Olyan, mintha a Titanicon lennénk – vont párhuzamot Rudolf Péter a színházak helyzetét látva. „Akkor jár a legjobban a színház, ha nem játszik. De ezt nem tudom elképzelni” – fűzte tovább a szót, felvázolva néhány lehetséges megoldási lehetőséget, például a kevesebb világításpróbát és gazdaságosabb kivitelezést, illetve arra kérte a társulatot, hogy ők is tudatosan takarékoskodjanak.
Az igazgató az évad bemutatóinak ismertetése előtt szót ejtett az újraalakuló Művészeti Tanácsról, melynek tagjai Fesztbaum Béla, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Igó Éva, Orosz Ákos és Ifj. Vidnyánszky Attila.
Emellett a vezetőség a hatékonyság érdekében bevezeti a szerepkettőzéseket, így A padlásban, A dzsungel könyvében és A Pál utcai fiúkban is új szereplők mutatkoznak be.
AVigszinhaztarsulata-151447.jpg (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Vígszínház)
A 2022/23-as szezonban nyolc bemutatót tervez a színház: a nagyszínpadon és a Pesti Színházban klasszikusok és kultikus darabok kapnak helyet, míg a Házi Színpadon – melyet hosszútávon a kortárs magyar dráma műhelyévé szeretnének tenni – feltörekvő szerzők művei lesznek láthatók.
Az első nagyszínpadi premierre október 8-án kerül sor, Bodó Viktor állítja színpadra Kafka A kastély című művét. Az adaptáció különösen izgalmas abból a szempontból, hogy az előadás pontos mása lesz a Hamburgban sikerrel futó Bodó-rendezésnek.
„Sosem klónoztam még le egy előadásomat sem”
– mondta a rendező, aki bízik benne, hogy sikerül megmutatni a szerző különleges humorát.
Októberben a Pesti Színházban is premierre készül a társulat, ugyanis egy kortárs angol színmű, az Inkognitó lesz látható, Szőcs Artur értelmezésében. A rendező a színház számára kifejezetten olyan darabot keresett, amelyben kihívást érez, egy tudományos, valós alapokon nyugvó történet pedig felkeltette az érdeklődését. A közel 20 karaktert mindössze négyen, Kovács Patrícia, Márkus Luca, Horváth Szabolcs és Nagy Ervin keltik életre.
Szőcs Artur a Vígszínház sajtótájékoztatóján (Fotó/Forrás: Vass Antónia)
Decemberben Rudolf Péter színpadra álmodja Shakespeare „legellenszenvesebb” női karakterét, Isabellát a Szeget szeggelben. Bár az igazgatót régóta foglalkoztatja az anyag, mégis tartott tőle, hogy megrendezze, mert műfajilag sokak szerint behatárolhatatlan. Ráadásul nagyon komoly politikai és morális kérdéseket vet fel: „Hogyan tudunk együtt menni egy hősnővel ma, a 21. században, akinek ilyen rendíthetetlen a meggyőződése? Elhisszük-e valakinek, hogy olyan erős a hite, hogy az életéért könyörgő testvérrel szemben ő a szüzességét vállalja fel?” – teszi fel a kérdést az előadáson keresztül Rudolf Péter.
A legkisebbekre is gondol a színház, Keresztes Tamás rendezésében és Presser Gábor zenéjével elevenedik meg Pinokkió története. Bár a műnek van egy sötétebb színezetű olvasata is, az alkotók arra törekednek, hogy sokkal inkább egy szórakoztató, mintsem félelmetes produkciót hozzanak létre, amely az egész család számára szórakoztató lehet.
Bár a Vígszínház koncepciója szerint ebben az évadban nagyobb hangsúlyt kapnak a prózai darabok, a Pesti Színház mégis előveszi az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját. Ifj. Vidnyánszky Attila igazi kihívásnak éli meg a mű színpadra állítását, hiszen mint fogalmazott, azokat az esetlegességeket, amelyek az eddigi rendezői munkamódszerét jellemezték, ezúttal nem engedheti meg magának.
Kapcsolódó
Három éjszaka, ami felforgatta a magyar színházi világot
1961. január 12-e mérföldkő a magyar musicaljátszás történetében: a mai Thália Színház helyén működő Petőfi Színházban bemutatták az Egy szerelem három éjszakáját, az akkor még pályája elején járó Szinetár Miklós rendezésében.
Ezzel párhuzamosan szintén egy klasszikus lesz látható a nagyszínpadon, Valló Péter a Macska a forró bádogtetőnt állítja színpadra. Tennessee Williams drámája ezzel visszatér a magyarországi ősbemutató helyszínére, ugyanis 1967. február 3-án a Vígszínház adott otthont a népszerű Broadway-dráma premierjének. „Tennessee Williams főiskolás korom óta az egyik kedvenc íróm. Ez a darabja három tönkrement házasságot, és az azok megmentéséért folytatott küzdelmeket elemzi. Úgy gondolom, ehhez a nézők biztosan fognak tudnak kapcsolódni, hiszen kapcsolatainkban mindannyian átélünk hasonló konfliktusokat” – vallja a rendező.
A fiatal alkotók is bemutatkozáshoz jutnak, novemberben a K utazásai és a Béranyák lesz látható a Házi Színpadon.
Előbbi – Komán Attila drámai költeménye – 1211 kilogram kokain története, ami a MU Színházzal koprodukcióban, Kövesi Zsombor közreműködésével valósul meg. A darabban ráadásul a mai magyar könnyűzene is megjelenik, ugyanis a Dzsúdló új dala is hallható lesz benne. A Béranyák a K utazásaihoz hasonlóan szintén egy társadalmi problémát jár körül, szkeccsszerűen felvázolva, rövid képeket villantva fel a béranyák életéről és helyzetéről.
Gardenö Klaudia és Czukor Balázs a Vígszínház évadnyitó sajtótájékoztatóján (Fotó/Forrás: Vass Antónia)
A Vígszínház novemberi előadásaira a jegyértékesítés a bérletesek számára már elkezdődött, de szeptember 16-tól bárki számára elérhető. Az előadásokról és a jegyvásárlás menetéről bővebb információ a Vígszínház oldalán olvasható.
Fejléckép: Rudolf Péter a Vígszínház társulati ülésén (fotó: Csibi Szilvia / Vígszínház)
hírlevél
