"Tudható, hogy a Képzelt beteg Molière utolsó darabja volt, olyannyira, hogy a polihisztor-szerző épp az előadás közben esett össze a színpadon, majd néhány órával később meg is halt. Ebből a jócskán morbid színháztörténeti tényből indítja rendezését Mohácsi János, aki az előadás középpontjába ezúttal nem a tekintélyét fokozatosan elveszítő, hipochonder apát állította, hanem magát a nagybetűs Halált (nevet is adott neki: August Re Noir. Magyarul Fekete úr lehetne). Ám mielőtt még azt gondolnánk, hogy egy majd' három és fél órán át húzódó létfilozófiai eszmefuttatás került a színpadra, gyorsan tegyük hozzá: Mohácsi ezúttal is színtiszta vígjátékot rendezett, hol jobban, hol kevésbé jól elhelyezett poénokkal, időnként egészen fájdalmas szóviccekkel" - írja kritikusunk az előadásról. A teljes kritika ide kattintva olvasható.
Az eredeti szöveget a Mohácsi-testvérek csak alapanyagként kezelik, most is a próbák során alakult ki a végleges verzió, a színészek játéka nyomán. Ebbe a különleges rendezői munkamódszerbe avatta be a Fidelio riporterét az előadásban Argan feleségeként, Béline-ként látható Für Anikó, aki már visszatérő vendég a POSZT-on:
hírlevél
