Ablonczy László, a Nemzeti Színház 1991 és 1999 közötti igazgatója a Püski Kiadó Nemzetközi, nemzeti, magyar című beszélgetéssorozatának első előadójaként a Testnevelési Egyetem aulájában a teátrum 1945 utáni időszakát idézte fel. Kitért Major Tamás tevékenységére, a társulat emblematikus tagjainak elüldözésére vagy öngyilkosságba kergetésére, végül a rendszerváltás utáni első évtizedre és a Kerényi Imrével folytatott vitákra.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház leendő igazgatója elmondta: egész délután szerződtetési tárgyalásokat folytatott abban a Nemzeti Színházban, ahol június 30-tól kezd el "igazán és végre" dolgozni; "abban színházban, ahová egész életemben készültem" - fogalmazott. A rendező felidézte színházi pályájának kezdeteit, mikor 1993-ban Beregszászon létrehozták Kárpátalja első állandó társulatát, az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat. "Gyönyörű időszaka volt a színházcsinálásnak" - emlékezett a kevés pénz ellenére hatalmas lelkesedéssel végzett munkára, mellyel elmondása szerint a közösséget kívánták szolgálni.

Mint megjegyezte, ekkor még "szerette" a magyarországi színházi szakma, miután azonban az anyaországban is rendezni kezdett, elfordultak tőle, ahogy a kritikusok többsége később debreceni színigazgatói tevékenységéhez is ellenségesen viszonyult - fűzte hozzá. Vidnyánszky Attila szólt a "felvállaltan konzervatív, nemzeti gondolat mentén szerveződött" Magyar Teátrumi Társaság megalakulásának körülményeiről is, majd a szervezet által a szocialista kormány színházi törvénye ellen folytatott harcukról, amelyet a magyar színházi struktúra "csodája", a társulati lét védelme érdekében folytattak. "Ahogy győzött a Fidesz-KDNP kormány, mi ezt a törvényt módosítottuk" - ejtett szót "első sikerükről".

Mint azonban a rendező hozzáfűzte, a színházi szakma kettéosztottsága nem szűnt meg, egymás mellett működik a Magyar Színházi Társaság és a Teátrumi Társaság. A szakma egy része azt mondja, a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színházban nem szabad rendezni, a színművészeti egyetem pedig "nagyon határozott gondolatok és ideológiák" mentén folyamatosan politizál - fejtette ki.

Vidnyánszky Attila hangsúlyozta: paradigmaváltás jön, melynek részeként egy igazi, nagy Nemzeti Színházat szeretnének létrehozni. "A Nemzeti egy templom, spirituális, szakrális hely, a nemzet lelkéből született" - fogalmazott a teátrum leendő vezetője, hozzátéve: a Nemzeti Színházat "a jobboldali gondolat építette és tartotta életben, a másik fajta gondolat láttuk, mit csinált belőle". Mint a leendő igazgató elmondta: elindultak a szerződtetései tárgyalások, a napok fogynak, és "egyre közelebb van július 1-je".