Ahogyan azt korábban megírtuk, hatalmas felháborodást keltett a szakmában, hogy Orbán János Dénes (OJD) költő-írótól a közpénzből gazdálkodó Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) 2025 márciusa és 2026 áprilisa között összesen 412.421.620 forint értékben vásárolta meg kilenc művének felhasználási jogait. A szellemi munkáért járó összeg a kortárs magyar alkotói szcéna világában irreálisan magas, az ügyet súlyosbítja, hogy a KMTG alapítója és „szellemi vezetője” maga OJD. Ugyancsak a költőhöz vándorolt 129 millió forintnyi jogdíj, amelyet a Budapesti Operettszínház fizethetett ki a Kossuth-díjas szerzőnek.
Kapcsolódó
Kiakadt a szakma: Orbán János Dénes saját szervezetétől kapott 412 millió forintot művei felhasználási jogaiért
A közpénzből gazdálkodó Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., amelynek szakmai vezetését Orbán János Dénes látja el, egy év alatt több száz millió forintot költött a Kossuth-díjas szerző műveinek felhasználási jogaira.
Miközben OJD lapunknak azt nyilatkozta, nincs összeférhetetlenség a KMTG-ben betöltött munkaviszonya és az alkotói mivolta között, Fehér Renátó arra hívta föl a figyelmet, OJD az egyik megtestesítője volt a NER igazságtalan és aránytalan kultúrafinanszírozásának. Az irodalmár-költő, a József Attila Emlékhely szakmai vezetője, a nemrég megalakult Irodalmi Szakszervezet Kultúrpolitikai munkacsoportjának koordinátora lapunknak azt nyilatkozta: „ő nemcsak passzívan tette ezt, a rommá közfinanszírozott KMTG Kft. révén, hanem például NKA-kurátorként aktívan is közreműködött abban, hogy a magyar irodalom fontos műhelyei, rendezvényei és folyóiratai legyenek kénytelenek a folytonos kilátástalanságra rendezkedni be.”
Kapcsolódó
Orbán János Dénes a Fideliónak: „Rajtam kívül senki nem bizonyított három sikeres operettel”
Orbán János Dénes szerint nem merül fel összeférhetetlenség amiatt, hogy az általa szakmailag vezetett KMTG több mint 410 millió forintért vásárolta meg kilenc művének felhasználási jogait. Fehér Renátó szerint az ügy túlmutat a jogdíjakon.
Az ügyre most a Színházi Kritikusok Céhe is reagált levelet juttattak el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin kulturális ügyekért felelős államtitkárnak.
A szervezet nyílt levelét változtatások nélkül, kiemelésekkel, fotóval közöljük:
Tisztelt Miniszter Úr, Tisztelt Államtitkár Úr!
A művészettel foglalkozó szakmák számos képviselőjéhez hasonlóan, mi, a Színházi Kritikusok Céhének elnöksége és tagsága is megdöbbenéssel és felháborodással értesültünk arról, hogy az Orbán János Dénes által alapított és vezetett Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) több mint 412 millió forint közpénzből vásárolta meg Orbán János Dénes kilenc drámájának felhasználási jogait. Részben ugyanezekért a szövegekért Orbán János Dénes további 129 millió forint közpénzt is felvett a Budapesti Operettszínháztól munka- és jogdíjként. (Egyúttal elismerésünket fejezzük ki kollégánknak, Balogh Endrének, aki tényfeltáró munkája eredményét a Prae.hu portálon nyilvánosságra hozta.)
Az ellen már korábban is többen – jogosan – felszólaltak, hogy a KMTG a független, szakmai alapon létrejött, művészettel foglalkozó nonprofit szervezeteknél összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékű kormányzati támogatásból részesült az előző rezsimben, ez az ügy ugyanakkor egészen új módját ismerteti meg a szélesebb közönséggel a közpénzek kezelésének.
A Színházi Kritikusok Céhe (jogelődjét, Magyar Színházművészeti Szövetség Kritikusi Tagozatát is ide számítva) több mint ötven éve folyamatosan jelen van a színházi szcénában, ezért tartjuk fontosnak, hogy mi is felhívjuk a figyelmet a nyilvánvaló tényre:
az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek sokszorosai a piaci áraknak, még akkor is, ha „show business”-ről beszélünk,
amivel az ügyről kiadott közleményében Orbán indokolni próbálja a hihetetlen összegeket. (Összehasonlításul: az Orbán János Dénesnek a KMTG és az Operettszínház által kifizetett 541 millió forint 227 millió forinttal több, mint amennyit 2023-ban – egy jelentős költségcsökkentés után – a kormány az összes budapesti székhelyű független színház egész éves működésére elkülönített, de 8 millió forinttal több annál az összegnél is, amennyit 2020 és 2023 között szánt ugyanerre a kormány.)
Jelenet Az Orfeum mágusa című előadásból (Fotó/Forrás: Veres Ildikó / Budapesti Operettszínház)
A kifizetett összeg mértéke ugyanakkor csak egyike a szembetűnő problémáknak. Orbán János Dénes ugyanis azzal indokolja mindezt, hogy az operett sikerműfaj, kiemelkedő profittal, arról ugyanakkor nem ejt szót, hogy ezeket az összegeket ő előre kapta meg, amikor nemhogy sikerről nem volt még szó, de a bemutatók megvalósulásáról sem. A szerződések tudomásunk szerint nem rendelkeznek arról, mi történik a kifizetett közpénzzel, ha esetleg nem valósulnak meg a szövegeket felhasználó színházi bemutatók, vagy nem térül meg a befektetett összeg.
Komoly kérdéseket vet fel az is, hogy mennyiben jogszerű, ha egy művész a saját maga által alapított szervezet vezetőjeként dönt úgy, hogy épp a saját műveit vásárolja meg, ráadásul közpénzből. Főképp úgy, hogy
a KMTG nem színházi produkciós cég, amelynek feladata lenne színházi sikerprodukciók létrehozása,
vagy amely más, nem épp a szervezet vezetőjének nevéhez fűződő színházi produkciókat is létrehozna működése során.
Mindezek miatt a Színházi Kritikusok Céhe kéri Magyarország kormányát és a kultúráért felelős minisztériumot, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert, valamint Nagy Ervin kulturális ügyekért felelős államtitkárt, hogy a színházi szakmába vetett társadalmi bizalom helyreállítása érdekében mielőbb vizsgálja ki nevezett ügyek jogszerűségét, ideértve a KMTG és a Budapesti Operettszínház szerződéseiért, közpénzekkel való gazdálkodásáért felelős és azokat ellenjegyző, felügyelő, az előző kulturális minisztériumhoz köthető személyek felelősségét is.
Egyúttal arra is kérjük a minisztériumot, hogy átfogóbban is vizsgálja ki a fenntartása alatt álló Budapesti Operettszínház működésének esetleges problémáit, mivel a színházi szakma régóta hangos a színházban felmondott és a máig is ott dolgozó művészek és háttérmunkatársak panaszaitól, mind a munkakörülményekre, mind a színház működésének gazdaságosságára és észszerűségére vonatkozóan. Egyúttal kérjük a 2020-ban kirobbant, a Budapesti Operettszínház vezetéséhez köthető zaklatási botrány körülményeinek újbóli vizsgálatát, mivel azt az előző kulturális minisztérium a sértettek megkérdezése nélkül zárta le.
2026. július 15.
Tisztelettel: a Színházi Kritikusok Céhe nevében Papp Tímea és Turbuly Lilla társelnökök
Fejléckép: Montázs (forrás: Fidelio)
hírlevél
