Színház

Nyíregyháza lesz a vers fővárosa

2012.10.02. 16:00
Ajánlom
Tizennegyedik alkalommal rendezik meg október 9. és 14. között a Kaleidoszkóp VersFesztivált. Az idén Nyíregyházára költöző rendezvényről a Magyar Versmondók Egyesületének elnökét, Lutter Imrét kérdeztük. INTERJÚ

- Ami nekem rögtön feltűnt a találkozásunkkor, hogy néhány szó után milyen szívesen beszél magáról a versről. Nagy versrajongó?

- Most mindenképp, mert itt a Kaleidoszkóp. Az év többi napján sem telik úgy el huszonnégy óra, hogy ne akadna kötet a kezembe vagy ne lépnék fel, tanítanám a felnövő generációt, de közben pénzt is kell keresni, mert ilyen a világ. És ha már ilyen, megpróbálom megtalálni azt, amiben jó vagyok, és akkor a közvetítőközeg mindegy is. Már az egyetem alatt dolgoztam, közel kerültem a médiához, voltam kreatív producer, igazgató, száguldó riporter, most pedig a saját cégem építgetem. Ha nem a tévé köt le, akkor közben rendezvényt szervezek, írok, elektronikus orgánumokat szerkesztek. De mindenben ott a kreativitás és ott a költészet, csak meg kell találni. Ma már úgy vagyok vele, hogy keresni sem kell. Szabó Éva, egykori nagymesterem azt mondta, hogy a költészet akkor igazi, ha nemcsak mi találjuk meg, hanem a vers is bennünket. Én azt szeretném, ha ezt mindenki megtapasztalná. Akkor könnyebb lenne az élet. Egyébként pedig "A dolgok változnak. A vers örök." - ezt mondja a Magyar Versmondók Egyesületének szlogenje. A vers a hétköznapok állandósága és a pillanat története, minden előadásával olyan, ahogy még nem ismerjük.

- Hogyan állt össze a program?

- A Kaleidoszkóp VersFesztivál a Vidor Fesztiválhoz hasonlóan versenyprogram, tehát a fellépők túlnyomó többsége nem pusztán fellép, hanem verseng a Kaleidoszkóp-díjért. Ahhoz persze, hogy fellépjenek, egy előzsűri válogatásán kellett átesniük. Ebben Tasnádi Csaba és jómagam is részt vettem. Most már nem a miénk a főszerep. Mind a hivatásos, mind a nem hivatásos előadásokat, koncerteket, esteket és filmeket neves zsűri figyeli: Kiss László rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, Solténszky Tibor dramaturg, rendező, a Színházi Társaság elnökségi tagja, Szűcs Katalin Ágnes színikritikus, a Criticai Lapok főszerkesztője, Huzella Péter Kossuth-díjas zeneszerző-előadóművész, Kiss Judit Ágnes József Attila-díjas költő és Wiegmann Alfréd rendező, az Első Magyar Versszínház művészeti vezetője. De a közönségnek is lesz döntési lehetősége: a heti bérletet váltó nézők szavazata alapján adjuk majd ki a közönségdíjat.

- A VersFesztivál nemzetközi, így a hazai társulatok, zenekarok és előadók mellett számos határon túli produkciót is láthatunk. Honnan érkeznek a művészek?

- A lehető legkülönbözőbb helyekről. Jön társulat Erdélyből, a Szilágyságból, a Felvidékről és Vajdaságból is. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház két előadóesttel érkezik: Turi Bálint és Kulcsár-Székely Attila képviseli a társulatot, az egyik est József Attila alkotói folyamatát, a másik Wass Albert életét mutatja be. A szlovákiai Komáromi Jókai Színház az igazgató vezetésével hozza el a Tetemre hívás című zenés estet, Arany János balladáira építve. Szintén a felvidéki Karváról jön Gáspár Enikő önálló estjével. Meister Éva Marosvásárhelyről hozza el a hazátlanság és a határon kívüli magyar élet érzéseit pódiumi előadásában. Klasszikus magyar költők műveivel erősít a kolozsvári ŐszinTe versszínház, a szabadkai Életjel Csáth Géza Kör pedig két versszínházi produkcióval érkezik, amiből az egyik ráadásul kétnyelvű, szerb-magyar előadás. Szepsiből a Gondola együttes, Galántáról a Kicsi Hang zenekar jön a fesztiválra.

- A fesztivál zenei vonala sem rossz - ez már az fesztiválnapon, október 9-én is látszani fog.

- Olyannyira, hogy az első nap gyakorlatilag koncertnap, de szinte minden nap lesz zenés program. Fellép az egyre népszerűbb Szabó Balázs Band, Dobó Dániel és Gömbös Gyula mint PanelDoor Retro Akustic, a Göncölszekér zenekar. Gyomaendrődről jön az Újhold zenekar, Pécsről pedig a most megújult Ostinato együttes. A Csillag születik tehetségkutató felfedezettje, a Kávészünet TRendhagyó Irodalomóra, Huzella Péter Kossuth-díjas zeneszerző-előadóművész pedig Hűvös elegancia és forró szenvedély címmel ad interaktív koncertet. Énekelt versben erősíti a mezőnyt az erdélyi Nagybányáról érkező egykori tanítvány, Bertóti Johanna, prózai és énekelt verskoncertet ad egy előadásban a Vendéghang duó, Csikó Georgina és Osváth Gábor, Gosztola Adél, a nyíregyházi társulat tagja pedig legendás Karády-sanzonokkal lép színpadra. Olajos Gábor, a Vikár Sándor Zeneiskola tanára a hétvégén lép fel, rögtön utána a kisebbeknek Tamás Éva hozza el Játéktárát.

- A program összeállításánál mire figyeltek elsősorban?

- A legjobb tolmácsokat, hírességeket és alternatív utakat kereső művészeket, társulatokat szólítottuk meg, amikor a programot összeállítottuk. Ezek az előadók a költészet klasszikus színházi feldolgozásától a modern táncig, a képzőművészettől a filmes alkotásokig, a kávéházi szalonhangulattól a könnyű verses pop-rockon keresztül a hajnali részegségig együtt ünneplik az év legnagyobb verstalálkozóját Nyíregyházán. Tényleg megpróbáltunk minden korosztályra és lehetőség szerint valamennyi érdeklődési körű nézőre gondolni. A diákokat, pedagógusokat azzal csalogatjuk, hogy az iskolai tananyagot most egészen más formában, izgalmas előadásként láthatják viszont a színpadon. A Soltis Lajos Színház elhozza Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét, a Pannon Várszínház Pilinszky János életművét dolgozta fel, Kuncz László versmondó-operaénekes egyszemélyes előadásban mutatja be Petőfi Sándortól A helység kalapácsát. A Nyíregyházi Főiskola Színházi Műhelye az Aucassin és Nicolette középkori ófrancia pajzán széphistóriáját tálalja, Havas Judit, Latinovits Zoltán tanítványa a Petőfi irodalmi Múzeumból hozza tálcán Ady Endre műveit, míg a budapesti Holdvilág Kamaraszínház József Attila ars poeticáját öltözteti versszínházba. Koltai Judit, Pregitzer Fruzsina és a Móricz Zsigmond Színház társulata a játékot, a színházat népszerűsíti. A keresztény erkölcsről, a vallási ideológiákról, a lélekről és a nemzeti egységről is jó néhány előadás szól majd, általában klasszikus feldolgozásban, de modern táncszínházi előadást is láthat majd a publikum, például a szegedi Parastúdió Fabula Matris című produkciójában. Ami nagyon fontos: alapvetően bárki megtalálhatja magát az előadásokban. Akkor is, ha nosztalgiázni akar, és akkor is, ha csak hangulatokat keres.

- Mindenféle műfaj megmutatkozik, és így már nem is biztos, hogy csak a versről szól a VersFesztivál.

- Ha össze akarom foglalni: sztárok és idolok, mainstream és underground, érzelem és értelem, hallható igazság és 21. századi vizualitás. Ami attól Kaleidoszkóp, hogy a hangulatok, az érzelmi állapotok és a történetek egymást váltják, és mindenki maga tekergetheti a saját kaleidoszkópját, amikor eldönti, hogy kitől melyik előadást, koncertet vagy filmet érzi igazán sajátjának. Aki akar, csöndbe burkolózik, mások kitárulkozhatnak. De mindenképp más közegbe csöppennek, mint a szürke hétköznapok, még akkor is, amikor magát a világot állítjuk görbe tükör elé. Aki pedig a klasszikus értelemben vett versmondást kedveli, a hétvégén, október 13-án és 14-én bőven lehet része belőle, ekkor zajlik a Klasszikus és Kortárs Versmondó és Versfilm Szalon. Már csak hab a tortán Porpáczy Zoltán tervezőgrafikusnak kifejezetten a fesztiválra készülő, mai magyar verseket és világukat formabontóan bemutató grafikai-tipográfiai versplakátjaiból rendezett kiállítás, amely az első napon nyílik és egész héten látogatható a színházban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház premier

2039-ben sem lesz könnyebb az élet

Négy generáció különös sorsát bemutató, kortárs családdráma kerül színpadra a Hatszín Teátrumban, tele bűnökkel, pokollá vált házasságokkal és egy elhallgatott örökséggel. A Majd, ha az eső eláll című előadás premierjét augusztus 10-én tartják.
Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.