Színház

Pap Vera: „Minden nő cipeli a maga sorsát”

2010.10.05. 08:00
Ajánlom
Valóságosan és képletesen is megmerítkezik a megtisztulás fürdőjében a Mikve nyolc női szereplője. Hadar Galron izraeli szerző darabjában a vallási rituálék köntöse mögött megannyi titok, félelem, elhallgatás rejtőzik. A Mikve főnökasszonyát megformáló Pap Verával többek között erről a számunkra egzotikusnak tűnő világról beszélgettünk.

- Milyen nőalakok találkoznak a Mikvében?

- Én vagyok ennek a fürdőnek a felügyelője. Itt kerülnek szóba azok az események, amelyek megtörténnek az azonos havi ciklusú nőkkel. Nyolc teljesen különböző nőalakról van szó. Shoshana, akit én alakítok, nagyon erőteljesen ragaszkodik az előírásokhoz, a rabbi utasításaihoz. Az ortodox zsidó közösségben az élet rendje, hogy a nőknek nagyon keményen be kell tartani az előírásokat. Olvastam egyszer valahol, hogy tulajdonképpen a mikve még fontosabb dolog, mint a zsinagóga. Csak úgy léphetnek be ide a nők, hogy előtte mindent lemosnak magukról. Tisztelni az Istent bárhol, akár otthon is lehet, de megmerítkezni csak természetes, szent vízben lehet a mikvében. A nők alámerülnek, utána elmondanak egy áldást. Ha vannak még további kívánalmaik Isten felé, minden egyes kívánságnál újra megmerítkeznek, majd áldást mondanak. Mindezt a mikve felügyelő jelenlétében kell megtenni. Jönnek különböző sorsú nők. Az egyik egy hatgyerekes családanya, aki jól él a férjével annak ellenére, hogy szegények, a másiknak politikus a férje, a harmadik most kezdte el gyakorolni az ortodox vallását. Maga a szerző, Hadar Galron is egy ilyen közösségből került ki, majd színésznő lett, Angliában színművészetit végzett, utána kezdett írni.

- Mélyen beleástad magad ebbe a világba?

- Igen, mert mi nagyon keveset tudunk az ortodox zsidó kultúráról, mint ahogy a nem ortodox, neológ kultúráról is. Én például katolikus vagyok, kénytelen voltam utána olvasni és barátoktól is tanácsokat kérni. Az egész színdarab ebből a kötött világból való kitörésről szól.

- Shoshanáról mi árulható el?

- Nem árulhatok el róla sokat, mert ez lesz a meglepetés. Minden nő cipeli a maga sorsát, paradox módon fogalmazva a keresztjét, ami szép lassan kiderül az előadás során. Shoshana mindenről hall, mindent tud, de ami ellenkezik az előírásokkal, arról nem hajlandó tudomást venni.

- Az életét is ilyen szigorú rend szerint éli?

- Keményen él, csak aztán kiderül róla is egy bizonyos dolog.

- Neked Pap Veraként milyen a kapcsolatod a rituálékkal?

- Különösebben nincsen kapcsolatom velük. Nem járok templomba, nem gyakorolom a vallást, de azért nekem is megvan a magam hite.

- A nehéz, megszenvedett női sorsok végigkísérik a pályafutásodat.

- Igen, azt hiszem Shoshana is ilyen. Aztán jön egy liberális, haladó gondolkodású, nála sokkal fiatalabb nő - Eszenyi Enikő alakítja -, aki ha úgy tetszik, meg akarja változtatni a szokásokat. Ő indítja el ezt a tulajdonképpeni forradalmat a nyolc nő körében. Kezdetben nehezen fogadják el.

- A színészetben azt szereted, hogy ki tudod játszani a lelkedet. Idestova harmincegy év hűség fűz a Vígszínházhoz. Ez azt jelenti, hogy itt folyamatosan alkalmad nyílik rá?

- Nekem is volt olyan korszakom, amikor úgy gondoltam, hogy nem kapok megfelelő feladatokat. Ezt leszámítva, elég sűrűn értek szerepek, amelyekben kijátszhattam magam. Kezdetben naiva alkatom volt. A váltás abból a szempontból volt nehéz, hogy amíg nem kaptam olyan szerepet, amiben be tudtam bizonyítani, hogy van humorom, nehéz volt az életem. Hiszen mindenki azt gondolta, hogy naivának már öreg vagyok, öregnek meg túl fiatal. Igaz, olyan darabokban, mint Az üvegcipő vagy a Farsang, már elég korán megmutathattam a humoros, groteszk oldalamat is.

- Még főiskolásként valósággal berobbantál a moziba az Angi Verával. Ehhez képest a film elég mostohán bánt veled.

- Borzasztó sok tévéjátékban is szerepeltem egy időben. Az én generációm még ahhoz szokott, hogy a tehetsége alapján hívják. Van bennem egy belső szemérem, ami megakadályozza, hogy kínáljam magam, castingokra járjak, ahogy az ma szokás. Horvai István és Kapás Dezső osztályában végeztem, a tanáraimtól azt tanultam, hogy bármit csinálok, a minőség a legfontosabb. Hogy soha ne adjak ki a kezemből olyan munkát, amiért nem dolgoztam meg maximálisan. Szóval abban nevelkedtem, hogy a tehetség határozza meg a minőséget, ami manapság sajnos nem így van. Én színházi színésznő vagyok, gyakran hívnak előadóestekre, énekes fellépésekre is. Bizonyára meg tudnám csinálni, mégsem tartom magam előadóművésznek.

- Szerinted van-e valamilyen titka a vígszínházi stílusnak?

- Többnyire pejoratív értelemben szokták ezt felemlegetni. Mi valahol univerzális színházat csinálunk, ami magában foglalja az ország legnagyobb, ezeregyszáz férőhelyes nézőterét a Vígben, a hatszáz férőhelyes Pesti Színházat és a Házi Színpadot, ahol hatvanan férnek el.

- A modernséged, a kortalanságod okán alternatív színházak nem keresnek meg?

- Inkább ők jönnek mostanában hozzánk. Egy időben sokat vendégszerepeltem országszerte, Egerben, a Nemzetiben, a Játékszínben. Nemrégiben Szőcs Artur vizsgarendezésében, a Rakott szeszben játszottam, és hamarosan a Vígszínház Period című előadásában dolgozunk együtt.

- Mikve-hasonlattal élve, mi jelenti számodra a testi-lelki feltöltődést, megtisztulást?

- A játék, a próbák, az előadások. Hogy különböző emberek sorsába bújhatok.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Zenés színház

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.
Klasszikus

Egy piros játékzongorával kezdődött a karrierje

A Zeneakadémia nagytermében ad szólóestet Nyikolaj Luganszkij, az ünnepelt orosz zongoraművész.
Plusz

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Jazz/World

Kenny Garrett: „Én vagyok a fiatal generáció Miles Davise”

A jazzszaxofonosok számára az egyik legfontosabb hivatkozási pont jelenleg az 58 éves amerikai post-bop szaxofonos, Kenny Garrett, aki meglepő természetességgel viseli az „élő legenda” szerepet. Telefonon adott nekünk exkluzív interjút.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Őszi szonáta Udvaros Dorottyával - Utoljára a Thália színpadán

Az Ingmar Bergman híres filmjének első forgatókönyvéből készült Őszi szonáta című előadás utoljára kerül műsorra a Thália Színházban, március 22-én.
Színház magazin

„Az erőszak nem olyan dolog, amivel haknizik az ember”

Ezzel a mondattal világította meg Veiszer Alinda az abúzust átélők hallgatásának okát. A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozata márciusban a színházi erőszak témáját járta körül. A beszélgetés, amelynek vendégei dr. Bánki György pszichiáter, publicista, Létay Dóra színművész és Máté Gábor színművész, rendező, színházigazgató, egyetemi tanár voltak, nem csupán és nem is elsősorban a #metoo-ról, hanem a hatalmi helyzetekről, egészségtelen szituációkról szólt.
Színház voith ági

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Színház józsef attila színház

Fehér Anna és Létay Dóra is állami kitüntetésben részesült

Március 15-ei nemzeti ünnep alkalmával a József Attila Színház két színművésze is állami elismerésben részesült. Fehér Anna Érdemes Művész-díjához és Létay Dóra Jászai Mari-díjához is gratulálunk.  
Színház ajánló

Zene az Átriumban

Egy-egy sikeres előadás megszületéséig a rendező nem csupán a színészekkel dolgozik sokszor hónapokon át, hanem a díszlettervezőtől a koreográfuson át a világosítóig mindenkivel külön egyeztet, akár csak iránymutatással, akár konkrét rendelkezésekkel. Ennek az alkotófolyamatnak igen fontos része a zene megjelenítése a darabban.