Mint arról korábban beszámoltunk, számos évtizedes sikeres múlttal rendelkező színházi társulat működése került veszélybe, a Kulturális és Innovációs Minisztérium ugyanis nemrég közzétette, mely szervezetek milyen összegeket kapnak az előadó-művészeti szervezetek támogatására szánt hatmilliárd forintnyi keretösszegből. A tárca ezzel szemben több periférikus és szórakoztatóipari szervezetnek ítélt meg támogatást, köztük olyanoknak is, akikről pontosan nem lehet tudni, milyen kulturális tevékenységet végeznek. A színháztámogatások visszásságairól hosszabban ebben a cikkben számoltunk be.
Kapcsolódó
Jelentős színházi társulatok szűnhetnek meg
A kulturális kormányzat nyilvánosságra hozta az előadó-művészeti szervezetek támogatására vonatkozó döntését. Több, a működési támogatások csökkentése miatt eleve nehéz helyzetbe került, akár évtizedes sikeres múlttal és figyelemre méltó jelennel rendelkező, közfeladatot ellátó társulat egyáltalán nem kap támogatást.
Most, a döntésre reagálva, huszonöt független társulat intézett nyílt levelet az Előadó-művészeti szervezetek támogatása 2023 elnevezésű program kurátoraihoz, akiknek kiléte a nyilvánosság előtt ismeretlen. A Népszavához eljuttatott levélben úgy fogalmaznak: „Önök minden pályázatunkat elutasították, 0 forintot ítéltek meg nekünk minden egyes beadott tervünkre.
Döntésük következményeként közös kultúránk egy fontos és elválaszthatatlan része, a független előadóművészet semmisül meg.
A programban Önök az adófizetők pénzéről rendelkeztek így nemcsak nekünk, kisemmizett szervezeteknek, hanem a széles nyilvánosságnak is joga van tudni döntésük indokait.”
„Független előadóművészeti szervezetek vagyunk, sokan évtizedes, rangos szakmai múlttal, díjakkal, elismerésekkel, hazai és nemzetközi nézőbázissal, jelenléttel. Olyanok, akik kulturális közfeladatot látnak el, akik a művészet társadalmi szerepét keresik, olyanok, akik hosszú évek munkájával építettek fel, vagy indítottak el egy csapatot, társulatot. És akik azokat az adófizetői pénzeket, amelyeket ezeken a pályázatokon osztanak szét, ellenőrzötten és átláthatóan költik el. Évtizedek óta” – áll a nyílt levélben. Egyúttal kitértek arra is, hogy mivel a korábbi működési pályázat keretösszegét előzetes egyeztetés és indoklás nélkül, „brutálisan” lecsökkentették,
valamennyi társulatnak reményt adott a fennmaradáshoz az Előadó-művészeti szervezetek támogatása 2023 program.
A válaszokat az ArtMan Egyesület, a Dollár Papa Gyermekei, a Duda Éva Társulat, a Hodworks-Off Alapítvány, a Holdvilág Kamaraszínház, a Homo Ludens Project (Szeged), a Juhász Kata Társulat, a Katlan Csoport, a Kerekasztal Színház, a KVTársulat, a Láthatáron Csoport, a MáSzínház, a Nézőművészeti Kft., a Nyitott Kör, a Pesti Művész Színház Színházi Egyesület, Pintér Béla és Társulata, a Proton Színház, a Stereo Akt, a SUB.LAB Event Productions, a TÁP Színház, a Szabad Színház Székesfehérvár, a Terminál Workhouse, az Utcaszínházi Alkotóközösség, a Veres 1 Színház és az Y Csoport várja, valamint azok a független előadóművészeti szervezetek, amelyek bizonyos programjaikra nyertek ugyan minimális összegeket – ESZME, FAQ Színház, Káva Kulturális Műhely, RÉV Színház –, de működésük továbbra is veszélyben van.
Hosszú Facebook-posztban reagált a Rózsavölgyi Szalon is, amely szintén nem nyert el támogatást a következő évad programjaira, produkcióira. Bejegyzésükben úgy fogalmaznak: nagyon nehéz helyzetbe került a színház. „A korábbi években sikerült bizonyos pályázati forrásokhoz jutnunk, amelyekből az előadásaink létrehozását tudtuk részben finanszírozni. Most egyáltalán nincs ilyen forrásunk. Megrendített, felkavart, lesújtott minket ez. De azt tudjuk és érezzük, hogy a valódi teljesítmény, a valódi eredmények – számítanak a Közönségünknek” – írták.
A színház emlékeztetett, az elmúlt tizenegy évük alatt hetvenöt saját bemutatót és több mint kétezer-ötszáz egyéb programot tartottak. Ez idő alatt kétszázezer néző fordult meg náluk, csak a tavalyi évben huszonkét városba harminchat vendégjátékot vittek el. „Jelenleg 17 produkciónk van műsoron, közülük a »legidősebb« Az utolsó óra, amelyet 2013. február 14-én mutattunk be és a 300. előadás felé közelít. Más előadásaink is óriási sikerszériát érnek el” – emlékeztettek, hozzátéve azt is, hogy náluk lép fel a legtöbb Nemzet Színésze, illetve számos Kossuth-díjas is, de emellett ugyanilyen fontosnak tartják a tehetséggondozást is.
Mi azt képviseljük: ha bizonytalan is körülöttünk minden, a művészet megerősít minket. A Rózsavölgyi Szalon állandó párbeszédben van a közönségével. Ez a színház lényege, ez az élő és eleven kapcsolat. Ezt pedig nem akarjuk elveszíteni
– írták. A színház éppen most hozta volna nyilvánosságra, milyen bemutatókat terveznek a következő évadra, most azonban kénytelenek újratervezni. Három premierjüket biztosan megtartják. A poszt zárásaként a színházban fellépő színművészek nyilatkozatait osztották meg, akik arról vallanak, mit jelent számukra a Rózsavölgyi Szalon. Mások mellett Jordán Tamás, Hegedűs D. Géza, Pokorny Lia és Molnár Piroska idézeteit olvashatjuk a bejegyzésben.
Frissítés
Tiltakozását fejezte ki a Színházi Kritikusok Céhe is, akik Facebook-posztjukban elfogadhatatlannak nevezték, ahogyan a magyar állam kezeli a magyar színházak, és különösen a minősítéssel nem rendelkező független színházak jövőjét befolyásoló döntéseket.
„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek fennmaradását, napi működését és művészi munkáját biztosítani hivatott működési támogatások nemhogy az inflációra, a rezsiköltségek változására nincsenek tekintettel, de az állam drasztikus mértékű elvonásról döntött, figyelmen kívül hagyva a teljes szakma érveit és tiltakozását, miközben az »előadó-művészeti szervezetek támogatása« néven – korábban többlettámogatásnak nevezett – pályázat keretösszegének megemelésére rendelkezésre állt 2 milliárd forint, amelynek töredéke is elegendő lett volna a független színházi műhelyek helyzetének rendezésére” – írták.
A szervezet kifogásolta azt is, hogy a pályázat nem transzparens, az elbírálás szempontjai nem nyilvánosak, a támogatásról döntő grémium névsora ismeretlen, valamint hogy a döntéseket nem indokolják meg.
Egyúttal nehezményezték azt is, hogy olyan szervezetek is kaptak több tízmillió forintos támogatásokat, amelyeknek nem nyilvános a tevékenységi köre, vagy nem előadó-művészi szervezetek.
„Súlyos problémának látjuk, hogy ugyanarra a támogatási keretösszegre pályázhatnak a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő, minősítéssel nem rendelkező színházi társulatok, amelyből a nemzeti és kiemelt státuszú kőszínházak támogatásának egy részét is fizeti a kormány” – fogalmaztak. A szervezet szerint a Kulturális és Innovációs Minisztérium megalapítása óta semmilyen koncepciót nem alakított ki a magyarországi színházak és független társulatok helyzetével kapcsolatban.
Bejegyzésükben hangsúlyozták, a színház elidegeníthetetlen és fontos része a magyar kultúrának. „A minősítéssel nem rendelkező, független színházak pedig ugyanannyira fontos szereplői a színházi szakmának, mint a minősítéssel rendelkező műhelyek: a két terület nem képzelhető el egymás nélkül, sőt
a magyar művészet fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a független társulatok működése,
amelyek közül ráadásul több társulat kiemelten fontos közfeladatot lát el a hátrányos helyzetű térségekben zajló munkájukkal, olyan gyerekek és felnőttek kultúrához juttatásával, akiknek más módon erre nem lenne lehetőségük” – írták. A Színházi Kritikusok Céhe egyúttal felszólította Csák János minisztert és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkárt, hogy intézkedjenek a támogatás nélkül maradt vagy a fennmaradásukhoz szükségesnél is kevesebb támogatásra jogosult színházi műhelyek megmentésével kapcsolatban.
Fejléckép forrása: Pexels.com
hírlevél
