Színház

Peter Brook-ot megihlette a mészárlás és a terrorizmus

2015.09.24. 13:51
Ajánlom
Annyira, hogy újra színre vitte Párizsban karrierje máig egyik legismertebb előadását.

A mészárlások, a kegyetlenség és a terrorizmus ihlette Peter Brook, a kortárs színház egyik legjelentősebb rendezőjének legújabb előadását, amely a Mahábhárata indiai eposz alapján készült a párizsi Bouffes du Nord színházban.

Peter Brook 1985-ben az avignoni fesztiválon mutatta be karrierje máig egyik legismertebb előadását, a Mahábháratát. A hindu kultúra gyökereit jelentő, leghosszabb világirodalmi alkotásból készült kilencórás legendás produkcióval három évig turnézott a társulat a világban, az előadásból film is készült.

Harminc évvel később a 90 éves rendező az eposz eddig soha be nem mutatott záró epizódjából rendezett egy alig 70 perces előadást négy színész (Carole Karemera, Jared McNeill, Ery Nzaramba és Sean O'Callaghan) közreműködésével. A Battlefield (Csatatér) című angol nyelvű produkcióval nem egy nosztalgikus dolgot szeretett volna a rendező létrehozni, hanem "egy nagyon letisztult és nagyon intenzív darabot, amely a kortárs aggodalmainkra reagál".

A Mahábhárata 1985-ös bemutatójakor "még a nevét sem ismerte senki a műnek, azt se tudta senki, hogyan kell kiejteni" - emlékeztetett Peter Brook, aki akkoriban a hindu kultúra háromezer éves alapművét akarta megismertetni a világgal. A tíz évig tartó adaptáció, számos indiai út, majd az angol nyelvű előadás nemzetközi turnéja után Peter Brook másfajta kísérletezés felé fordult. Azért tért vissza ismét a szanszkrit nyelven írt történelmi műhöz, mert úgy érezte, olyan alapanyagra van szüksége, amely a mai világról szól. "A mai világban minden változik. A változó korok néha nagyon kreatívak, egy új és pozitív világ hajnalát jelentik, de jelenleg inkább leszálló ágban vagyunk, minden összeomlóban. Az épülés és a rombolás nagy ciklusainak változásai a Mahábhárata nagy témája, amely szerint az emberiség ideje négy nagy szakaszra osztható. A (mű szerint) jelenleg a Kali-korban élünk, amely a sötétség kora, az arany-, az ezüst- és a vaskor után. Egyértelmű, hogy mindenhol rombolás történik a terrorizmussal, a szíriai háborúval és annak iszonyatos következményeivel" - mondta a rendező a Le Monde című napilapnak.

A Csatatér című előadás az indiai eposz azon történetéből készült, amely a tízmilliók halálával végződött háború végén kezdődik. A háborút családi konfliktus okozta a vak Dhritarástra által irányított Kauravák és a Judhistira által vezetett unokatestvéreik, a Pándavák között. A csatában részt vevő felek közül mindenki meghalt, csak néhány harcos maradt életben a Pándavák közül, így Judhistira lesz a király. A darab arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történik a világban egy háború után, hogyan lehet békésen uralkodni egy ilyen véres csata után, és hogyan tud egy vezető egész életében lelkifurdalással élni. "A felelősök mindkét oldalon mély lelki problémát élnek át: az, aki győzött, kimondja, hogy a győzelem valójában vereség, és azok, akik veszítettek, elismerik, hogy nem tudták megakadályozni a háborút. A Mahábháratában legalább van erejük feltenni maguknak ezeket a kérdéseket" - hangsúlyozta Peter Brook. Hozzátette: "Az igazi közönségünk Obama, Hollande, Putyin és valamennyi elnök. Az a kérdés, ők hogyan látják az ellenfeleiket".

A világhírű rendező elutasítja a politikai színház fogalmát, inkább a művészet felelősségéről beszél. "A színház számomra lehetőség arra, hogy egy vagy két óra alatt egy adott helyen a közönséggel egy közös kísérletben vegyünk részt, azért hogy mindenki levonja a saját következtetését (...) Amikor a híreket nézzük, dühösek vagyunk, undorodunk, dühöngünk, de a színházban mindezt úgy élhetjük át, hogy utána megerősödve, bátrabban jövünk ki, tudva azt, hogy szembe tudunk nézni az élettel".

A Le Monde kritikája arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyékony, érthető és csodálatosan egyszerű előadásban Peter Brook kísérletező színházának letisztulását láthatja a néző. A játéktér leginkább egy színes afrikai falu gyönyörűen megvilágított főterére emlékeztet, amelyben a shakespeare-i és a görög tragédiák világa keveredik. Az előadás október 17-ig látható Párizsban, majd Szingapúrban, Tokióban, Londonban, Mumbaiban, Hongkongban és több olasz nagyvárosban adja elő a társulat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

„Közölte: nem kettőzött volna le, ha kedves vagyok” – súlyos állítások Almási-Tóth András menesztése kapcsán

A lapunknak nyilatkozó Varga-Tóth Attila énekművész a közösségi médiában tette közzé, hogy Almási-Tóth Andrást szexuális abúzus miatt azonnali hatállyal elbocsátották a Zeneakadémiáról, és felidézte, őt magát milyen sérelmek érték a rendező produkciójában.
Színház

Szinetár Dóra: „Nem lehet felnőtt emberekkel sem indokolatlanul üvöltözni”

Hosszú közösségi bejegyzésben szólalt meg a színházi visszaélések ügyében Szinetár Dóra. A színésznő szerint fontos különbséget tenni a szexuális zaklatás és bántalmazás, illetve a mérgező, megalázó munkahelyi viselkedés között.
Színház

8,8 millió forint gyűlt össze a színházi háttérdolgozók megsegítésére

Kilencedik alkalommal rendezte meg jótékonysági gáláját a Színházi Dolgozók Szakszervezete. A június 3-ai esten közel száz művész lépett színpadra a Vígszínházban.
Klasszikus

5 kihagyhatatlan koncert a Rádiózenekar következő évadából

„Új” Bach-mű, Beethoven kései fő műve, sztárhegedűs, spirituális utazás és éteri szoprán szóló – a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek következő évadában mindenki megtalálhatja a kedvére valót. Mutatunk öt olyan koncertet, amelyekről nem érdemes lemaradni.
Klasszikus

Bartók kedvenc zongoramárkája biztosít hangszert Várjon Dénes és a Concerto Budapest felvételére

A Bechstein-cég rendelkezésre bocsátott egy kiváló zongorát a Keller András vezette Concerto Budapest számára Várjon Dénes zongoraművész közreműködésével, aki régóta nagyra értékeli a hangszer különleges karakterét.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Lemondta rendezését Eszenyi Enikő a József Attila Színházban

Eszenyi Enikő lemondta a Ghost rendezését a József Attila Színházban – erről a közösségi médiában tett közzé bejegyzést a Kossuth-díjas művész. Az előadás premierje 2027 márciusában lett volna, a főbb szerepekre Gubik Petrát, Fekete Gábort és Lábodi Ádámot írták ki.
Színház ajánló

Fényre sötétedő, sötétben fénylő esték – nyári színház a Barabás Villában

A Városmajor nyári színházi hagyományához kapcsolódva a Barabás Villa kertje intim, különleges atmoszférájú térré alakul, erős színházi jelenléttel: Hegyi Barbarától Für Anikón és Hrutka Róberten át a Láthatáron Csoportig mindenki ott lesz júliusban és augusztusban.
Színház ajánló

Létrejöttének helyszínén elevenedik meg újra Szomory Dezső ismert drámája, a Hermelin

A KuglerArt Szalon június 12-én mutatja be Szomory Dezső talán leghíresebb művét Ivanics Tamás rendezésében, Murányi Tünde, Tölgyesy Zoltán, Fülöp Tímea, Jerger Balázs, Marjai Virág és Hajnal János szereplésével.
Színház hír

Szinetár Dóra: „Nem lehet felnőtt emberekkel sem indokolatlanul üvöltözni”

Hosszú közösségi bejegyzésben szólalt meg a színházi visszaélések ügyében Szinetár Dóra. A színésznő szerint fontos különbséget tenni a szexuális zaklatás és bántalmazás, illetve a mérgező, megalázó munkahelyi viselkedés között.
Színház interjú

Szabó Kimmel Tamás: „A stand-up arra ösztönöz, hogy még őszintébben vállaljam fel önmagam”

Nyáron a 6SZÍNben látható Szabó Kimmel Tamás önálló estje, a Szalagkorlát. A személyes hangvételű stand-up kapcsán az alkotó beszélt önismeretről, szorongásról, párkapcsolati tapasztalatokról és arról, milyen fontos egy színésznek terápiára járnia.