire csak a bábszínház képes, és hogyan jött a kortárs magyar Dekameron ötlete. Mindezeken kívül azt is megtudtuk tőle, mi mindennel lehet bábozni, és mennyiféle darabot el lehet velük játszani, vagy hogy rendezőként bármennyire is szeretné, nem minden bábszínész kezéből lehet kivenni a bábot.

Hoffer Károly és Szikszai Rémusz a Dekameron 2023 előadás olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Piti Marcell / Budapest Bábszínház)

„Nekem a báb jutott eszembe”

 „Mindig nagy érdeklődéssel néztem bábelőadásokat – részben a gyermekeim miatt – de nem csak miattuk. Láttam kifejezetten felnőtteknek készült előadásokat is, és lenyűgözött a lehetőségek tárháza, amit ez a műfaj hordoz” – mesélte Szikszai Rémusz a bábszínházzal történt korábbi találkozásai kapcsán. A színész, rendező ugyanis sokáig csupán a nézőtérről látott bábelőadásokat. Elmondta, hogy

2011-ben, amikor Pelsőczy Réka Pecsenyehattyú és más mesék című rendezésében színészként szerepelt. 

Néhány évvel később, az Emberszag (Szkéné, 2015) rendezőjeként nyúlt első alkalommal alkotóként is a műfajhoz: ebben az előadásban négy színész és közel ötven báb szerepelt (Németh Ilona tervei). Ezt követte a Párnaember színpadra állítása (Radnóti Színház, 2016), amelynél hosszas lamentálást követően talált rá a különleges játszótársra: „Sokat gondolkoztam azon, hogyan kellene megjeleníteni a darabbeli történeteket. Ez egy furcsa szerkezetű darab, többször él a »történet a történetben« technikájával, amit a legtöbb rendező a videó-projekció valamely formájával oldott meg. Nekem a báb jutott eszembe”.

Szikszai Rémusz a Dekameron 2023 előadás olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Piti Marcell / Budapest Bábszínház)

Mit tud a báb, amit a színész nem? Erre a kérdésünkre Szikszai Rémusz a tatabányai Macbeth-et hozta fel példaként: „a koncept egy hatalmas gipsz kubusból előbújó boszorkány-hármas volt, akik a Macduff családot jelenítették meg egyszerű gipszfejekkel, így amikor Macbeth bérgyilkosai a nyílt színen összetörték ezeket a bábokat, a mészárlás igazán brutálisra sikeredett. Volt egy csecsemő báb is, amit letettek a földre, és bakanccsal léptek az arcára. Leírva is szörnyű. Hát még látni és főleg hallani, ahogy ropog a gipszfejecske!

– fogalmazott. Úgy véli, a báb szakavatott kézben döbbenetes dolgokra képes. „A jó bábszínész ugyanis több mint egy »hagyományos«. Ugyanúgy jelen van lélekben és testben, ám van egy plusz eszköze, képessége. Tud a bábbal azonosulni, de ha a helyzet azt követeli, tudja »véleményezni« is azt, amit az általa mozgatott figura tesz. Nem beszélve arról, milyen széles vizuális spektrumot fed le. Sajnos általában csak a kedves gyerekelőadások cuki figuráira gondolunk, miközben

Képzőművészet. A kifejezés és a fantázia végtelen tárháza”.

Szikszai Rémusz a Dekameron 2023 előadás olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Piti Marcell / Budapest Bábszínház)

Szikszai Rémusz abba a helyzetbe is beavatott minket, ami közte mint rendező, illetve a színész és a báb között áll fenn a próbákon: „Szeretem a kezembe venni és mozgatni a bábot, hogy megérezzem, mire képes, hiszen csak akkor tudom igazán instruálni a színészt, és kérhetek tőle dolgokat. Bár ezzel csínján kell bánni, mert van olyan színész, aki rühelli, ha kiveszed a bábot a kezéből”.

„Ezekért az előadásokért bármelyik színház megnyalná a tíz ujját”

Hoffer Károllyal – miként a Dekameronban szereplő Pallai Marával és Ács Norberttel – először a Párnaember kapcsán találkoztak. Szikszai, elmondása szerint, már korábban is lenyűgözve nézte Hoffer tervezéseit, és azóta is rengeteget tanul tőle. Alkalom pedig bőven akadt, hiszen többször dolgoztak együtt, többek között a Budapest Bábszínház A vihar című előadásában. „Nagyon szeretem az agyát és azt, ahogy a báb kidolgozását alárendeli a rendezői konceptnek, miközben fergetegesen kreatív, érzékeny és tehetséges. A viharban nem boldogultam volna nélküle” – vallotta be a rendező.

Hoffer Károly a legsokoldalúbb bábművészek egyike Magyarországon, hiszen nemcsak játszik, rendez és tanít, de báb- és látványtervezőként is régóta jegyzik a nevét. A 2011/2012-es évad óta játszik, tervez és rendez a Budapest Bábszínházban. Ezek mellett rendszeresen vesz részt más színházak produkcióiban is alkotóként és színészként egyaránt. Vidéki bábszínházak mellett többek között dolgozott már a Radnóti Színházban (Mozgófénykép, A párnaember), a Vígszínházban (Óz, a csodák csodája), a Stúdió K-ban (Rosalie elmegy meghalni) és a Szkénében is (A halottember). Két alkalommal is megkapta a színikritikusoktól a legjobb gyerek- és ifjúsági színházi előadásnak járó évaddíjat: a Budapest Bábszínház Semmi című előadásának tervezőjeként és rendezőjeként 2013-ban, valamint Az időnk rövid története című előadás látványterveiért és megrendezéséért 2016-ban. Utóbbit az ESZME elnevezésű független formációval hozták létre. 2015-ben pedig Junior Prima Díjat kapott.

Hoffer Károly a Dekameron 2023 előadás olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Piti Marcell / Budapest Bábszínház)

Őt is kérdeztük a közös munkáról, elsősorban arról, mennyiben más tervezőként Szikszai Rémusszal dolgoznia, aki, noha készített bábelőadásokat – nem is akármilyeneket! –, ám mégsem törzsökös bábrendező, szemben Hofferrel, aki mindig is ebben a műfajban játszott és alkotott.

és a bábszínház adta absztrakció, metamorfózis, illúzió. Hihetetlen érzékenységgel és alázattal integrálja saját elképzelésébe a különböző technikákat és csillapíthatatlan tudásvággyal figyeli, tanulja folyamatosan, mitől és hogyan működik a bábszínház” – magyarázta a Dekameron 2023 bábtervezője.

„Ugyanakkor állandó újragondolásra, kísérletezésre ösztökél minden egyes alkotót a környezetében, és ezektől az impulzusoktól a bábszínház eszköztára fejlődik és gazdagodik. Egy nagyszabású, összművészeti előadás megalkotásához viszont elengedhetetlenül szükséges Rémusz integratív személyisége, amellyel a sok elképzelést, a számtalan jelentésréteget jól dekódolható formában teszi fel a színpadra” – fűzte hozzá.

Szikszai a Budapest Bábszínház kapcsán nem csupán a közös munkáról beszélt: „Remekül dolgoztam együtt velük, de alapélményem az is, hogy a szakmánk egy része még ma is enyhén lenézően és lekezelően tekint erre a műfajra. Első blikkre sokaknak »csak« a gyerekelőadások ugranak be, mintha az olyan könnyű volna.

Szerintem az itt dolgozó művészeknek minden okuk megvan arra, hogy büszkék legyenek a munkájukra”.

A Dekameron 2023 előadás olvasópróbája (Fotó/Forrás: Piti Marcell / Budapest Bábszínház)

A rendező azt is elmondta, hogy a Budapest Bábszínház komoly küzdelmet folytat azért, hogy a báb műfaj ne csupán hétvégi családi szórakozást és délelőtti programot jelentsen: „Hiszen a gyerekelőadások mellett játszották itt a Kabarét, a Képzelt beteget és a Sade márki 120 napját is Alföldi rendezésében, és jelenleg is repertoáron van a Frankenstein (Keresztes Tamás rendezésében), A Pendragon legenda (Fábián Péter rendezésében) és a Semmi (Hoffer Károly rendezésében) vagy éppen A vihar. Márpedig ezekért bármely, úgymond, prózai színház megnyalná a tíz ujját. És még csak fel sem bírtam sorolni mindent”.

A vihartól a Dekameronig

Szikszai Rémusz A vihart követően egy Rómeó és Júliát is rendezett a Budapest Bábszínházban a végzős bábszínész osztálynak, ezután kérte fel őt Ellinger Edina igazgató ezúttal már egy nagyszínpadi munkára. A kezdeti ötlet szerzői jogi problémák miatt meghiúsult, és ekkor, a pandémia kellős közepén jutott eszébe a rendezőnek, hogy a Dekameron alaphelyzete éppen rímel mindarra, amiben élünk. Ezt követte az ötlet, ami Szikszai emlékei szerint vagy Ellinger Edinától, vagy Gimesi Dóra dramaturgtól származott, hogy a szövegeket ne egyetlen szerző írja, hanem minden történet másik szerző tollából szülessen meg.  

Az eredeti elképzelést azonban részben módosította a világpolitika: „Először csak a pandémia lett volna a téma, majd kitört ez a szörnyű háború Ukrajnában, és akkor ráírtam a felkért szerzőkre, hogy nincs megkötés, nemcsak a pandémia érdekel, hanem minden, ami körbevesz bennünket. Így a cím is csak képletes: nincs köze Boccaccióhoz. Aki ilyesmire számítana, az csalódna. Ezért is szerepel a címben a dátum: Dekameron 2023. 

Szikszai Rémusz a Dekameron 2023 előadás olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Piti Marcell / Budapest Bábszínház)

– teszi tisztába a darab és az előadás irányvonalát Szikszai.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan készül egy bábelőadás. Hoffer Károly mesélt a meglehetősen összetett feladatról: „A produkciót négy tervezőasztal jegyzi. Így nemcsak a tíz különböző történetet, de a tervezőasztalok munkáját is össze kell hangolni. Már az előkészítő szakasztól, vagyis az írásművek megérkezésétől szoros együttműködésben dolgozunk, hisz a tér kialakításban figyelembe kellett venni a választott bábtechnika működ(tet)ését, vagy egyensúlyba kellett hozni bizonyos pillanatokban a jelmez és a báb, vagy a mozgókép és a jelmez, a mozgókép és a báb együttes működését”.

„Mivel a bábszínpadon a bábtest viszi a szerepet és nélküle elképzelhetetlen a próba, ezért a tervelfogadás is jóval a próbafolyamat megkezdése előtt megtörtént. Október második hete óta dolgozunk a Budapest Bábszínház műhelyeivel, hogy március 11-re elkészüljön minden. Így a színészek bizonyos figurákat már a rendelkező próbán kézbe vehettek és kipróbálhattak” – mesélte Hoffer.

Hozzáfűzte: „Természetesen ezen a ponton még nincs lezárva a munka ezen része, mert folyamatosan finomítjuk, a kezükre alakítjuk az általuk megformált karaktert. Azon figurák kialakításánál, melyek a próbafolyamattal párhuzamosan készülnek, már azt is figyelembe vesszük, ha a próbán kiderül, hogy változtatni kell az eredeti elgondolásunkon”. Amiből következik, hogy

Hoffer Károly (középen) a Dekameron 2023 előadás olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Piti Marcell / Budapest Bábszínház)

A tervező azt is elmondta, gyakran próbabábot biztosítanak a készülőben lévő figurák helyére. Elárulta, hogy a Dekameron 2023 előadásában igyekeznek minden történetet más és más bábtechnikával megoldani, így a klasszikus bunraku figurákon túl óriásbáb, speciális árnyjáték, muppet figurák, protézis figurák, tárgyjáték, feketeszínház, kesztyűsbáb és maszkos játék is megjelenik majd a színpadon.

– mondta azzal kapcsolatban, hogyan kapcsolódik az adott technika a történethez.

Szikszai Rémusztól azt is megkérdeztük, milyen kész elképzelésekkel és nyitott kérdésekkel érkezett az olvasópróbára. A rendező is megerősítette Hoffer Károlyt, mondván, a műfajhoz szükségszerűen hozzátartozik, hogy bizonyos dolgok már készen legyenek a próbafolyamat megkezdésekor: „Van és kell, hogy legyen olyan ebben, hogy kész elképzelés. Például most az, hogy az elmesélendő történeteket milyen keretbe, milyen helyszínen jelenítjük meg. Ez az alapötlet mindenre kihatással van és nem visszavonható, hiszen áll a díszlet, ami ezt tükrözi”.

De mint elmondta, ez a fajta előre gondolkodás egyáltalán nem áll távol tőle: „Mindig aprólékosan kidolgozom az általam rendezett előadásokat. Más kérdés, hogy az asztalnál vizionált előadás sosem olyan, mint ami végül létrejön, de

Néhány báb a Dekameron 2023 előadásban szereplők közül (Fotó/Forrás: Piti Marcell / Budapest Bábszínház)

„Szórakoztató és megrendítő, elborzasztó és gyönyörködtető történetek, amelyek talán lenyomatot adhatnak majd a korról, amelyben születtek. Történetek, amelyeket érdemes továbbmesélni. Ha lesz még kinek” – olvashatjuk az előadás szinopszisában. Tényleg itt a világvége? – kérdeztük ezt olvasva a rendezőtől, aki hangosan felnevetett, mielőtt válaszolt: „Olvasmányélményeim alapján minden korban azt gondolták, hogy itt a világvége. Valószínűleg az apokalipszis eljövetelének gondolata és az ehhez kapcsolódó szorongás egyidős az emberiséggel. Nem tudom, hogy tényleg itt van-e. De valami nem kóser. Az tuti”.

Az előadást március 11-én mutatják be a Budapest Bábszínházban, majd ezt követően március 12-én, 13-án, 25-én és 26-án tűzik műsorra, minden alkalommal este 7 órai kezdéssel.

Fejléckép: Szikszai Rémusz és Hoffer Károly a Dekameron 2023 előadás olvasópróbáján közül (fotó: Piti Marcell / Budapest Bábszínház)