Színház

Nóra nem néz hátra - Interjú Kováts Adéllal

2018.10.02. 09:40
Ajánlom
A Belvárosi Színház új előadása, a Nóra II. rész 15 évvel a színháztörténet egyik legzajosabb ajtócsapása után játszódik, címszerepben Kováts Adéllal. A művésznővel a vendégszereplés öröméről, a Radnóti Színház új évadáról és a visszatérő Nóra választásairól is beszélgettünk.

Egy építkezés miatt ősztől új helyszíneken is játszik a társulat, a változás inspiratív is lehet?

Igen, kicsit kiszorultunk a színpadunkról, pontosabban egy kicsit leszűkített térben játszunk, ezért a már meglévő, nagy díszletes előadásainkat ki kell vinnünk a színházból. Az jó, hogy nagyobb és másfajta terekbe is be tudjuk vinni a közönséget. A III. Richárdot, az Ádám almáit a Magyar Színházban játsszuk, a Bárány Boldizsárt továbbra is a Stefánia Palotában, A párnaember és a Futótűz az Ódry Színpadon lesz. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen vonzása lesz a Tesla Loft termének, ahol egy kortárs amerikai darabot mutatunk be, a Glóriát.

A Radnótis előadások mellett, a Belvárosi Színházban is láthatunk, a Nóra II. rész címszerepében. Most jött el az ideje?

Jó érzés volt, hogy Orlai Tibor kifejezetten rám gondolt ezzel a szereppel. Szeretek kirándulni, de amióta a színház igazgatásáért is felelek, még nem vállaltam vendégszereplést, ugyanakkor mindenkinek jót tesz, ha egy kicsit kimozdulhat. Nyilván egész emberként a Radnóti Színház arculatát erősítem. Furcsa módon egyfajta komolyságot ad az embernek, ha igazgató, de vendégként csak színésznő lehetek, ami számomra most üdítő.

foto_domolky_daniel_KOVATS_ADAL-193625.jpg

Kováts Adél (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Miklós Színház)

Milyen találkozásokat hozott ez a kimozdulás?

Nagyon örülök, hogy együtt játszhatok Bodnár Erikával, újra Csankó Zolival, aki régi kollégám, barátom, és megismertem a lányomat alakító pályakezdő László Lilit. Izgalmas szituáció az, amikor bár hasonló iskolából, de mégis négyen négyfelől jövünk, és újra meg kell ismernünk, vagy meg kell tanulnunk egymást. A valódi dolgokban hiszek, ezért nekem nagyon fontos, hogy működjön a kémia a partnereim és közöttem.

A visszatérő Nóra határozott nővé érett, aki pontosan tudja, hogy mit akar. Hogy jöttök ki egymással?

Nagyon nehéz azonosulnom azzal, hogy Nóra elhagyta a gyerekeit. Számomra ez elképzelhetetlen, holott, a közvetlen környezetemben is ismerek hasonló döntéshelyzeteket. A lelkem mélyén nehéz nekem felmentenem őt - mégis, nagy öröm eljátszani a szerepet. A szabadságszeretetével viszont messzemenőkig együtt tudok menni, mert minden szerepben kell lenni olyan érzelmi és gondolati mankónak, ami tovább lendít.

Azon sokszor meditálok, hogy egy-egy szerep miért pont akkor talál meg, amikor, és érdekes módon sokszor tükröt tart egy élethelyzetben, hiszen a próbák alatt a megfejtési folyamat során magunkban is vájkálunk. Közös pontokat keresünk a megformálandó karakterrel vagy éppen megdöbbenünk, hogy mennyire eltartjuk magunktól. Az azonosulás útja is nagy katarzist tud adni, és az is nagyon izgalmas, amikor nem könnyű megfejteni valamit.

KovatsAdel1-193654.jpg

Kováts Adél a Nóra II. rész című előadásban (Fotó/Forrás: Pénzes Kristóf / Orlai Produkciós Iroda)

Az előadást nézve úgy tűnik, hogy a szerző, Lucas Hnath nincs kibékülve Nórával, nagyon szigorúan bánik vele. Hogy látod ezt?

Pontosan tudom, mit érez a közönség, a fél nézőtérnek elfogadhatatlan, hogy ez a nő otthagyta a három gyerekét, ahogyan nekem is. És most könyveket írogat. Mit lehet ezen szeretni? Kevesen gondolnak bele, hogy Ibsennél milyen előzményei voltak az elmenetelének, hogy Torvald gyakorlatilag elvette tőle a gyerekek nevelését. Valóban kemény lett Nóra, ahogy minden ember kemény, aki úttörő valamiben, akinek ki kell taposnia az utat a többiek előtt, közben muszáj lenne hátranéznie. Tulajdonképpen Nóra azt az utat választotta, hogy nem néz hátra. A dramaturgia érdekessége, hogy a darab végén tudjuk meg, hogy ez mibe is kerül neki. Szerintem nem kell attól félni, hogy határozottnak mutassam, hiszen Nóra 15 év alatt megtanult önmaga lenni, egyedül él, ráadásul sikeres lett, megtalálta a saját harmóniáját, amiből nem enged. Nyilván a téboly szélén volt, amikor elment, és biztos, hogy iszonyú mélyre kellett elásnia magában az anyaságát, a gyerekei elvesztését, de hiába vannak nagy vérveszteségei, nem tesz fel visszafelé menően kérdéseket. Keményen védi maga körül az új építményt, de mégis, ha minden olyan nagyon természetesen menne neki, nem kellene ilyen erőt mutatnia. Azt hiszem, a darab végére ez nagyon szépen összeáll.

KovatsAdel3-193654.jpg

Kováts Adél és László Lili a Nóra II. rész című előadásban (Fotó/Forrás: Pénzes Kristóf / Orlai Produkciós Iroda)

Mitől érdekes a két össze nem tartozó ember, Nóra és Torvald története?

Azt gondolom, hogy ez a darab pont attól érdekes, izgalmas, mert sztereotip módon mutatja fel a női-férfi konfliktusokat, a helyzetek szinte szappanoperai helyzetek és a párbeszédek is nagyon felismerhetőek, mégis a dramaturgia, a történet tartogat meglepetéseket. A legfontosabb gondolat ebben a darabban is az, ami az eredeti Nórában is: hogy lehet-e egy életen át hazugságban élni?

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Kovalik Balázs Térey-darabot rendez az Örkényben

Megkezdődtek a Lót – Szodomában kövérebb a fű próbái az Örkény Színházban. A bemutatót december 20-án tartják a nagyszínpadon.
Színház ajánló

Egy lebilincselő óra Dragomán Györggyel

Beszélgetni jó. Főleg, ha érdekel is minket a másik. A gondolatai. Az élete. Ő maga. Huszárik Katát pedig nemcsak érdekelte Dragomán György, hanem egyenesen lebilincselte. Ahogy a JaSZalon közönségét is.
Színház ajánló

Novák Eszter rendezésével indult az évad a megújuló Pelikán Fészekben

Magyarországi ősbemutatóval és új névvel indult az évad a Vörösmarty Színház nagy múltú kamaraszínházában: Novák Eszter rendezésében Joël Pommerat kortárs francia drámaíró és rendező Az én kis hűtőkamrám című előadás látható az október 11-i premiert követően a játszóhelyen.
Színház interjú

Mi történt Gina Lollobrigida és Fidel Castro között? – Interjú Pozsgai Zsolttal, a Gina és Fidel szerzőjével

Különleges találkozásnak állít emléket a Spirit Színház legújabb darabja: 1974-ben Gina Lollobrigida Kubába utazik, hogy interjút készítsen az ország diktátorával, Fidel Castróval. A találkozás mindkettejükben mély nyomot hagyott. Pozsgai Zsolttal, a mű szerzőjével beszélgettünk.
Színház ajánló

„Pusztító szenvedély, érzelmekkel teli háború” – A Feketeszárú cseresznyét mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház

A Feketeszárú cseresznyét először 1930-ban mutatták be. Az 1920-as trianoni diktátum után játszódó mű hozta meg a szerző számára az igazi sikert és tette ünnepelt drámaíróvá. Október 11-én Szőcs Artur rendezésében mutatjuk be Hunyady Sándor színjátékát a Kamaraszínházban.