Miként Őze Áron, a Hyppolit, a lakáj rendezője mondja: „A produkció sikerének híre miatt sorra kapjuk a meghívásokat, úgyhogy országos turnéra indulunk az előadással. Március 8-án és április 26-án a budapesti RaM-ArT Színházban játsszuk, a XIII. kerületi Radnóti Miklós Művelődési Központban. Majd következik a nagy nyári vendégjáték – többek között – Veresegyházon, Szegeden, Gyulán, Debrecenben, a Városmajorban, s természetesen visszatérünk Kőszegre is.”

Őze Áron már régóta szerette volna – ahogy ő fogalmaz – ezt az igazi hungaricumszerű magyar vígjátékot megrendezni: „Álomszereposztást sikerült összehoznunk, ami kezdetben még valóban álom volt, ma már valóság. Minden szerepet nagyszerű színészek játszanak. Molnár Piroska megkoronázza az előadást. A Játékszínben a negyven évvel ezelőtti legendás előadásban ő volt Schneiderné. Itt átvariáltuk számára a Makáts főtanácsos szerepét, úgyhogy Makáts Aladárné főtanácsosasszonyként jelenik meg, és még kisebb átalakítások estek a szövegen. Finoman megidézzük a korábbi kultikus Hippolyt-produkciókat, a filmet és a színházit. Benedek Miklós hangját is halljuk, aki annak idején több százszor alakította a címszerepet a Játékszínben. Emléket állítunk neki az előadásban. Egyébként a budapesti március 8-i bemutatkozás nyitánya annak, hogy a Hippolyttal körbe utazzuk az országot, nyáron visszatérünk a Kőszegi Várszínházba is, ahonnan tavaly indult a produkció.

Jelenet a Hippolyt, a lakáj című előadásból (Fotó/Forrás: Büki László)

Molnár Piroska mindehhez hozzáteszi, hogy nem szeretett volna kimaradni ebből az előadásból: „Fantasztikusan megoldották, hogy legyen benne egy szerepem. Már számos jutalomjátékom volt, ez az egyik legkedvesebb.” Balázs Andrea játssza Schneider Mátyásnét. Nem először szerepel Hippolyt-előadásban: „A Karinthy Színházban Julcsát, a cselédlányt alakítottam. Úgyhogy amikor Őze Áron felhívott telefonon, hogy az egyik szerep kapcsán rám gondolt, azt hittem, ő is a Julcsára. És akkor Áron kimondta: »Schneider Mátyásné leszel«. Óriási boldogság ért ezzel. Nagyon szeretem a darabot, zabálni való a humora, miközben mélysége és lelke is van.

Sok poént köszönhetek neki ebben az előadásban. És hát szeretetteljes kis banda jött össze.”

Kálid Artúr „rangidős” Hippolyt. Csortos Gyula még nem volt ötvenéves, amikor forgatta a filmet. Benedek Miklós harmincnyolc esztendősen lett Hippolyt, és játszotta háromszáz alkalommal a Játékszín legendás produkciójában. Kálid Artúr ötvennégy esztendősen kapta a szerepet: „Nyilván a legjobb az lenne, ha valami olyan érzés alakulna ki a nézőkben: volt két nagyszerű Hippolyt-előd, és most született egy harmadik érvényes Hippolyt. De ezért gondoljunk csak bele, milyen bátor ez a koncepció: a kicsit arisztokratikus, kicsit polgári világot idéző előadásban a magas rangú inas szerepét, aki a feltörekvő és műveletlen kispolgárok fölé emelkedik, egy félvér színészre osztották.”

Jelenet a Bartók Színház Hippolyt, a lakáj című előadásából (Fotó/Forrás: Büki László)

Schneider Zoltán szerint kortalan a Hippolyt, és ennek megmutatása is célja volt Őze Áron rendezőnek: „A Hippolyt, a lakáj fogalom, és ebbe beleértjük a régi filmet vagy az egykori ikonikus játékszíni produkciót. Bízunk benne, hogy ebbe a kultúrtörténeti fogalomba egyszer majd beleértik a mi előadásunkat is. Például Makáts Csaba, aki én vagyok, nagyobb szerephez jut nálunk, játszmái is jobban érthetők.” Auksz Éva, aki Mimit alakítja, egyetért azzal, hogy az egész Hippolyt időtálló: „Az egyik legklasszikusabb magyar vígjáték, amelyben a kisebb szerepek is remeklésre adnak lehetőséget.

Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója fontosnak tartja a szabadtéri és a kőszínházak közötti együttműködéseket: „Így nem pazarolunk. Mi nyaranta néhány alkalommal játsszuk csak az előadásokat, amelyek aztán bekerülnek a koprodukciós partnerünk intézményébe. Az viszont először fordul elő, hogy olyan sikeres a közös produkció, hogy még vissza is tér hozzánk egy év elteltével.”

Fejléckép: Jelenet a Hippolyt, a lakáj című előadásból (fotó/forrás: Büki László)