Színház

Oláh Tánia: „Az, hogy magyarul játszhassak, mélyről jövő vágyam volt”

2025.01.14. 12:35
Ajánlom
Szabó Magda első darabját, a Disznótor című regényből színpadra adaptált Kígyómarást mutatja be január 17-én az Újszínház, koprodukcióban a Békéscsabai Jókai Színházzal. A történet szerint Tóth János tanítót nagybirtokos felesége, Kémery Paula eltiltja szeretteitől. Az életmódot és osztályt váltó, a szerelmét megszerző tanító keserves árat fizet a társadalmi ranglétrán való emelkedéséért. Kínjaihoz csak hozzátesz a mindig változó politika, mely időről időre szintén felkavarja életét. Az előadásban Kémery Paulát alakító Oláh Tánia Andrea nyár óta a teátrum társulati tagja, viszont most először lép színpadra Budapesten. Őt kérdeztük.

Erdélyből jöttél, hol tanultad a szakmát?

Két alapképzést végeztem el Kolozsváron, az egyik a Zeneakadémián volt, operaénekes szakon, a másik pedig a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, ami színész szak volt. Mindkettőt román nyelven végeztem, majd ezt követően mentem magyar nyelvű színész mesterszakra.

Gyakran választják ezt az utat a művészképzésben?

Nem, nagyon nem. Kemény is volt párhuzamosan két alapképzésre járni.

Az anyanyelved magyar, ehhez kétség sem fér, miért kezdted mégis románul a képzést?

Ez egy nagyon bonyolult történet. Valójában az általános és középiskolát románul végeztem el, így például olvasni alapvetően jobban tudtam ezen a nyelven, és pontosabb volt a nyelvtanom is. Jártam magyar iskolába kisgyerekként, de onnan egy nagyon kemény és bántalmazó tanítónő miatt kiírattak a szüleim. Désben, abban a kisvárosban, ahol felnőttem, nem volt több magyar iskola, így nem volt más választásom, mint román iskolába járni, amit egyébként szerettem.

Sok év telt el úgy, hogy színpadon nem használhattam az anyanyelvemet,

így amikor a mesterszakra jelentkeztem, azt éreztem, alig tudok magyarul. Pedig őszintén szólva az, hogy magyarul játszhassak, mélyről jövő vágyam volt mindig is.

OlahTania_Kigyomaras3-114733.png

Oláh Tánia és Beszterczey Attila a Kígyómarás című előadásban (Fotó/Forrás: Nyári Attila / A-TEAM / Újszínház)

És a színészet honnan jött, illetve inkább az éneklés volt előbb?

Kiskoromban állandóan játszottam, előadtam magam, igyekeztem megnevettetni a környezetemet. Az énekhangomra mindig mondták, hogy szép, de csak tizenhét éves korom környékén derült ki, hogy tudok operai minőségben is énekelni. Először a Zeneakadémiára menten, ahol voltak színészmesterség óráim is, meg a felvételin is kellett verset mondanom, de én még profibb akartam lenni ezen a téren.

Attól, hogy jó operaénekes vagy, és rendelkezel egy biztos technikával, még nem árt, ha van kiállásod is a színpadon, meg jól mozogsz.

Maria Callas is azért lehetett világhírű, mert színészileg is képes volt átadni azt, amit az éneklésen keresztül megfogalmazott. Ezért én mindig nagy hangsúlyt fektettem a színpadi játékra, de lényegében az egyik tanárnőm buzdított arra, hogy jelentkezzem a színművészetire, mert úgy gondolta, van hozzá tehetségem. Talán ekkor kezdtem igazán vágyni a színpad után. A szüleim azt mondták, menjek nyugodtan, de igazából nem akarták, hogy színésznő legyek, és nem hitték, hogy felvesznek a román tagozatra, hiszen ott nagyon magas a túljelentkezés. De végül felvettek, és ezután párhuzamosan jártam két évig a két egyetemre. Nem ajánlom senkinek.

A két alapképzéssel Kolozsvárt tudtál volna játszani, vagy ez föl sem merült?

Felmerült, de másképp alakult minden. Hiszek az isteni gondviselésben, ami valahogy megmutatta nekem az utamat. El sem mertem képzelni, hogy valaha Budapesten fogok játszani, mégis éreztem, hogy szeretnék idejönni. Teljesen őrült ötlet volt, hogy jelentkezzem magyar mesterszakra, ám nagy meglepetésemre jól fogadtak a tanárok, és megértettek. A nyelvtudásom hiányos volt, de színházilag egy nyelvet beszéltünk. Most azt mondhatom, hogy

két különböző világból jövök, és mindegyikből tanultam valamit, meggazdagodtam.

És noha máig nyitott vagyok a román projektek iránt, hoztam egy döntést arról, hogy én magyar színésznő akarok lenni.

Hogyan kerültél az Újszínházhoz?

Többször részt vettem a Csengeri Alkotóközpont workshopjain, ezek mind remek munkák voltak. Együtt dolgoztunk Eszenyi Enikővel, ő mutatott be Pataki Andrásnak, aki a Kígyómarást rendezte.

Budapesten január 17-én játsszátok először az előadást, de Békéscsabán már többször láthatta a közönség a produkciót, hogy fogadták?

Nagyon jól, minden alkalommal telt házunk volt, pedig egyáltalán nem könnyű anyag. Amikor elolvastam az eredeti regényt, a Disznótort, elsőre alig értettem – de nem azért, mert rosszul olvasnék magyarul, a kollégáim is nehezen birkóztak meg vele –, aztán a végére érve állt össze, mennyire zseniális mű, őszintén ajánlom mindenkinek. A regényből maga Szabó Magda készítette a drámai átdolgozást, a Kígyómarást.

OlahTania_Kigyomaras1-114737.png

Oláh Tánia és Tarsoly Krisztina a Kígyómarás című előadásban (Fotó/Forrás: Nyári Attila / A-TEAM / Újszínház)

A szinopszis szerint három nehéz történelmi időszakot jelenít meg a dráma, 1929-et, a gazdasági világválság idejét, 1943-at, a doni katasztrófába rohanó mozgósítás időpontját és 1955-öt, a forradalom előtti esztendőt. Mennyire áll ez közel a mai nézőhöz?

Szerintem az mellékes, hogy mikor játszódik egy történet, a családi problémák ugyanazok. Ehhez biztosan tudunk kapcsolódni, úgyhogy bátran jöjjenek, és nézzék meg a Kígyómarást! Ugyanakkor ez egy nagyon nehéz és komplex előadás, mindegyik karaktere bonyolult lelki folyamatokon megy keresztül, ahogyan az Szabó Magda történeteiben lenni szokott. Hasznos volt elolvasnom a regényt, mert jobban megismertem Kémery Paula karakterét.

Igazi kihívás, mert egyáltalán nem hasonlítok rá!

Milyen ő?

Erre egyenes választ nem adhatok, hiszen azzal ítélkeznék a karakter felett. Eléggé érzelemmentes nőről van szó, lelkileg mindenkit tönkretett maga körül, de saját magával kezdte. Ugyanakkor én nagyon szeretem játszani, mert nagyon távol áll tőlem. Emellett imádom, hogy más korban játszódik a történet, érdekel a régi idők öltözködése, ahogy az akkori emberek viselkedtek. Az egész világ finomságát szeretem, hogy még szenvedni is elegánsan lehetett. Egyébként a rendező, Pataki András rendkívül felkészült volt, végig nagyon aprólékosan elemezte a darabot, a történelmi helyzetet, jól vezetett minket, színészeket.

A bemutató után milyen kihívások várnak még rád?

Hamarosan Petőfi Sándor egyetlen regényét, A hóhér kötelét állítjuk színpadra az Újszínházban. Nemrég fogtam neki a könyvnek, ami már pár oldal után megnevettetett. Egyébként mindig igyekszem elolvasni mindent, sosem maradok meg csak a példánynál, fontos, hogy elmélyülhessek abban az anyagban, amivel foglalkozom.

Az énekléssel felhagytál?

Nem, igyekszem összehozni egy koncertet Kuzsner Péter orgonaművésszel a Bazilikában. Reméljük, vihetjük majd turnéra is, de ez még a jövő zenéje.

A Kígyómarás című előadásról bővebb információ itt érhető el. >>>

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Beszterczey Attila és Oláh Tánia a Kígyómarás című előadásban (fotó/forrás: Nyári Attila / A-TEAM / Újszínház)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait – Tarr Béla életműdíjat kapott

Tizenhárom év szünet után visszatért a magyar mozgóképkultúra egyik legfontosabb eseménye, a Magyar Filmszemle. A rendezvény hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót február 9-én tartották meg a Corvin mozi Korda termében. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.
Színház

„Apu, azt hadd kérdezzem meg…” – Léner Péter és Léner András a Mester és Tanítványa podcastban

Apa és fia beszélgetésével folytatódik a Magyar Színházrendezői Testület frissen indított podcast-sorozata, amely a Fidelio online felületein jelentkezik kéthetente. A második részben Léner Péter színházi rendezőt kérdezi fia, Léner András színházi rendező, a Magyar Színházrendezői Testület alelnöke.
Színház

Hajdu Steve: „Egy színésznek a saját halálát is könnyebb lesz feldolgozni”

Két nap alatt fogytak el a jegyek a Centiről centire márciusi előadásaira is, nézői várólista van a produkcióra a Rózsavölgyi Szalonban. A darabot Őze Áron rendezte, és játszik is benne Marjai Virág, Dobó Kata, valamint Hajdu Steve mellett, aki szerint Magyarországon is kezd hobbivá válni a színészet. De nem csak erről kérdezte őt a Fidelio.
Színház

Haumann Máté: „Hamlet szerepe három embert igényel egyszerre”

Február 7-én mutatta be a Magyar Színház Shakespeare örök klasszikusát, a Hamletet, Eperjes Károly rendezésében. A címszerepet Haumann Máté alakítja, aki szerint az előadás összekovácsolta a társulatot. Erről is beszélt nekünk. Villáminterjú.
Tánc

Tánc Valentin-napra: jövő héten látható a Liliom

Magyarországon egyedülálló táncszínházi előadás a Liliom, a szerelem, a szenvedély és a sorsfordító döntések története. A Feledi Project előadása modern mozgásvilággal és érzelmekkel teli koreográfiával kelti életre Molnár Ferenc világhírű darabját. A Liliom február 19-én látható a Nemzeti Táncszínházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Haumann Máté: „Hamlet szerepe három embert igényel egyszerre”

Február 7-én mutatta be a Magyar Színház Shakespeare örök klasszikusát, a Hamletet, Eperjes Károly rendezésében. A címszerepet Haumann Máté alakítja, aki szerint az előadás összekovácsolta a társulatot. Erről is beszélt nekünk. Villáminterjú.
Színház magazin

„Apu, azt hadd kérdezzem meg…” – Léner Péter és Léner András a Mester és Tanítványa podcastban

Apa és fia beszélgetésével folytatódik a Magyar Színházrendezői Testület frissen indított podcast-sorozata, amely a Fidelio online felületein jelentkezik kéthetente. A második részben Léner Péter színházi rendezőt kérdezi fia, Léner András színházi rendező, a Magyar Színházrendezői Testület alelnöke.
Színház interjú

Hajdu Steve: „Egy színésznek a saját halálát is könnyebb lesz feldolgozni”

Két nap alatt fogytak el a jegyek a Centiről centire márciusi előadásaira is, nézői várólista van a produkcióra a Rózsavölgyi Szalonban. A darabot Őze Áron rendezte, és játszik is benne Marjai Virág, Dobó Kata, valamint Hajdu Steve mellett, aki szerint Magyarországon is kezd hobbivá válni a színészet. De nem csak erről kérdezte őt a Fidelio.
Színház interjú

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Színház hír

Felvételt hirdet a Momentán Műhely

A Momentán Társulat 18-26 éves fiataloknak szóló improvizációs színházi alkotóműhelye felvételt hirdet. Olyanok jelentkezését várják, akik szeretnének egy fiatal alkotóközösség tagjai lenni, improvizációs színházi technikákat elsajátítani, és egy csapatban álmodnák és valósítanák meg különböző kreatív ötleteiket.