Színház

Őze Áron: "Zavarba ejt a közelség"

2011.07.14. 08:25
Ajánlom
Amióta Őze Áron igazgató, nem próbált új szerepet. Július közepétől újra színpadon van, az Óbudai Társaskör kertjében mutatja be az Orlai Produkciós Iroda a Gyógyír északi szélre című előadást.

- Mi volt az indok, hogy újra próbálj?

- Másfél éve igazgatom a Pesti Magyar Színházat, a hét szerepemből egyet hagytam meg, egyrészt így tartottam etikusnak, másrészt bele sem fért volna több színpadi munka. Orlai Tibor régóta pedzegette ezt a darabot, kerülgetett, hogy játsszam én Leo Leike szerepét. Sokat nyomott a latba, hogy nyáron van, nekem most ez a szabadságom, hogy próbálok és játszom.

- Gondolom, az sem volt mellékes, hogy kikkel fogsz dolgozni.

- Persze. Amikor Tibor elkezd szervezni egy produkciót, mindenkit megkérdez mindenkiről. Egyeztetett velünk a rendező személyéről, és, gondolom, vele is rólunk. Nagyon örülök Fullajtár Andreának, még nem játszottunk együtt. Zöld dióhéjas tanonc koromban akadémiai hallgató volt a Nemzeti Színházban, de aztán elkerült onnan, mert fölvették a főiskolára. Erős és izgalmas színésznőnek tartom. Göttinger Palit igazgatói oldalról ismertem meg, idén rendezett egy Háy János darabot a Pesti Magyar Színházban, a vele való munka is érdekelt.

- Van hasonló tapasztalatod a saját életedből, mint Leo Leike története?

- Van ilyesmi, bár nem e-mailezés kapcsán. Nem vagyok az a generáció, aki az internet mögött él. Használom, de nem erről szól az életem. Nem is volna időm lájkolgatni, fönt sem vagyok a facebookon. Amúgy is inkább beszélő ember vagyok, mint író, sokkal jobban hiszek a személyes kapcsolatokban, a szembenézésben, a beszélgetésben. De sok olyasmit éltem meg, ami teljesen egybevág Leo Leike különböző periódusaival, döntéseivel, kiborulásaival, játékosságával, mézesmadzagozásaival... Tudom, milyen az, amikor egy férfi egyedül él. Amikor egyedül marad. Ezekből az érzetekből kell jól dolgoznom.

- Néhány éve beszélgettünk, akkor azt mondtad a kecskeméti Psycho kapcsán, hogy annyira kíváncsi voltál a saját határaidra, hogy alig tudtál visszatalálni a való életbe. Ez a szerep ugyan távol áll Norman Bates skizofréniájától, de lehet hasonló veszélye?

- Ez a veszély valamilyen értelemben mindenhol megvan. Én minden szerepet egy szigetnek nevezek, ami hasonló magányt jelent, mint Robinson Crusoe-é. Ennek a szigetnek megvannak a pontjai, a tengerpartjai, a tűzrakó fészkei. A Psychónál valóban fölégettem magam mögött minden hidat, és a szigetről kellett elkezdenem fölépíteni a visszautat, ami nem volt könnyű.

- A darab szövege temérdek e-mail. Hogyan válhat ezt játszható, színházi szöveggé?

- Nagyon nehezen. Egy lazán megfogalmazott levél sajátossága, hogy egészen másképpen is lehet olvasni, mint ahogy meg lett írva. Mondok egy példát. Azt kérdezi tőlem Emmi: "Tetszem magának?", én ezen a ponton még nem vagyok benne annyira érzelmileg, és csak odavetem: "hogyne, nagyon tetszik, ahogy elképzelem, különben nem gondolnék ilyen sokat magára". Ezt lehet félvállról írni, de aki a másik oldalon olvassa, nem kapja meg a hangsúlyt, a színeit. Arról nem is beszélve, hogy milyen választ vár, hogyan szeretné érteni a szavakat. Mindezeken túl az egésznek a formáját is ki kell találni, mert az nem elég, hogy két ember leül a gép elé, és hangosan elmondja, amit ír. Színházi nyelven kell megmutatni, hogy a két szereplő hogyan éli meg a saját életterében ezt az egy évet, amíg leveleznek egymással.

- Színészileg ez hogyan kivitelezhető? Egy színpadon vagytok, tulajdonképpen egymáshoz beszéltek, de nincs szemkontaktus, nem érhettek a másikhoz.

- Nem könnyű. Érdekes, hogy már annyira megszoktuk a biztonságos magányt, hogy a fizikai közelség lett idegen. Van egy képzeletbeli fal a színpad közepén, és két ponton is olyan helyzetbe hozott minket Pali, hogy a fallal beszélgetünk. A nézők úgy látják, mintha összenéznénk, pedig ez lehetetlen. Zavarba ejtő, hogy húsz centire vagyunk egymástól.

- Vitatkoztatok olyasmin, hogy egy-egy mondatot nőként és férfiként hogyan olvasnátok?

- Inkább saját magunkat elemeztük, és ezt kezdtük el egymáshoz hangolni. Szinte nincs dialógus, mindenkinek megvan a saját értelmezése és a saját szabadsága, hogy miképpen hat rá, amit a másik elmond.

- Azt mondod, Leo Leike reakciói sok ponton egybevágnak a te életeddel. El tudod képzelni, hogy egy ilyenfajta kapcsolat így érjen véget?

- Több olyan pontja van a darabnak, amivel nem értek egyet, ahol másképp válaszoltam volna. De meg kell találnom az igazságát, hogy mi az a motiváció, amiért ő így intézi ezt a kapcsolatot. Az, hogy a találkozás nem jön létre, annak megvan az igazsága. Egy csomó olyan stáció van benne, ami szinte lebontja ezt a felhőtlen szabadságot, ami az e-mailezés felelőtlensége, és belecsöppennek egy reálisnak tűnő kapcsolatba. A végén viszont tényleg lebontódik ez a fal, a védelem és biztonság. És az a játékosság, ami ebből a biztonságból ered - hogy úgy játszhatok, mint ahogy egy gyerek elképzeli a legóvárát és annak a főhőseit -, ez eltűnik, és beleverik a fejüket a valóságba. És ekkor látszik, hogy ez egy hazug világ.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Vizuál

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Színház

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Tánc

Cáfolja a megszűnésről szóló hírt az Experidance

A társulat ma adott ki sajtónyilatkozatot, melyben „egyértelműen és határozottan visszautasítják” azt a hírt, mely szerint feloszlanának.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

A kirekesztésről szóló előadással járja az ország iskoláit két fiatal színész

Eke Angéla és Bán Bálint Elfog/adsz címmel készített diákoknak szóló vizuális nevelési programot, amelyen keresztül az elfogadás fontosságát hangsúlyozzák.
Színház kult50

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Színház ajánló

Mercedes Benz premier az Esterházy-családdal

Április 13-án magyarországi ősbemutató keretében mutatta be a Vörösmarty Színház Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzet Szikora János rendezésében. A történelmi revüt az Esterházy-család tagjai mellett Presser Gábor zeneszerző is megtekintette.
Színház ajánló

Büszkeség és felelősség, mert méltónak kell lenni az ősökhöz

A Magyar Művészeti Akadémia Szó – szín – játék sorozata idén megújult Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának művészeti vezetésével. A sorozat eddigi eredményeiről és a leendő előadásokról Lesti Árpád kérdezte a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóját.
Színház hír

Elhunyt Bács Ferenc színművész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után április 16-án, kedden elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára.