Színház

Párbeszéd a párbeszéd hiányáról

2014.06.06. 19:00
Ajánlom
Komoly érdeklődés mellett zajlott le a POSZT-on az idei két válogató, Sándor L. István kritikus és Császár Angela színésznő kezdeményezésére összehívott szakmai beszélgetés, amely a magyar színházi élet problémáit boncolgatta.

Már amennyit a rendelkezésre álló valamivel több, mint másfél órában körül lehetett járni. A szervezők célja az volt, hogy valódi beszélgetés alakuljon ki a jelenlévők között, tehát kezdődjön meg az a párbeszéd, amelyet a színházi és színházzal foglalkozó emberek egyaránt a legszükségesebbnek tartanak.

A beszélgetés olyan témaköröket kínált megvitatásra, mint a hazai társulati rendszer, a rendezők társulathoz kötése, a fiatal tehetségek befogadása vagy épp a színházi műhelyek megőrizhetősége. A legtöbb szó azonban a magyar színházi élet és a politika erre gyakorolt hatásáról esett, mégpedig abból a megközelítésből, hogy a színházakat érintő fontos döntések (gondoljunk csak a legtranszparensebbre, az igazgatói kinevezésekre) nem veszik figyelembe a szakmai szempontokat, ehelyett szinte kizárólag politikai szempontok érvényesülnek. Ennek kapcsán Sándor L. István annak a kérdését fogalmazta meg, miért nem jut a színházi szakma közös nevezőre, és lép fel egységesen a politikai befolyással szemben ilyen esetekben, a szakmai szempontoknak teret adva. Ehhez a gondolathoz a beszélgetés alatt többen is csatlakoztak. Császár Angela szerint a szakmának kell kikényszeríteni, hogy a felsőbb vezetés "emberszámba vegye", az igazgatóválasztás kapcsán pedig úgy fogalmazott, most egy új csoport jut hozzá ezekhez a pozíciókhoz, akikre nem szabadna egyből a tehetségtelen jelzőt aggatni, helyette meg kéne várni, mit tesznek le az asztalra. Réczei Tamás rendező erre reagálva azt a kérdést tette fel, meddig kéne várni, hiszen több igazgatónál már letelt egy ciklus, aminek láthatóak az eredményei. A rendező megjegyezte még, hogy új tendencia, hogy egyre több színészből lesz igazgató, a kinevezések kapcsán pedig megemlítette, hogy a banki szektorban egy vezető kiválasztásakor komoly pszichológiai vizsgálatnak vetik alá a jelölteket, ami meglátása szerint a színházak esetében se lenne haszontalan.

A beszélgetésen felszólalt Rátkai Erzsébet jelmeztervező is, aki szerint a politika mindig is beleszólt a színházak életébe, a mostani hatalom se kivétel ez alól. A problémát azonban a színházi szakma nagyfokú megosztottságában, belviszályában látja, ami kifelé nem mutat komoly, erős képet róluk. Úgy vélte, mielőtt azt a kérdést tesszük fel, jól bánik-e velünk a politika, kérdezzük meg, mi magunk jól bánunk-e magunkkal. Csatádi Gábor, a 7óra7 újságírója ugyancsak a szakma egységes fellépését tartaná fontosnak, azzal együtt, hogy szükséges azt elfogadni, hogy ki-ki mást gondol a színházcsinálásról.

Az igazgatói kinevezések kapcsán Szűcs Katalin Ágnes kritikus is csatlakozott ahhoz az állásponthoz, miszerint a politikai alapú kinevezés problémás, és a minőséget is befolyásolhatja egy nem szakmai alapon kinevezett igazgató működése. Felvetette annak a lehetőségét, hogy törvényben legyen rögzítve, hogy a szakmai szempontoknak kell érvényesülnie, ám azt is fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a szakmai vitákat meg kell vívni, nyitottnak kell lenni a párbeszédre, nem pedig a politikához rohanni és bizottságokat alakítani. Kovács Bálint kritikus szerint nincs kivel lefolytatni a párbeszédet, mivel az egyik fél már "politikai hűségnyilatkozatot" tett, és nem érné meg neki ebből engedni. Kárpáti Péter rendező szerint azonban a párbeszéd igénye a fontos, aminek iganis hangot kell adni, ezzel is kiprovokálva a változást.

Egy esti előadás miatt a POSZT-on tartózkodott a fesztivál egyik alapítója, Jordán Tamás is, aki néhány éve már kissé eltávolodott a pécsi eseménytől, de ezen a beszélgetésen fontosnak érezte részt venni, és egy ponton be is kapcsolódott. Elmondta, hogy sokáig harcoltak azért, hogy ne legyen két színházi szervezet, ne alakuljon meg a Magyar Színházi Társaság mellé a Magyar Teátrumi Társaság, hiszen csak a megosztottságot erősítené és tenné demonstratívvá, ehelyett törekedjenek egységre és beszéljék meg a dolgokat. Nem így lett. Meggyökeresedett a "mi és ti" retorika, az pedig szerinte a hatalom bűne, hogy ezt a megosztottságot nem törekszik feloldani, noha megtehetné.

A beszélgetésen többen érintették a Katona József Színházban lezajlott találkozót, ahol a művészet és a politika viszonyáról beszélgetett egymással Ascher Tamás rendező, Oberfrank Pál, a veszprémi Petőfi Színház igazgatója, Schilling Árpád rendező, a Krétakör alapítója és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója. Az esemény, noha egy lépés volt a párbeszéd irányába, mégis ott volt elhibázva Jordán szerint, hogy közönség, drukkertáborok figyelme előtt zajlott, és nem egymás között beszélték át a dolgokat, ami után talán fel lehetett volna mutatni némi közeledést.

A hozzászólások sorát a színházi struktúrával foglalkozó fontos elemző tanulmányokat jegyző Szabó István zárta, aki felvázolta a magyar színház kórképét az 1960-as évektől napjainkig, és rámutatott, hogy a politika túlzott jelenléte miatt a szakma azzal foglalkozik, ami elválasztja őket egymástól, nem pedig azzal, ami összeköti. Úgy gondolja, a szűkülő források mellett ma a TAO-támogatás nélkül csődbe jutna a magyar színház, ennek ellenére még senki nem tett lépéseket azért, hogy a 2015-ben lejáró támogatási formát meghosszabbítsák. Meglátása szerint egyre gyakoribb lehet a jövőben a hatalom felől a színházi privatizáció serkentése, ami azonban veszélyeket rejt magában, szakmailag ugyanis nem megfelelően értelmezik mindezt. Példaként említette a Játékszín esetét, ahol elmaradt a működtetési pályázat kiírása.

Szabó István szerint fontos beszélni mindezekről, de a POSZT önmagában nem tudja biztosítani azt a terepet, ahol mindenről érdemben szót lehet ejteni. Az ideális szerinte az lenne, ha a különböző színházi profilok szerint hat-nyolc fesztivál lenne Magyarországon, ahol a szakma képviselői találkozhatnának. A beszélgetést végül egy kiállítás közelgő megnyitója szakította meg - és csak azért nem félbe, mivel még korán sem vagyunk a felénél. Igény tehát van a párbeszédre, téma pedig annál is több, már csak az alkalom és a felek kellenek hozzá.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Könyv

Közös sorozattal jelentkezik Nyáry Krisztián és Bősze Ádám

A magyar széppróza napján, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján mutatják be az Óbudai Társaskör második jubileumi produkcióját Jókai sétány 200 címmel. Nyáry Krisztián irodalomtörténész és Bősze Ádám zenetörténész új sorozata február 18-án debütál.
Plusz

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Könyv

„Világos volt számomra, hogy haldoklom” – támadója tárgyalásán szólalt fel Salman Rushdie

A hetvenhét éves, világhírű író megrázó vallomást tett annak a férfinak a tárgyalásán, aki 2022-ben egy nyilvános beszélgetésen késsel támadt rá, és tizenöt késszúrással sebesítette meg.
Vizuál

Vasárnap zár a Magyar Nemzeti Galéria biedermeier-kiállítása

Február 16-ig láthatja a közönség a Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815-1867) című tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás egyedülálló módon ad átfogó képet a biedermeier nevével fémjelzett korszak művészetéről, mely Valentin-napon páros kedvezménnyel tekinthető meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A fura, az általában jó

Február 13-án került sor a Rózsavölgyi Szalon legújabb előadásának bemutatójára: Hárs Anna Mákfagyi című darabját Dicső Dániel állította színpadra. Játssza Jeney Luca és Kálid Artúr, fontos szerep jut még egy fagyitérképnek.
Színház hír

Megszűnik a Vádli Alkalmi Színházi Társulás

Tizennégy évi működés után beszünteti tevékenységét a Vádli Alkalmi Színházi Társulás – jelentette be a Facebook-oldalán Szikszai Rémusz, az alapító-rendező. Előadásaik között olyan nagy sikerű és emlékezetes produkciók voltak, mint az I. Erzsébet, a Caligula helytartója vagy a Kutyaharapás.
Színház hír

Színházigazgatók közleménye: „Minden esetben tiszteletben tartjuk a fenntartó döntését”

„Elfogadhatatlan kollégáink felelősségteljes döntésének megkérdőjelezése” – közös nyilatkozatot adott ki több színházigazgató, melyben kiállnak azok mellett a munkatársaik mellett, akik a közelmúlt igazgatói pályázatainál bírálóként, javaslattevőként tevékenykedtek.
Színház interjú

 Vizi Dávid: „Vannak esték, amikor nem én követem a nézőket, hanem ők engem”

Bár fiatalon azt gondolta, színésznek lenni sokkal egyszerűbb, mégsem bánja, hogy ezt a hivatást választotta – Vizi Dáviddal, a Katona József Színház színészével a zenés színházról, saját hangja megtalálásáról, a Karsai Dániellel való találkozásról és a közösségi médiáról beszélgetettünk.
Színház ajánló

A szem nem öregszik – először tartottak felnőttbábfesztivált Veszprémben

Árnyjátékkal a mindennapi szorongásokról, szemgolyókkal az evolúcióról mesélni – mostanra talán tudatosodhatott a hazai nézőkben, hogy a báb műfaja nem csak gyerekeknek szól, a hétvégén az I. Veszprémi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál is ezt igazolta. Négy előadáson jártunk. Beszámoló.