Június végén, a XV. kerületben láthatta a közönség Szauer Lilla, Gyulai Sámuel és Gálhidy Sára A férfi hirtelen elkomorodik, a nő fázni kezd, nem ölték hát meg magukat című illuzionista operáját. Az előadást különleges módon nem színpadon, hanem szabadtéren, a XV. kerületben, az M3 felüljáró alatti téren, az Irány utca és a Rekettye utca csatlakozásánál láthatta a közönség.
„Semmi sem szomorúbb az emberek többsége számára, mint egyedül találni magukat önmagukkal. Félünk a szabadidőtől, mert az unalom jelének tekintjük, és azt hisszük, hogy a kívülről jövő gondok sokaságában találjuk meg azt a boldogító mámort, melytől úgy járunk-kelünk, hogy többé már nem érezzük önmagunk súlyát.
Akik szeretnek, azok képtelenek egymással lenni, akik együtt vannak, képtelenek szeretni egymást,
és aztán kitör a háború: Irma gyászolja Hermant, Herman gyászolja Irmát, Valter gyászolja Lujzát, Lujza gyászolja Valtert, Berta gyászolja az anyját, Konrád gyászolja saját magát. Ki az az Albert, és mi történik ott, ahol leveszi a kezét az emberekről az Isten?” – áll a produkció hivatalos ajánlójában.
Szauer Lilla, Gyulai Sámuel és Gálhidy Sára A férfi hirtelen elkomorodik, a nő fázni kezd, nem ölték hát meg magukat című előadása a XV. kerületben (Fotó/Forrás: Csokonai Nonprofit Kft.)
Az előadás rendezője Gálhidy Sára volt, a Freeszfe végzős hallgatója, akit először arról kérdeztünk, hogyan alakult ki a produkció koncepciója. Mint mondta, alkotótársaival sokáig keresték a helyes műfaji megjelölést. „Felvetődött a beszélt-opera, jazz-opera, kísérleti operadráma, mindenféle hasonló. Aztán arra jutottunk az alkotótársaimmal, hogy talán jól járunk azzal, ha ez a keresett szó tartalmazza a történetet és a formát összekötő gondolatot: a tragédiák végtelenét elszenvedő szereplők beszéde harmonizálva van, ettől az az illúzió születik, mintha énekelnének.
A gyötrődést a körülmények, a delírium és a mámor egy álomszerű világba tereli, amelyben mindenki táncol az archaikus opera és a hétköznapiság határán
– fejtette ki.
A harmonizált beszéd ötlete Gálhidy Sára fejéből pattant ki, és ezután kérte fel közös gondolkodásra Szauer Lillát. Mint mondta, hamar kiderült, hogy Dionüszosz hagyatéka, a bor, a mámor, a féltékenységből és irigységből elkövetett ártatlan gyermekek pusztítása erős kapcsolatban áll azokkal a problémákkal, amelyek őket személyesen foglalkoztatták a jelenben, és ráadásul a formához is illeszkedtek. „Ezen a ponton Lillára bíztam a librettót. Nagyon jó írónak gondolom, és teljes mértékben hittem abban, hogy amit létrehoz, személyessége és ritmikussága miatt kiváló anyaga lesz az előadásnak. Mikor a librettó elkészült, akkor vontam be Gyulai Sámuel zeneszerzőt a folyamatba, aki a szöveg-harmonizáción dolgozott, illetve az egész előadás zeneisége az ő kezében összpontosult. Én a két pillér közötti hidat igyekeztem fenntartani” – mesélte az alkotói folyamatról.
Szauer Lilla, Gyulai Sámuel és Gálhidy Sára A férfi hirtelen elkomorodik, a nő fázni kezd, nem ölték hát meg magukat című előadása a XV. kerületben (Fotó/Forrás: Csokonai Nonprofit Kft.)
Arra a kérdésre, hogy miért szabadtéren képzelték el az előadást, Gálhidy Sára kifejtette, mióta az egyetemen tanul, de különösen a koronavírus-járvány óta úgy érzi, a színház bekövült a négy fal közé, a szó szinte minden értelmében. Meglátása szerint eluralkodott az igazán elemi művészeti gesztusok felett a kényelem, a piacképesség, a behatárolhatóság. „És ha más szempontból közelítem a négy fal szimbolikát, akkor sajnos a belterjesség is” – tette hozzá. A rendező rendszeresen próbálja felhívni erre a figyelmet, és ha a lehetőségei engedik, igyekszik
más utakat nyitni, a színházra mint ünnepre tekinteni a szabad ég alatt.
Mivel az előadás a XV. kerület kulturális és közművelődési életét összefogó Csokonai Nonprofit Kft.-vel közösen valósult meg, a helyszínválasztás a Csokonai Rendezvényház dolgozóival közösen történt meg. „Jeleztem feléjük, hogy szabadtéren szeretnénk elkészíteni a produkciót. Ők körbevezettek engem a kerület izgalmasnak tűnő terein, hiszen olyan nagylelkűek voltak, hogy abban egyezhettünk meg, hogy ha a környéken valósítjuk meg az előadást, ők támogatnak minket hangtechnikával, műszaki kollégákkal, helyszínbiztosítással. Ez hatalmas felajánlás volt részükről. Így találtunk rá erre a monumentális »elhagyatott operadíszletre« az út alatt, mely ráadásul egy akusztikai parádé helyszíne is volt egyben, vonattal, autókkal a fejünk felett” – mesélte.
Szauer Lilla, Gyulai Sámuel és Gálhidy Sára A férfi hirtelen elkomorodik, a nő fázni kezd, nem ölték hát meg magukat című előadása a XV. kerületben (Fotó/Forrás: Csokonai Nonprofit Kft.)
Gálhidy Sárát végül arról kérdeztük, végzős hallgatóként hogyan ítéli meg a színházi szakma állapotát, amelyre úgy felelt: „A kultúra támogatása igen ramaty és részrehajló állapotban van, és amint említettem,
a színházak és támogatók kénytelenek biztonsági játékot játszani, ami véleményem szerint a kultúra halála.
Hozzátette, nehéz azzal szembesülni, hogy milyen arányokban van szükség fiatal rendezőkre, színészekre, dramaturgokra, annak ellenére, hogy például a rendezőosztályok igen kis létszámmal és nem is minden évben indulnak.
Elmondása szerint ő maga szerencsés helyzetben találta magát a diplomamunkája kapcsán, valamint a jövő évadban is lehetősége nyílik rendezni a Szegedi Nemzeti Színházban, ugyanakkor az osztályából „nem mindenkinek kedveznek ezek az idők”. „Sajnos ez nem tehetség kérdése, hanem azé, hogy az a körülbelül egy színházi pályázat és két befogadóképes színház aktuálisan kit tud kiemelni a száz meg száz tetterős, de éhes fiatal alkotó közül. Ezek rettentő arányok” – fogalmazott Gálhidy Sára.
Támogatott tartalom
Fejléckép: Szauer Lilla, Gyulai Sámuel és Gálhidy Sára A férfi hirtelen elkomorodik, a nő fázni kezd, nem ölték hát meg magukat című előadása a XV. kerületben (Fotó/Forrás: Csokonai Nonprofit Kft.)