Színház

Papírmasé-tragédia

2014.02.23. 06:58
Ajánlom
Különös, ellentmondásos történet Trisztán és Izolda végzetes szerelmének középkori legendája, de talán éppen egyszerű igazságoknak ellenálló varázsa tette az európai kultúrtörténet népszerű vándormotívumává. A Budapest Bábszínház előadásán Ady Mária járt. KRITIKA

Szenvedély és morál, szerelem és hűség, sors és akarat csap össze minden változatában, de a hangsúly és a felkínált azonosulási lehetőség interpretációnként változik.

Márton László drámájában elveti a forrásként használt Gottfried von Strassburg-mű verses formáját, de megőrzi annak különös iróniáját, ami a hétköznapi mondatokból építkező pergő dialógusokban még nehezebbé teszi a szereplők közötti kapcsolatok megítélését. Kikacsintó játékossága ugyanis nem sok lehetőséget hagy arra, hogy a lovagi becsület feladását, a sorozatos megcsalást és megcsalatást, majd végül a tragikus halált emelkedett érzelmek motiválják.

Ennek híján egyszeriben lényegessé válik a máskülönben a sorsszerűség szimbólumaként is értelmezhető boszorkányság, amely itt mérgek és bájitalok formájában helyettesíti az összetett emberi kapcsolatokat: a zenetanárként Izolda nevelkedését végigkísérő és meghatározó Trisztánban valóban a tévedésből ivott bűvfőzet, és nem Izolda személyiségének varázsa ébreszt szerelmet. Különösen így tűnik ez a bábszínházi eszközök stilizációjában, ahol a bábok animátorai nem lépnek ki figuráik mögül, hogy háttérben maradva a tárgyak játékára bízzák a mesélést.

Csizmadia Tibor rendezésében pedig ez a játék maga is szatirikus a lovagi megmérettetések groteszk túlzásaival, a melldöngető vitézi becsület, az istenítélet színjátékát vezénylő klerikális erkölcscsőszök álságának karikírozásával, és nem utolsó sorban a kamaszosan követelőző szerelmesekkel, akik - máglyahalál réme ide vagy oda - epekedés és tragikus monológok helyett toporzékolva hiányolják egymást. Ugyanakkor - talán mert a bábok lehetőséget adnak a testiség absztrahált ábrázolására - az ifjúsági előadás beavatás-történetként, a felnőtté válás meséjeként olvassa Trisztán és Izolda legendáját - csakhogy a felelősségvállalás és a saját sors fölötti rendelkezés képességében kicsúcsosodó érési folyamat a bájital révén megszakad.

A szexualitás kezdetben viháncoló férfilesésben és a sebesült, ájult Trisztán izgatott tapogatásában nyilvánul meg, de lassanként komolyra fordul a dolog, nem is annyira Izolda szüzességének a királlyal kötött házasság előtti elvesztésével, mint inkább a nászéjszakát úrnője helyett elháló szűz udvarhölgy áldozatával, aminek apró, alig jelzett személyes tragédiája az első bűn, amit a szerelmesek szenvedélyükért magukra vesznek.

A tragédia kibontakoztatására azonban, éppen a felelősség vállalásának vagy a bűn fölötti morális dilemmának a hiánya miatt ebben az interpretációban nem nyílik tér, így az izgalmat nem az összetett viszonyrendszer vagy ösztön és társadalmi konvenció konfliktusa, hanem Trisztán harci kalandjai és a felszarvazott király kicselezésének praktikái biztosítják. Iróniával átszőtten és bábszínházi stilizációban mindez tényleg kísértetiesen emlékeztet a képregények és fantasy-k felszínes, leegyszerűsített, fordulatos világára. A figurák merev arckifejezésével és animált mozdulataival maga a báb mint eszköz is erősíti a szekvenciákkal, kimerevített momentumokkal, eltúlzott gesztusokkal operáló műfajjal vont párhuzamot, de az átmenet a helyenként kivetített és játékba hozott képregény-részletek vizuális megjelenéséből az előadás látványvilágába ezzel együtt sem zökkenőmentes.

A grafika éles kontrasztjaival és szálkás vonalaival szemben a díszlet, akárcsak a mozgatók ruhái, a nyers papír pasztell színeit vonultatja fel, kulisszát és bábot egyaránt lágyabb formák jellemeznek, a figurák pedig mind nagyságra, mind típusra széles skálán mozognak.

Trisztán (Teszárek Csaba és Bánky Eszter), Izolda (Kovács Judit és Rusz Judit) és Marke király (Ács Norbert és Juhász Ibolya), illetve az udvartartás fából faragott bábfigurák képében jelenik meg, kivéve Izolda kétdimenziós, pergamenre festett, minden szélnek behódoló apját, aki gyengekezű, erőtlen királyként báb a bábok között (a papírlapot Hannus Zoltán kelti életre megkapó játékossággal és humorral). A katonák és mindenféle legyőzendő gonoszok viszont változatos formát öltenek a palástként lebegő papírlap fölé tartott sisaktól a tagonként külön mozgatott hatalmas, üres vérten át a gondosan kidolgozott műanyag sárkányfejben végződő krepp-papír jelmezig.

Attól, hogy a dramaturgiai mozgatórugó, a főszereplőket gyötrő szerelem elvont, jelenségszerű marad, és nem válik személyessé, felerősödnek a történet szereplőivel kapcsolatos ambivalens érzelmek. A megcsalt és kijátszott Márke király a megszólalások szintjén legalább annyira kötődik unokaöccséhez és kedves lovagjához, Trisztánhoz, mint feleségéhez, Izoldához, gesztusaiban azonban inkább jussának követelése, a közvéleménytől való félelem és legfeljebb némi birtoklási vágy testesül meg, mintsem az akármelyikükhöz fűződő valódi szeretet vagy ragaszkodás.

A kamaszos szerelmesek pedig megrekednek az érésben, hiszen a sorsszerűség megnyugtató tudatában, a bájitalra hivatkozva minden felelősséget, tépelődést és meghasonlást kizárva sodródnak az eseményekkel. Nem inognak meg, nem próbálnak ellenállni szenvedélyüknek, mintha szóba sem jöhetne, hogy a maguk kezébe vegyék a sorsukat. Sőt, Izolda a száműzetésben kényeskedve kéri számon Trisztánon, akihez ellenállhatatlan és tragikus vágy fűzi, hogy a megtalált barlang azért mégsem az a királyi palota, aminek kényelméhez ő szokott.

Groteszk infantilizmusukkal szimbolikusan is bábokká válnak a két-két színész által mozgatott figurák. Mintha a maguk módján ők is papírból lennének, akárcsak a báb-király; papírból, amit minden szél kedve szerint húz, von, sodor, tépáz, míg végül el nem szakad.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus

Három díjazottja volt idén a Bartók-Pásztory-díjnak

A Bartók Béla születésének 138. évfordulóján rendezett díjátadón az elismeréseket Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke adta át.
Klasszikus

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Könyv

Mondd meg te, melyik volt 2018 legjobb magyar könyve!

2019-ben is átadják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A 2016-ban megalapított elismerésekkel az előző év legjobb magyar szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A nyertesek idén már 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Legénybúcsú a Játékszínben

Március 23-án tartották a Játékszín idei utolsó bemutatójának olvasópróbáját. Szente Vajk Legénybúcsú című vígjátékát május 4-én láthatja először a közönség.
Színház portré

Huncut és szomorú tekintet – Harkányi Endre 85

Lázadásból jelentkezett a Színművészetire, többnyire kisembereket, komikus figurákat alakított, de neki köszönhetjük Mézga Géza hangját is. Egyik utolsó előadásában, a Vígszínház Átutazók című komédiájában Törőcsik Mari partnereként lépett színpadra.
Színház hír

Polcz Alaine-ről szóló monodrámát és Woyzeck-rendezést is díjaztak Tatabányán

A monodráma- és stúdiószínházi előadásokat felvonultató MOST FESZT öt napja alatt összesen tíz előadást láthatott a fesztiválközönség március 20. és 24. között.
Színház interjú

A kibeszéletlen múlt mesélője - interjú Mohácsi Jánossal

Testvérével, Mohácsi Istvánnal és Závada Pállal közösen vehette át február végén a Kortárs Magyar Dráma-díjat az Egy piaci nap rendezéséért, amely a II. világháború utáni kunmadarasi zsidóellenes pogromot dolgozza fel. Mohácsi Jánossal beszélgettünk.
Színház Íliász

Földrészeken átívelő Íliász maraton az Ódry Színpadon

Éjszakába nyúló Íliász-felolvasást tartanak az Ódry Színpadon pénteken. A mintegy 12 órásra tervezett esemény, ahhoz az 59 ország részvételével zajló világméretű Homérosz-olvasáshoz csatlakozik, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezésére szerveztek meg.