Színház

Őze Áron: "Zavarba ejt a közelség"

2011.07.14. 08:25
Ajánlom
Amióta Őze Áron igazgató, nem próbált új szerepet. Július közepétől újra színpadon van, az Óbudai Társaskör kertjében mutatja be az Orlai Produkciós Iroda a Gyógyír északi szélre című előadást.

- Mi volt az indok, hogy újra próbálj?

- Másfél éve igazgatom a Pesti Magyar Színházat, a hét szerepemből egyet hagytam meg, egyrészt így tartottam etikusnak, másrészt bele sem fért volna több színpadi munka. Orlai Tibor régóta pedzegette ezt a darabot, kerülgetett, hogy játsszam én Leo Leike szerepét. Sokat nyomott a latba, hogy nyáron van, nekem most ez a szabadságom, hogy próbálok és játszom.

- Gondolom, az sem volt mellékes, hogy kikkel fogsz dolgozni.

- Persze. Amikor Tibor elkezd szervezni egy produkciót, mindenkit megkérdez mindenkiről. Egyeztetett velünk a rendező személyéről, és, gondolom, vele is rólunk. Nagyon örülök Fullajtár Andreának, még nem játszottunk együtt. Zöld dióhéjas tanonc koromban akadémiai hallgató volt a Nemzeti Színházban, de aztán elkerült onnan, mert fölvették a főiskolára. Erős és izgalmas színésznőnek tartom. Göttinger Palit igazgatói oldalról ismertem meg, idén rendezett egy Háy János darabot a Pesti Magyar Színházban, a vele való munka is érdekelt.

- Van hasonló tapasztalatod a saját életedből, mint Leo Leike története?

- Van ilyesmi, bár nem e-mailezés kapcsán. Nem vagyok az a generáció, aki az internet mögött él. Használom, de nem erről szól az életem. Nem is volna időm lájkolgatni, fönt sem vagyok a facebookon. Amúgy is inkább beszélő ember vagyok, mint író, sokkal jobban hiszek a személyes kapcsolatokban, a szembenézésben, a beszélgetésben. De sok olyasmit éltem meg, ami teljesen egybevág Leo Leike különböző periódusaival, döntéseivel, kiborulásaival, játékosságával, mézesmadzagozásaival... Tudom, milyen az, amikor egy férfi egyedül él. Amikor egyedül marad. Ezekből az érzetekből kell jól dolgoznom.

- Néhány éve beszélgettünk, akkor azt mondtad a kecskeméti Psycho kapcsán, hogy annyira kíváncsi voltál a saját határaidra, hogy alig tudtál visszatalálni a való életbe. Ez a szerep ugyan távol áll Norman Bates skizofréniájától, de lehet hasonló veszélye?

- Ez a veszély valamilyen értelemben mindenhol megvan. Én minden szerepet egy szigetnek nevezek, ami hasonló magányt jelent, mint Robinson Crusoe-é. Ennek a szigetnek megvannak a pontjai, a tengerpartjai, a tűzrakó fészkei. A Psychónál valóban fölégettem magam mögött minden hidat, és a szigetről kellett elkezdenem fölépíteni a visszautat, ami nem volt könnyű.

- A darab szövege temérdek e-mail. Hogyan válhat ezt játszható, színházi szöveggé?

- Nagyon nehezen. Egy lazán megfogalmazott levél sajátossága, hogy egészen másképpen is lehet olvasni, mint ahogy meg lett írva. Mondok egy példát. Azt kérdezi tőlem Emmi: "Tetszem magának?", én ezen a ponton még nem vagyok benne annyira érzelmileg, és csak odavetem: "hogyne, nagyon tetszik, ahogy elképzelem, különben nem gondolnék ilyen sokat magára". Ezt lehet félvállról írni, de aki a másik oldalon olvassa, nem kapja meg a hangsúlyt, a színeit. Arról nem is beszélve, hogy milyen választ vár, hogyan szeretné érteni a szavakat. Mindezeken túl az egésznek a formáját is ki kell találni, mert az nem elég, hogy két ember leül a gép elé, és hangosan elmondja, amit ír. Színházi nyelven kell megmutatni, hogy a két szereplő hogyan éli meg a saját életterében ezt az egy évet, amíg leveleznek egymással.

- Színészileg ez hogyan kivitelezhető? Egy színpadon vagytok, tulajdonképpen egymáshoz beszéltek, de nincs szemkontaktus, nem érhettek a másikhoz.

- Nem könnyű. Érdekes, hogy már annyira megszoktuk a biztonságos magányt, hogy a fizikai közelség lett idegen. Van egy képzeletbeli fal a színpad közepén, és két ponton is olyan helyzetbe hozott minket Pali, hogy a fallal beszélgetünk. A nézők úgy látják, mintha összenéznénk, pedig ez lehetetlen. Zavarba ejtő, hogy húsz centire vagyunk egymástól.

- Vitatkoztatok olyasmin, hogy egy-egy mondatot nőként és férfiként hogyan olvasnátok?

- Inkább saját magunkat elemeztük, és ezt kezdtük el egymáshoz hangolni. Szinte nincs dialógus, mindenkinek megvan a saját értelmezése és a saját szabadsága, hogy miképpen hat rá, amit a másik elmond.

- Azt mondod, Leo Leike reakciói sok ponton egybevágnak a te életeddel. El tudod képzelni, hogy egy ilyenfajta kapcsolat így érjen véget?

- Több olyan pontja van a darabnak, amivel nem értek egyet, ahol másképp válaszoltam volna. De meg kell találnom az igazságát, hogy mi az a motiváció, amiért ő így intézi ezt a kapcsolatot. Az, hogy a találkozás nem jön létre, annak megvan az igazsága. Egy csomó olyan stáció van benne, ami szinte lebontja ezt a felhőtlen szabadságot, ami az e-mailezés felelőtlensége, és belecsöppennek egy reálisnak tűnő kapcsolatba. A végén viszont tényleg lebontódik ez a fal, a védelem és biztonság. És az a játékosság, ami ebből a biztonságból ered - hogy úgy játszhatok, mint ahogy egy gyerek elképzeli a legóvárát és annak a főhőseit -, ez eltűnik, és beleverik a fejüket a valóságba. És ekkor látszik, hogy ez egy hazug világ.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház magazin

Így adott interjút Blaha Lujza

A Bohémvilág 1919. december 27-i számában érdekes szöveggel találkozhattak a korabeli olvasók: maga Blaha Lujza kért helyreigazítást egy állítólagos nyilatkozata kapcsán.
Színház portré

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Színház hír

Wunderlich Józsefet két hétre felfüggesztette a Vígszínház

Ahogyan beszámoltunk róla, Wunderlich József a múlt héten többször is nyilvános Facebook-posztban kritizálta a Vígszínház vezetőségét, bírálta a Covid-ellenes intézkedéseket, illetve egy kolléganőjével szembeni bánásmódot. A színház belső vizsgálat lefolytatása mellett döntött.
Színház hír

Van remény – IX. Újszövetség Maraton a Vörösmarty Színházban

Idén – egy év kihagyás után – a székesfehérvári Vörösmarty Színház ismét megrendezte az adventi időszak immár hagyományosnak mondható kezdőeseményét, az Újszövetség Maratont. A négy evangéliumból gondosan összefésült szövegrészek olvasásával idézték meg a fehérváriak Jézus életét.
Színház hír

„Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok” – kötet jelent meg Venczel Veráról

November 30-án, a budaörsi PostArtban mutatták be Siklós Endre kötetét, A színpad örök játékosát, amely a közelmúltban elhunyt Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész Venczel Vera életébe és munkásságába enged betekintést. A családias hangulatú könyvbemutatón tisztelői és pályatársai emlékeztek a színésznőre.