Színház

Pintér Béla és az újraoperált népművészet

2011.08.28. 11:59
Ajánlom
Pintér Bélával korábbi alkotásáról, a Parasztoperáról beszélgettünk. Az előadás legközelebb a Trafóban látható.

- Annak idején hogyan született a Parasztopera?

- A népzene és a barokk szintézise volt a kiinduló pont. Úgy dolgoztunk Darvas Bencével, hogy hoztam alkalmanként háromoldalnyi anyagot: megzenésítésre váró szövegeket, autentikus vagy átdolgozott népdalokat, illetve olyan részeket, amelyekből Bencének barokk kórusokat, kettősöket, sőt a vége felé egy szextettet kellett írnia. Két barokk kettősnél volt meg előbb a zene, amelyhez utólag írtam szöveget, de alapvetően a szöveg volt előbb, amelyet Bence recitativókká komponált.

- A népdalokat hogyan válogattad ki?

- Korábban nagyon sok népdalt hallgattam. Azt hittem, hogy kikapcsolódom olyankor, pedig valójában a Parasztoperára készültem. A munka alatt így már nem is kellett új dalokat keresnem, egyszerűen felidéztem az adott szituációhoz leginkább illőt.

- A táncházmozgalom már lecsengett, a rockzenekarok még nem vették a szájukra: a Parasztopera bemutatásakor a népzene nem volt közkedvelt műfaj. Az előadás mégis jelentős közönségsikert aratott, és arat azóta is. Mi lehet ennek a magyarázata?

- A népzenét, a néptáncot vagy szereti valaki, vagy nem. Aki szereti, az nagyon szereti, aki viszont nem, az nagyon nem. A Parasztopera sikerének - azontúl, hogy feszes, végig érdekes a zenéje és a dramaturgiája - talán az az oka, hogy az előadás szakított az addig megszokott pátosszal, amely belengte, meghatározta a népzene korábbi színpadi alkalmazásait. A Parasztopera előtt is volt úgynevezett népi humor a színpadokon, de nekünk egy olyan önreflexív, önironikus hangot sikerült megütnünk az előadásban, ami azon nézők többségét is elbűvölte, akik korábban nagyon nem szerették a népi kultúrát. Úgy hoztunk létre egy új, szemtelen és a hagyományoktól eltérő előadást, hogy alapvetően végig hűek maradtunk a hagyományokhoz.

- Helyenként azért elég bátran elrugaszkodtok a hagyományoktól.

- Élő, képlékeny anyagnak tekintettük a népdalokat, mertünk velük játszani - mivel a tartalmukat máig érvényesnek éreztük. Az erdélyi népdalok szövegében is meg lehet találni azt a fajta kegyetlenséget, nyerseséget, humort, amit nekünk tulajdonítanak, amivel minket azonosítanak.

- Amit aztán más is előadhat. Mohácsi János megrendezte ezt kaposvári színi hallgatóknak, aztán a Pécsi Nemzeti Színházban is.  Az ő előadásainak is eleven része a zene, ami meghatározó karaktert ad minden munkájának - ő Kovács Mártonnal szokott együttdolgozni. Változtattak a pécsi előadásra a ti zenéteken?

- Ez egy opera, sok értelme nem lett volna változtatni. Apróságokban természetesen el lehet térni - el is tértek: így például a végén szóló moldvai dallamot Kovács Marciék egy soronként kromatikusan felfelé lépkedő áriával oldották meg, ami nagyon jól működik abban az előadásban. Egy kicsit más a hangszerelés, a színészek énekére pedig egy kórussal segítettek rá.

- Mit gondolsz, annak idején milyen lett volna Kovács Marcival megcsinálni a zenét?

- Sajnos még sohasem dolgoztam vele, ezért fogalmam sincs, milyen lett volna. Marci egy kivételes tehetségű muzsikus, aki nagy teherbírással és alázattal dolgozik, s zenei humora is van. Könnyű lehet vele színházat csinálni. Minden tiszteletem az övé, de remélem, nem bántom meg azzal, ha azt mondom: ő nem tudta volna úgy megírni ezt a darabot, mint a zeneszerző szakot végzett, klasszikus és népzenében egyaránt otthonosan mozgó, illetve abban az időben a gondolataimat értő, szerető és kivételes tehetséggel továbbgondoló Darvas Benedek. Ő egyébként a pécsi próbák alatt le is ment néhányszor szemmel tartani a munkát.

- Te nem követted a próbákat?

- Nem. Szabad kezet adtam a rendezőnek. A leglátványosabb különbség az eredeti és a pécsi előadás között végül az lett, hogy Mohácsinál a megjelenése után minden szereplő végig a színen marad. Nem jelenítik meg, nem különítik el térben az időugrásokat, az idősíkok váltakozását, az emlékezetből felidézett eseményeket, így a múlt még inkább a jelen részévé válik. Mindemellett meglehetősen átdolgozták a darab végét. A már említett "kromatikus árián" kívül kihúzták a vőlegény reflexióit a múltbéli történésekre, illetve az eredeti kalotaszegi keserves helyett egy szintén kalotaszegi cigánynótát tettek be, ami nagyon jól működik, finálészerűbb, mint nálunk az én dalom. A vőlegény lírai, reflektáló, lezáró monológja helyett egy drámai helyzetet teremtettek. A lagziba mulatni érkező társaság valósággal beleütközik a múltbéli bűnök súlya alatt roskadozó, némán önmaga elé meredő násznépbe. De szerintem a dalban megénekelt lej, a román fizetőeszköz emlegetése túlságosan konkréttá teszi a történet időbeli elhelyezkedését, és a hatalmas, hulladék vasfalak nagy erejű földre döndülését is túlzásnak éreztem egy picit.

- Ha jól értem, összességében azért tetszett az előadásuk.

- Mohácsi János a ma élő legnagyobb magyar rendezők egyike. Nagyon örültem, mikor felhívott azzal, hogy megrendezné az előadást. Sokat vártam és nem is csalódtam. A POSZT-sikernek pedig szinte úgy örültem, mintha a miénk lett volna. Csak egy kicsit voltam szomorú amiatt, hogy a 2002/2003-as évadban, mikor az ősbemutatót tartottuk, Németh Ákos nem válogatta be a darabot, mondván, hogy úgyis ott lesz az off programban.

- A következő előadásodban is lesz zene?

- Igen. A címe: Kaisers-TV Ungarn. Baráznay Ignác történetünk képzeletbeli főhőse. Ő a szabadságharc mártírja, akit a nemzet csak a "Sukorói Oroszlánként" emleget. Tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával, ahol bármi megtörténhet, visszakerül 1848-ba, s az ott, akkor már működő osztrák-magyar televíziónál kap állást. Lassan kiderül számára, hogy apja korántsem volt olyan eszményi, mint ahogy ő azt képzelte. Az előadásban megszólalnak majd Schubert-dalok, bécsi muzsikák, negyvennyolcas katonadalok és magyar nóták is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Lábnyomot kaptak a Halhatatlanok Társulatának új tagjai

Szombat délelőtt újabb lábnyomokkal gazdagodott a Pesti Broadway az Operettszínház előtt. Az 1996-ban alapított Halhatatlanok Társulata öt év kihagyás után választott új tagokat még májusban, most pedig ünnepélyes keretek között avatták fel a díj részeként fémbe öntött lábnyomokat.
Klasszikus

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Színház

Blokád alá került az SZFE Rákóczi úti épülete is

Miután Szarka Gábor pénteken előrehozott őszi szünetet rendelt el és hat órára ki akarta üríttetni a Vas és a Szentkirályi utcai épületet, a diákok sajtótájékoztatójával egy időben több hallgató átvonult az SZFE Rákóczi úti campusához, hogy ott védje a termeket.
Színház

Dragomán György parádés egyperces novellában reflektált az SZFE ügyére

A József Attila-díjas író szerint nem biztos, hogy célravezető egy exezredest kinevezni az egyetem kancellári pozíciójára. Amúgy meg ki tudja, lehet, hogy én értem félre az egyperces novellát.
Színház

A Minisztérium továbbra sem reagál az SZFE-s hallgatók követeléseire

Hétfő reggelre megmozdulást szerveztek az SZFE-s hallgatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szemere utcai épülete elé. A helyszínválasztás nem véletlen: ugyanis a Minisztérium közbeavatkozásával lehetne csak feloldani az egyetemi polgárság és a kuratórium között kialakult helyzetet. A tüntetésen a diákok mellett közel harminc ismert színházi és filmes alkotó kampányolt az autonóm felsőoktatás mellett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

„Tisztelettel kérem a Tekintetes Színpártoló Egyesületet…” – Polgár Károly pozsonyi direktor csatái

Polgár Károly színész, rendező, színházigazgató a felvidéki magyar színháztörténet meghatározó személyisége. Ha nincs az államhatalomváltás, nagy valószínűséggel korának egyik legsikeresebb igazgatója lehetett volna, hiszen 1911-től ’19-ig megszakítás nélkül, a leghosszabb ideig vezette a pozsonyi magyar társulatot. A történelmi fordulat miatt azonban az egyik legnagyobb vesztese a (cseh)szlovákiai magyar színháztörténetnek.
Színház szfe

Feljelentés történt az SZFE-n zajló események miatt

Négy magánszemély tett bejelentést a rendőrségen az SZFE-ügy kapcsán – tudta meg a 24. hu. A Budapesti Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy felmerült a személyi szabadság megsértésének gyanúja, de más bűncselekmények miatt is vizsgálódnak.
Színház kritika

Ria, ria, lambéria – Kritika a Radnóti Színház Gina című előadásáról

A GHB (gamma-hidroxi-butirát vagy gamma-hidroxi-vajsav, a köznyelvben: gina) szerves vegyület. Kis adagban izomnövelésre használják, nagyobb adagja euforikus állapotot idéz elő, még nagyobb mennyiségben altatásra is alkalmas. Veszélyes partidrog.
Színház szfe

Dragomán György parádés egyperces novellában reflektált az SZFE ügyére

A József Attila-díjas író szerint nem biztos, hogy célravezető egy exezredest kinevezni az egyetem kancellári pozíciójára. Amúgy meg ki tudja, lehet, hogy én értem félre az egyperces novellát.
Színház hír

A Maladype Színházé a fődíj Lengyelországban

Október 17-én mutatkozott be a Maladype Színház a lengyelországi XIV. Nemzetközi Gombrowicz Fesztiválon, ahol a kollektív színészi munkáért járó díj és a közönségdíj mellett a Grand Prixt, vagyis a fesztivál zsűrijének fődíját is elhozták. A nagy múltú fesztivál az idei év legfontosabb lengyel színházi eseményének számít, és a járványhelyzet miatt a Maladype volt az egyetlen külföldi résztvevő.