A történet 1964-ben játszódik. A bronxi St. Nicholas Egyházi Iskola igazgatónője, Aloysius nővér kemény kézzel és alapvető gyanakvással kezeli a gondjaira bízott gyerekeket. Az iskola azonban új tanítót kap Flynn atya személyében, aki modern gondolkodást és személyes odafigyelést hoz a szigorú intézménybe. Hamarosan összetűzésre kerül sor kettejük között, és amikor egy fiatal nővér elárulja, hogy a férfi különös figyelemmel viseltet az egyik diák iránt, az események váratlan fordulatot vesznek.
Udvaros Dorottya, Fekete Ernő - Kétely (Fotó/Forrás: Orlai Produkciós Iroda)
Az előadással először nyári fesztiválokon találkozhat a közönség. Augusztus 2-án az Ördögkatlan Fesztiválon, augusztus 4-én pedig a balatonföldvári Kultkikötőben. Az előadás ősztől beköltözik a Belvárosi Színházba. Udvaros Dorottya és Fekete Ernő mellett Kéry Kitti és Simkó Katalin is színpadra lép.
„A darab aktuálisabb mint valaha”
Az előadás rendezője, Pelsőczy Réka mesélt a darabról.
- A történet 1964-ben játszódik egy elzárt mikroközösségben, miközben a „külvilágban” fontos társadalmi változások és egyenjogúsági küzdelmek zajlanak. Miért lehet érdekes ez a darab napjainkban?
- A szerző 2003-ban írta a sztorit, de az eseményeket ‘64-be helyezte nyilván azért, hogy érzékletesebbé tegye a konfliktust a konzervatíveszméket valló igazgatónő és a liberális szellemet pártoló tanár között. Nevetséges, hogy olyan dolgokhoz tudunk ragaszkodni, amin a világ magától túlhalad, ugyanakkor azt is látjuk, hogy a korlátok nélküli szabadság hova vezet.
Pelsőczy Réka (Fotó/Forrás: Orlai Produkciós Iroda)
A darab erősen az érzelmeinkre, ösztönös reakcióinkra épít: egy pap gyanúba keveredik, azzal vádolják, hogy molesztálta egyik tanítványát. Ez megbocsáthatatlan, már ha így volt. De így volt? Biztos ez? A darab aktuálisabb mint valaha: a szélsőségek erősödnek a politikában és a közbeszédben, népvándorlások folynak és előítéleteinkre építő, majd azt saját gazdasági érdekeire kihasználó aktuális hatalmak uralkodnak. A hétköznapi ember tele van kételyekkel azzal kapcsolatban, ami a feje fölött zajlik akár a hazájában, akár azon kívül. Mi az igazság? Tudjuk-e a tényeket vagy csak saját meggyőződéseinkre, „hitünkre” támaszkodunk akkor, mikor ellenzünk vagy épp támogatunk valamit? Biztos, hogy jól látjuk a dolgokat vagy ítélőképességünket elhomályosítják a felénk áramló felemás információk? Múzeum Negyed, migránsozás, melegek, cigánykérdés. Kinek van igaza?
- A történet főszereplői két ellentétes figura, a darab esszenciáját az ő szellemi összecsapásaik és a köztük lévő feszültség adják. A kiváló színészválasztáson sok múlik, evidens volt, hogy Udvaros Dorottyát és Fekete Ernőt választja ki a két főszerepre?
- A darab a fent említett problémákra épülő példázat. Ezt nem én mondom, hanem maga a szerző. Két érvrendszer, két gondolkodás csap össze, mely kiegészül egy kisebbséget jelképező nőalakkal (Kéry Kitti – a szerk.) és a minket, nézőket jelképező fiatal apácával (Simkó Katalin – a szerk.), aki a két világ között csapódik ide meg oda. Fontos volt, hogy olyan színészekkel dolgozzak, akik ezt a példázatot szívvel és lélekkel töltik meg, valós indulatokkal és szenvedéllyel, mert a történet így tud csak igazán hatni és igazzá válni. Remélem nem kiabálok el semmit, ha azt mondom, a színészek nagyon a helyükön vannak a készülő előadásban.
- A darab 2005-ben megnyerte a Pulitzer-díj drámai kategóriáját, a filmet pedig alaposan megszórták Oscar-jelölésekkel. Miért lehet ennyire sikeres?
- Már a téma, a felvetés nagyon izgalmas, ahogy az egész harc is, amely végigkíséri a történetet. Ennél már csak az az érdekesebb, hogy a színészek ezt hogyan adják elő. Ha jól, akkor a néző élvezni fogja a humoros részeket, de dühös lesz akkor, amikor teljesen tehetetlen, mert maga sem tudja eldönteni, hogy a megvádolt pap vétkes-e vagy sem abban, amivel vádolják.
hírlevél
