Színház

Nincs hókuszpókusz

2010.02.04. 16:11
Ajánlom
Február 20-án Ákombákom címmel Kézdy György előadóestjét tekinthetik meg azok, akik ellátogatnak a Nemzeti Színház Kaszás Attila Termébe. A művész barátai, Lázár Ervin és Orbán Ottó, valamint Karinthy Frigyes és Zelk Zoltán verseiből válogatott.

- Volt már korábban is előadóestje, ezek szerint kedveli ezt a műfajt. Hogy állítja össze az előadói estjeit, hogyan válogat?

- A Ki kérdezett? című előadói estem nagyon híres volt, amelyhez Karinthy Frigyes verseiből válogattam. Ezt 1967-ben csináltam, és több ezer estét élt meg az országban, és külföldön is. Aztán természetesen ez elfáradt, abbahagytam, majd sokéves kihagyás után a Merlin Színházban újból elővettem, és újabb száz előadást csináltam belőle. Később létrehoztam egy második Karinthy estet a Spinoza Házban, és ez lesz a harmadik estem, Ákombákom címmel. Volt két nagyon jó barátom, akik meghaltak egymás után, Orbán Ottó és Lázár Ervin. Nagyon hiányoztak nekem, aztán jött egy sugallat, hogy kéne kezdenem velük, a verseikkel valamit. Ők egy éven belül haltak meg, és a kortársaim voltak. Én temettem mindkettőt, verset mondtam a búcsúztatójukon. Ami ezekből az emberekből rám maradt, amit úgy gondoltam, hogy tudok adni a közönségnek róluk, belőlük, azt beletettem ebbe az estbe.

- Csak az ő verseikből áll az est, vagy mások írásai is szerepelnek?

- Belevettem a régi Karinthy estemből három anyagot, amelyeket most még fontosabbnak érzek, mint korábban. Tökéletesen aktuálisak ma is, vagy még aktuálisabbak, mint amikor íródtak. Nagyon fontos anyagok ezek. Egyszer csak valami sugallat hozta, hogy eszembe jutott Zelk Zoltán, akit én szerettem, és ugyan nem volt a barátom, de jól ismertem. Az Ákombákom című művét borzasztóan imádom, ami szerintem egyáltalán nem gyerekvers. Aztán sok gondolkodás és keresgélés után találtam egy formát, ami valamilyen képet ad rólam meg azokról, akiknek a verseit közvetítem. Ezt az estet elsőként egy lakásban csináltam meg, aztán Csillaghegyen az Evangélikus Templomban, majd a Stúdió K-ban, és most itt láthatja majd a közönség a Nemzeti Színházban.

- Szerintem ebben a rohanó világban ma is szükség van a versekre. Úgy tűnik, Ön kedveli ezt a műfajt. Miért?

- Nagyon szerettem verset mondani, versmondóként indultam a pályámon, szavalóversenyeket nyertem, és a mai napig nagyon szeretem a verseket. Emellett az ember az előadói esteken nincs kiszolgáltatva a rendezőnek, saját maga rendezője, és azonnal le lehet mérni, hogy ha jó az est, hiszen akkor azt a közönség döbbenetesen tudja élvezni. Mindig óriási izgalommal megyek ki a színpadra, mert itt nincsen zene, nincsen hókuszpókusz, csak kiállok a színpadra, és elkezdem mondani az anyagot. Egy asztal van mellettem, ahová kiteszem a papírjaimat, hiszen nem lehet tudni, és nyolcvan percen át verseket mondok. Nincs szünet.

- Iszonyatos koncentrációt igényel ez Öntől, jól gondolom?

- Eddig akárhányszor adtam elő, meg tudtam csinálni, és pisszenés nélkül, köhögés nélkül ültek a nézők nyolcvan percen át. Minden alkalommal belehalok kicsit, mert irtózatos koncentrációt igényel tőlem is, és a közönségtől is.

- Említette, hogy Lázár Ervinhez és Orbán Ottóhoz mély barátság fűzte. Milyen volt a kapcsolatuk?

- Nagyon hosszú, több évtizedes barátságok voltak ezek. Az ő kettejük barátsága és a mieink egymástól függetlenül működtek. Ottóval a Lukács uszodában ismerkedtem meg, negyven évvel ezelőtt, Lázár Ervinnel pedig Pécsett. Ő akkor jött el a Naplótól, én pedig akkor kerültem le oda. Lázár Ervin mindig nagyon izgalmasan mesélte el a találkozásunkat, ami gyönyörű történet, csak a fele sem igaz. (nevet) Összebarátkoztunk, és ez tartott a haláláig. Vonaton ismerkedtünk meg, ez kétségtelen tény. Ő úgy mesélte, hogy Dombóvár után egy kocsi maradt, ami tovább ment Pécsre, és erre át kellett szállni. A kocsiban két ember volt, az egyik ő, a másik én - ahogy ezt ő mesélte - és Ervin látta, hogy én leemelek egy hatalmas hajókoffert a csomagtartóról, és kiveszek belőle egy Népszabadságot. Üres volt a koffer, csak az újság volt benne - mesélte ő. Odajött hozzám, és azt mondta: Te vagy a Kézdy! Én meg erre azt válaszoltam, hogy te vagy a Lázár Ervin! Ezt így mesélte. Ebből annyi igaz, hogy valóban vonaton találkoztunk, én tudtam, hogy ő hogy néz ki, ő is tudott rólam, a Népszabadság is igaz, de a kofferem tele volt természetesen. Hogy hogyan szólítottuk meg egymást, arra már nem emlékszem. Ettől kezdve igazán jó barátok lettünk, a fiamnak írt egy mesét is, amire nagyon büszke vagyok, a címe: a Szökevény szeplő. Ottó egészen más történet. Rendkívül szép pasas volt, óriási sikerei voltak a nőknél, és nagyon jó költő lett belőle. Azt hiszem, hogy az egyik legjobb. Ervin és Ottó tökéletesen más világ voltak. Remélem az ő verseik az itteni közönségnek is elnyerik majd a tetszését.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Vizuál

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.
Színház hírek

Ők a Színikritikusok díja várományosai

A Színházi Kritikusok Céhe 39. alkalommal adja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeinek járó elismerést szeptemberben.