Színház

Peter Brook-ot megihlette a mészárlás és a terrorizmus

2015.09.24. 13:51
Ajánlom
Annyira, hogy újra színre vitte Párizsban karrierje máig egyik legismertebb előadását.

A mészárlások, a kegyetlenség és a terrorizmus ihlette Peter Brook, a kortárs színház egyik legjelentősebb rendezőjének legújabb előadását, amely a Mahábhárata indiai eposz alapján készült a párizsi Bouffes du Nord színházban.

Peter Brook 1985-ben az avignoni fesztiválon mutatta be karrierje máig egyik legismertebb előadását, a Mahábháratát. A hindu kultúra gyökereit jelentő, leghosszabb világirodalmi alkotásból készült kilencórás legendás produkcióval három évig turnézott a társulat a világban, az előadásból film is készült.

Harminc évvel később a 90 éves rendező az eposz eddig soha be nem mutatott záró epizódjából rendezett egy alig 70 perces előadást négy színész (Carole Karemera, Jared McNeill, Ery Nzaramba és Sean O'Callaghan) közreműködésével. A Battlefield (Csatatér) című angol nyelvű produkcióval nem egy nosztalgikus dolgot szeretett volna a rendező létrehozni, hanem "egy nagyon letisztult és nagyon intenzív darabot, amely a kortárs aggodalmainkra reagál".

A Mahábhárata 1985-ös bemutatójakor "még a nevét sem ismerte senki a műnek, azt se tudta senki, hogyan kell kiejteni" - emlékeztetett Peter Brook, aki akkoriban a hindu kultúra háromezer éves alapművét akarta megismertetni a világgal. A tíz évig tartó adaptáció, számos indiai út, majd az angol nyelvű előadás nemzetközi turnéja után Peter Brook másfajta kísérletezés felé fordult. Azért tért vissza ismét a szanszkrit nyelven írt történelmi műhöz, mert úgy érezte, olyan alapanyagra van szüksége, amely a mai világról szól. "A mai világban minden változik. A változó korok néha nagyon kreatívak, egy új és pozitív világ hajnalát jelentik, de jelenleg inkább leszálló ágban vagyunk, minden összeomlóban. Az épülés és a rombolás nagy ciklusainak változásai a Mahábhárata nagy témája, amely szerint az emberiség ideje négy nagy szakaszra osztható. A (mű szerint) jelenleg a Kali-korban élünk, amely a sötétség kora, az arany-, az ezüst- és a vaskor után. Egyértelmű, hogy mindenhol rombolás történik a terrorizmussal, a szíriai háborúval és annak iszonyatos következményeivel" - mondta a rendező a Le Monde című napilapnak.

A Csatatér című előadás az indiai eposz azon történetéből készült, amely a tízmilliók halálával végződött háború végén kezdődik. A háborút családi konfliktus okozta a vak Dhritarástra által irányított Kauravák és a Judhistira által vezetett unokatestvéreik, a Pándavák között. A csatában részt vevő felek közül mindenki meghalt, csak néhány harcos maradt életben a Pándavák közül, így Judhistira lesz a király. A darab arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történik a világban egy háború után, hogyan lehet békésen uralkodni egy ilyen véres csata után, és hogyan tud egy vezető egész életében lelkifurdalással élni. "A felelősök mindkét oldalon mély lelki problémát élnek át: az, aki győzött, kimondja, hogy a győzelem valójában vereség, és azok, akik veszítettek, elismerik, hogy nem tudták megakadályozni a háborút. A Mahábháratában legalább van erejük feltenni maguknak ezeket a kérdéseket" - hangsúlyozta Peter Brook. Hozzátette: "Az igazi közönségünk Obama, Hollande, Putyin és valamennyi elnök. Az a kérdés, ők hogyan látják az ellenfeleiket".

A világhírű rendező elutasítja a politikai színház fogalmát, inkább a művészet felelősségéről beszél. "A színház számomra lehetőség arra, hogy egy vagy két óra alatt egy adott helyen a közönséggel egy közös kísérletben vegyünk részt, azért hogy mindenki levonja a saját következtetését (...) Amikor a híreket nézzük, dühösek vagyunk, undorodunk, dühöngünk, de a színházban mindezt úgy élhetjük át, hogy utána megerősödve, bátrabban jövünk ki, tudva azt, hogy szembe tudunk nézni az élettel".

A Le Monde kritikája arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyékony, érthető és csodálatosan egyszerű előadásban Peter Brook kísérletező színházának letisztulását láthatja a néző. A játéktér leginkább egy színes afrikai falu gyönyörűen megvilágított főterére emlékeztet, amelyben a shakespeare-i és a görög tragédiák világa keveredik. Az előadás október 17-ig látható Párizsban, majd Szingapúrban, Tokióban, Londonban, Mumbaiban, Hongkongban és több olasz nagyvárosban adja elő a társulat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Zenés színház

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Tánc

Így néznek ki a fizetések nemek szerint a balettban

A női vezetők hiánya a balettben régi vita tárgyát képezi. Azonban most elindult egy oldal, a Dance Data Project, ami új kérdéseket vet fel.
Klasszikus

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Könyv

"Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje" – 30 éve halt meg Márai Sándor

Minden művét anyanyelvén írta. Szemlélete, világfelfogása, értékrendszere a polgári liberális hagyományban gyökerezett, amelynek értékeit egész életében megalkuvás nélkül védelmezte. Költőként indult, regényeivel, elbeszéléseivel, esszéivel mégis a magyar próza egyik mesterévé vált, színművei, hangjátékai is sikert arattak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A társulat kérdéseiről – a közös ügyektől a közügyekig

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozatának vendégei februárban a társulatról beszélgettek. A meghívottak, Kováts Adél, Göttinger Pál és Molnár Áron tapasztalatainak, nézőpontjainak megismeréséből és helyenkénti ütköztetéséből izgalmas kép rajzolódott ki a társulatokat illető lehetőségekről, külső és belső elvárásokról.
Színház ajánló

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Színház premier

Nyakunkon a hurok – Hazai ősbemutatóra készül az Orlai Produkciós Iroda

Bagossy László az Orlai Produkciós Iroda színészeivel állítja színpadra Kerékgyártó István szövegét, amely a szerző Puzzle című darabjából és a Hurok című regényből állt össze. A bemutatót február 23-án tartják a Jurányi Házban.
Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.