Színház

Párbeszéd a párbeszéd hiányáról

2014.06.06. 19:00
Ajánlom
Komoly érdeklődés mellett zajlott le a POSZT-on az idei két válogató, Sándor L. István kritikus és Császár Angela színésznő kezdeményezésére összehívott szakmai beszélgetés, amely a magyar színházi élet problémáit boncolgatta.

Már amennyit a rendelkezésre álló valamivel több, mint másfél órában körül lehetett járni. A szervezők célja az volt, hogy valódi beszélgetés alakuljon ki a jelenlévők között, tehát kezdődjön meg az a párbeszéd, amelyet a színházi és színházzal foglalkozó emberek egyaránt a legszükségesebbnek tartanak.

A beszélgetés olyan témaköröket kínált megvitatásra, mint a hazai társulati rendszer, a rendezők társulathoz kötése, a fiatal tehetségek befogadása vagy épp a színházi műhelyek megőrizhetősége. A legtöbb szó azonban a magyar színházi élet és a politika erre gyakorolt hatásáról esett, mégpedig abból a megközelítésből, hogy a színházakat érintő fontos döntések (gondoljunk csak a legtranszparensebbre, az igazgatói kinevezésekre) nem veszik figyelembe a szakmai szempontokat, ehelyett szinte kizárólag politikai szempontok érvényesülnek. Ennek kapcsán Sándor L. István annak a kérdését fogalmazta meg, miért nem jut a színházi szakma közös nevezőre, és lép fel egységesen a politikai befolyással szemben ilyen esetekben, a szakmai szempontoknak teret adva. Ehhez a gondolathoz a beszélgetés alatt többen is csatlakoztak. Császár Angela szerint a szakmának kell kikényszeríteni, hogy a felsőbb vezetés "emberszámba vegye", az igazgatóválasztás kapcsán pedig úgy fogalmazott, most egy új csoport jut hozzá ezekhez a pozíciókhoz, akikre nem szabadna egyből a tehetségtelen jelzőt aggatni, helyette meg kéne várni, mit tesznek le az asztalra. Réczei Tamás rendező erre reagálva azt a kérdést tette fel, meddig kéne várni, hiszen több igazgatónál már letelt egy ciklus, aminek láthatóak az eredményei. A rendező megjegyezte még, hogy új tendencia, hogy egyre több színészből lesz igazgató, a kinevezések kapcsán pedig megemlítette, hogy a banki szektorban egy vezető kiválasztásakor komoly pszichológiai vizsgálatnak vetik alá a jelölteket, ami meglátása szerint a színházak esetében se lenne haszontalan.

A beszélgetésen felszólalt Rátkai Erzsébet jelmeztervező is, aki szerint a politika mindig is beleszólt a színházak életébe, a mostani hatalom se kivétel ez alól. A problémát azonban a színházi szakma nagyfokú megosztottságában, belviszályában látja, ami kifelé nem mutat komoly, erős képet róluk. Úgy vélte, mielőtt azt a kérdést tesszük fel, jól bánik-e velünk a politika, kérdezzük meg, mi magunk jól bánunk-e magunkkal. Csatádi Gábor, a 7óra7 újságírója ugyancsak a szakma egységes fellépését tartaná fontosnak, azzal együtt, hogy szükséges azt elfogadni, hogy ki-ki mást gondol a színházcsinálásról.

Az igazgatói kinevezések kapcsán Szűcs Katalin Ágnes kritikus is csatlakozott ahhoz az állásponthoz, miszerint a politikai alapú kinevezés problémás, és a minőséget is befolyásolhatja egy nem szakmai alapon kinevezett igazgató működése. Felvetette annak a lehetőségét, hogy törvényben legyen rögzítve, hogy a szakmai szempontoknak kell érvényesülnie, ám azt is fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a szakmai vitákat meg kell vívni, nyitottnak kell lenni a párbeszédre, nem pedig a politikához rohanni és bizottságokat alakítani. Kovács Bálint kritikus szerint nincs kivel lefolytatni a párbeszédet, mivel az egyik fél már "politikai hűségnyilatkozatot" tett, és nem érné meg neki ebből engedni. Kárpáti Péter rendező szerint azonban a párbeszéd igénye a fontos, aminek iganis hangot kell adni, ezzel is kiprovokálva a változást.

Egy esti előadás miatt a POSZT-on tartózkodott a fesztivál egyik alapítója, Jordán Tamás is, aki néhány éve már kissé eltávolodott a pécsi eseménytől, de ezen a beszélgetésen fontosnak érezte részt venni, és egy ponton be is kapcsolódott. Elmondta, hogy sokáig harcoltak azért, hogy ne legyen két színházi szervezet, ne alakuljon meg a Magyar Színházi Társaság mellé a Magyar Teátrumi Társaság, hiszen csak a megosztottságot erősítené és tenné demonstratívvá, ehelyett törekedjenek egységre és beszéljék meg a dolgokat. Nem így lett. Meggyökeresedett a "mi és ti" retorika, az pedig szerinte a hatalom bűne, hogy ezt a megosztottságot nem törekszik feloldani, noha megtehetné.

A beszélgetésen többen érintették a Katona József Színházban lezajlott találkozót, ahol a művészet és a politika viszonyáról beszélgetett egymással Ascher Tamás rendező, Oberfrank Pál, a veszprémi Petőfi Színház igazgatója, Schilling Árpád rendező, a Krétakör alapítója és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója. Az esemény, noha egy lépés volt a párbeszéd irányába, mégis ott volt elhibázva Jordán szerint, hogy közönség, drukkertáborok figyelme előtt zajlott, és nem egymás között beszélték át a dolgokat, ami után talán fel lehetett volna mutatni némi közeledést.

A hozzászólások sorát a színházi struktúrával foglalkozó fontos elemző tanulmányokat jegyző Szabó István zárta, aki felvázolta a magyar színház kórképét az 1960-as évektől napjainkig, és rámutatott, hogy a politika túlzott jelenléte miatt a szakma azzal foglalkozik, ami elválasztja őket egymástól, nem pedig azzal, ami összeköti. Úgy gondolja, a szűkülő források mellett ma a TAO-támogatás nélkül csődbe jutna a magyar színház, ennek ellenére még senki nem tett lépéseket azért, hogy a 2015-ben lejáró támogatási formát meghosszabbítsák. Meglátása szerint egyre gyakoribb lehet a jövőben a hatalom felől a színházi privatizáció serkentése, ami azonban veszélyeket rejt magában, szakmailag ugyanis nem megfelelően értelmezik mindezt. Példaként említette a Játékszín esetét, ahol elmaradt a működtetési pályázat kiírása.

Szabó István szerint fontos beszélni mindezekről, de a POSZT önmagában nem tudja biztosítani azt a terepet, ahol mindenről érdemben szót lehet ejteni. Az ideális szerinte az lenne, ha a különböző színházi profilok szerint hat-nyolc fesztivál lenne Magyarországon, ahol a szakma képviselői találkozhatnának. A beszélgetést végül egy kiállítás közelgő megnyitója szakította meg - és csak azért nem félbe, mivel még korán sem vagyunk a felénél. Igény tehát van a párbeszédre, téma pedig annál is több, már csak az alkalom és a felek kellenek hozzá.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Rendeltek egy pepperonit, a pizzafutár egy Beethoven-szonátát is eljátszott ráadásként

Íme egy sztori arról, hogy az is arany lehet, ami nem fénylik. A tizennyolc éves Bryce Dudal pizzát kézbesített Detroitban, amikor észrevette, hogy a házban egy zongora áll. Nem tudott ellenállni.
Vizuál

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Klasszikus

Ma kezdődik a Kaposfest

A kamarazenei irodalom alapműveire helyezik a hangsúlyt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon (Kaposfest), amelyre augusztus 13. és 19. között kilencedik alkalommal kerül sor a somogyi megyeszékhelyen.
Zenés színház

Ritka hangfelvétel került elő Birgit Nilsson svéd operaénekesnőtől

Egyedülálló hangfelvétel került elő a legendás svéd szoprán, Birgit Nilsson (1918-2005) korai szakaszából, a hatperces operarészletet CD-n adják ki az énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából.
Jazz/World

„Sokszor szitokszó a klasszikusok számára az, ha valaki jazz-zenész”

Sárik Péter jazz-zongoristával a Ritmus és hang blogon jelent meg tartalmas interjú Sümegi Noémi tollából, amelyben egyebek mellett a jazz „policájról”, zörgős cukorkákról, valamint a klasszikus és jazz-zenészek viszonyáról is szó esett a szeptember 21-ei Bartók-lemezbemutató kapcsán, ami a Zeneakadémián lesz.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház nemzeti színház

Cserhalmi György marad a rendezésnél

A Nemzeti Színház új évadában Örkény István Macskajátékát állítja színpadra Udvaros Dorottya és Bánsági Ildikó főszereplésével jövő tavasszal. Színészként viszont továbbra sem találkozunk vele.
Színház thealter fesztivál

Szabadkai előadást is díjaztak az idei THEALTER-en

A közönség-, Kritikus- és Junior-díj mellett a fesztivál önkéntesei is díjazták kedvenc produkciójukat, valamint három Különdíjat is odaítélt a fesztivál.
Színház gyász

Elhunyt Kerényi Imre

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató hosszú, türelemmel viselt betegség után, életének 75. évében családja körében hunyt el.
Színház kritika

Törőcsik Mari ott sem volt, mégis főszereplő lett a Sztalker előadásában

Nem gyerekjáték, hanem igazi férfimunka volt az ifj. Vidnyánszky Attila és Vecsei Miklós vezette Sztalker Csoport bemutatkozó előadása, a Míg fekszem kiterítve, amely az Ördögkatlan fesztiválon debütált.
Színház ian mckellen

Ian McKellen saját élettörténeteivel kárpótolta az elmaradt előadás nézőit

Kisebb sérülés miatt ki kellett hagynia a Lear király egyik előadását Ian McKellennek a londoni West Enden, de a színész megkérte a közönséget, hogy hallgassák meg pályafutása legemlékezetesebb történeteit.