Színház

Pécsi Sándor, a kortalan színész

2012.03.20. 14:44
Ajánlom
Ötvenévesen hunyt el, és mindössze a kilencvenedik születésnapját ünnepelné Pécsi Sándor. A színészről szóló kiállítás március 18-án nyílt a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

1922. március 18-án született Sajószentpéteren Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas színész, érdemes és kiváló művész. Tizennégy éves koráig papnak készült, és végül Thália papja lett. Pályaválasztása szülei heves ellenkezésébe ütközött, így előttük többé szóba sem hozta a témát, sőt kedvükért a budapesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be, ahol egy évet töltött, aztán jelentkezett a Színiakadémiára, ahová nyomban felvették. Diplomáját 1944-ben kapta meg, ezután Sátoraljaújhelyre, majd Szombathelyre szerződött. Szombathelyen szinte ki sem csomagolt, máris megkapta a behívóparancsot. A katonaságtól hamar megszökött és a háború végéig bujkált.

Az 1945-46-os évadban Miskolchoz kötötte a szerződése, e rövid idő alatt mintegy ötven szerepet játszott el kiválóan. 1946-ban került Budapestre, Várkonyi Zoltán Művész Színházához, 1948-ban lett a Madách Színház tagja, e társulathoz korai haláláig hű maradt. Vidéki színészként elsősorban operettekben, vígjátékokban játszott, a fővárosi évek alatt vált érett jellemszínésszé. Alakításaira bravúros beszédtechnika, érzelemgazdagság, tökéletes átélés, a feladattól függően őszinte indulat vagy áradó derű volt jellemző. Képes volt a legellentétesebb, legkülönfélébb figurák bőrébe belebújni, robbanékony temperamentumát alárendelni a szerepe szerinti követelményeknek. Sokat és keservesen gyötrődött, mire alakítása megszületett, hihetetlen átalakulásokra volt képes. Volt Scapin (Moliére: Scapin furfangjai), a polgármester (Gogol: A revizor), Luka (Gogol: Éjjeli menedékhely), Peacock (Brecht: Koldusopera), Mitch (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Miller (Schiller: Ármány és szerelem), Mendoza (Shaw: Tanner John házassága).  Legemlékezetesebb színpadi szerepe, pályájának csúcsa Eddie Carbone megformálása volt Arthur Miller Pillantás a hídról című drámájában.

Mintegy hatvan filmben játszott, a legemlékezetesebbk a Rokonok (1954), a Szent Péter esernyője (1958), a Rangon alul (1960), az Új Gilgames (1963), a Sellő a pecsétgyűrűn (1967), A Pál utcai fiúk (1969). Az 1971-ben készült A fekete város című tévésorozatban Quendel Gáspárt alakította, a Makk Károly rendezte Liliomfi pedig nem utolsósorban az ő Szellemfijének fergeteges komédiázása révén vált halhatatlanná.

Pécsi Sándor kortalan színész volt: huszonévesen öregemberek sokaságát játszotta el nagy sikerrel. Drámai hősként, vérbő komikusként, karakterszínészként, táncos-komikusként egyaránt emlékezeteset alakított, legendás sokoldalúságával képes volt újra és újra meglepni a publikumot. Nemcsak kollégái és a közönség, hanem a kritikusok is imádták. Híres volt a gyűjtőszenvedélyéről: háza egy múzeumhoz volt hasonló, kertje tele volt régi kőedényekkel, oszloptöredékekkel. Megszerezte az 1956-ban ledöntött Sztálin-szobor egyik kezét is, amelyet haláláig kertjében őrzött, ez ma a Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. Pécsi Sándor mindössze ötven évet élt, 1972. november 4-én szívroham okozta halálát. Művészetét 1951-ben és 1953-ban Kossuth-díjjal ismerték el, 1961-ben érdemes művészi, 1968-ban kiváló művészi címmel tüntették ki.

A Bajor Gizi Színészmúzeumban március 18-án megnyílt életmű-kiállítás mottója egy Szécsi Margit-idézet:

"S ha láttál arcot

összeállni szivárványból és bitóból.

Homlokot ahol a nap árnyéka a kivégzési pecsét

Arc-mezőt ahol a ráncok, redők

A világ fölfedezésén ámuló költeménysorok...

Ez volt az arc, ahol merészség és bukás tündöklő mosollyal összeállni kényszerül..."

A tárlat Cserje Zsuzsa magángyűjteményéből, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet anyagából készült, és június 24-ig látogatható.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Aki az irodalommal csalta meg az orvostudományt – 120 éve hunyt el Anton Pavlovics Csehov

1904. július 15-én hunyt el az egyik legnagyobb orosz író, Anton Pavlovics Csehov, aki drámáival és más prózai szövegeivel egyaránt megújította a modern irodalmat. A művész életéről tíz pontban emlékezünk meg.
Könyv

Ismét nagy színészek tolmácsolásában hallgathatunk verseket a kisföldalattin

Július 15. és július 21. között ismét klasszikus és kortárs versek szólalnak meg a Millenniumi Földalatti Vasút állomásain a Vers a peronon programsorozatban.
Színház

Lábnyomok előttem és mögöttem – beszélgetés Bérczes Lászlóval

Tavaly jelent meg Kötőszavak címmel Bérczes László könyve, amiben a szerző ezúttal magáról ír. A kötet apropójából ültünk le beszélgetni a Jászai-díjas rendezővel.
Színház

Kálid Artúr kapta idén a Kőszegi Várszínház Hollósi Frigyes-díját

A színművész a Hyppolit, a lakáj címszerepében nyújtott teljesítményéért érdemelte ki az elismerést, amelyről a közönség szavazatai döntöttek. Az előadás ősztől a dunaújvárosi Bartók Színház műsorán lesz látható.
Vizuál

Játéktól a mesterségig – népi kézműves kiállítás nyílt a Hagyományok Házában

A Hagyományok Háza egyedülálló tárlattal várja a látogatókat Játéktól a mesterségig címmel, amely a népi kézműves szakképzések végzős hallgatóinak vizsgaremekeit mutatja be, szeptember 25-éig.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Margaret Atwood az asszonyi hűségről szóló mítoszadaptációját is bemutatja a Gyulai Várszínház

A Gyulai Várszínház fesztiválprogramjának fontos csomópontjai a saját bemutatók, idén például négy olyan előadás, amelyet a színház részben saját fejlesztésben, részben koprodukciós partnerrel hoz létre.
Színház interjú

„Minden este hazaviszek én is valamit” – interjú Schell Judittal

Mit tegyünk, hogy elkerüljük a szokásos párkapcsolati zsákutcákat? Hogyan építünk torlaszt és falakat a játszmáinkból? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a Szeretetkert című előadás a Kultkikötőben július 27-én. Balatonszárszón négy kiváló színművész, Schell Judit, Jordán Adél, Mészáros Máté és Szervét Tibor várja a nézőket.
Színház interjú

Lábnyomok előttem és mögöttem – beszélgetés Bérczes Lászlóval

Tavaly jelent meg Kötőszavak címmel Bérczes László könyve, amiben a szerző ezúttal magáról ír. A kötet apropójából ültünk le beszélgetni a Jászai-díjas rendezővel.
Színház hír

Egyeztetést sürget a Színházi Dolgozók Szakszervezete a kiözelmúltbeli balesetek miatt

A szakszervezet közleményt bocsátott ki, amelyben leírták, csak azokban az esetekben tudnak aktívan fellépni, ha szakszervezeti tag az érintett, ugyanakkor kezdeményezik, hogy más színházi szervezetekkel közösen dolgozzanak ki protokollt a hasonló esetekre.
Színház hír

Kálid Artúr kapta idén a Kőszegi Várszínház Hollósi Frigyes-díját

A színművész a Hyppolit, a lakáj címszerepében nyújtott teljesítményéért érdemelte ki az elismerést, amelyről a közönség szavazatai döntöttek. Az előadás ősztől a dunaújvárosi Bartók Színház műsorán lesz látható.