Színház

Pintér Béla és Társulata Wiesbadenben

2012.04.01. 11:14
Ajánlom
A társadalmi változások állnak a nyári wiesbadeni színházi biennálé középpontjában; a tíznapos rendezvényen a Pintér Béla és Társulata Szutyok című előadással vesz részt.

A június 14. és 24. között tartandó biennálén összesen 31 új európai darabot mutatnak be a wiesbadeni és a mainzi színházban. A programban szereplő darabok szerzői nem tartoznak a legismertebbek közé, de a szervezők szándéka éppen az, hogy a színházi főáramon kívül tevékenykedőket mutassák be. A biennálén 25 ország művészei mutatkoznak be, láthatók lesznek például ír, horvát, szerb, izlandi, lett, lengyel, szlovák, brit, orosz, török, dán, norvég, német, olasz és ciprusi darabok is. A biennálén az előadásokat eredeti nyelven, tolmácsolással játsszák. A seregszemlén Magyarországot Pintér Béla és társulata képviseli a 2010-ben bemutatott Szutyok című darabbal. 

A történetben a szociális munkás Csóka Irénnek és a biopék Hidegföldi Attilának nem lehet gyermeke, ezért örökbe fogadnak két kamaszlányt: a rettenetesen csúnya fogú, nehéz természetű Rózsit és a roma származású Anitát. Rózsi nem tud beilleszkedni a falu közösségébe, Anitát viszont mindenki megszereti. Rózsi ezt igazságtalanságnak tartja, és amikor nevelőszülei és a falu is megbocsát Anitának egy lopást, önként visszamegy az intézetbe. Néhány hónap múlva Rózsi visszatér bomberdzsekiben egy rendőr társaságában és azzal vádolja Attilát, hogy szexuális kapcsolatot létesített a fiatalkorú Anitával. Irén elzavarja őket, ám a gyanú feltámad benne. Nemsokára kiderül, hogy Anita gyermeket vár Attilától. Irén úgy dönt, hogy újra kiveszi Rózsit az intézetből, mert azt gondolja, hogy egyedül csak a lány szereti őt igazán. Rózsi megjelenik magyar gárda egyenruhában, Anita és Attila pedig a gyermek születéséig nem akar elköltözni a faluból. Rózsi addig győzködi Anitát, míg ráveszi, hogy titokban vetesse el a gyereket. Attila rájön, de az abortuszt már nem tudja megakadályozni, megöli Rózsit és elégeti a kemencében.

A Pintér Béla által írt és rendezett Szutyokban a rendező mellett Szamosi Zsófi, Szalontay Tünde, Enyedi Éva, Friedenthal Zoltán, Thuróczy Szabolcs, Quitt László, Szakonyi Györk és Roszik Hella játszik. A zene Kerényi Róbert, a jelmez Benedek Mari, a maszk Juristovszky Sosa munkája. A produkció a Nemzetközi Színházi Intézet Theater der Welt 2010 Mülheim an der Ruhr und Essen fesztiváljának keretében készült. A 2011-es Pécsi Országos Színházi Találkozón a Szutyok című előadás három díjat kapott: a legjobb színpadi szövegért járó elismerés mellett Szamosi Zsófia vehette át a legjobb női főszereplő, Enyedi Éva pedig a legjobb női epizódszereplő díját. A dráma a német Theater der Zeit színházi újság mellékleteként is megjelent.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Színház

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Vizuál

„Nála nincs fölösleges mondat” – Pályatársai köszöntik Mészáros Mártát

Szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját Mészáros Márta filmrendező, akit ez alkalomból pályatársai, barátai, tisztelői köszöntenek a Fidelióban.
Klasszikus

68 éves korában elhunyt Ligeti András

A Kossuth-díjas karmester, hegedűművész súlyos betegség következtében, váratlanul hunyt el, tudatta családja.
Vizuál

Feljelentés áldozata lett az Anyáim története

Elmaradt az Ars Sacra Filmfesztivál versenyprogramjába meghívott film vetítése szombat este a Tabán moziban. A rendezők egy nappal a vetítés előtt tudták meg, hogy többen feljelentették a fesztivál szervezőit, és petíciót indítottak a szivárványcsaládok örökbefogadásáról szóló film vetítése ellen. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.
Színház hír

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Színház hír

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Színház hír

A FreeSZFE-nek adja a MITEM-től kapott honoráriuma felét Robert Wilson

A világ egyik legismertebb rendezője a Nemzeti Színház fesztiválján vett volna részt, ám egészségügyi okokból kénytelen volt távol maradni, előadását nélküle mutatták be. Wilson később közleményben jelezte, hogy nem ért egyet az SZFE modellváltásának módjával – írta meg a hvg.hu.
Színház magazin

Mecénás és mészégető – Báró Kemény János, a Jóság Embere

Kemény János amerikai állampolgárként született 1903-ban, de egész életében erdélyinek vallotta magát. A két világháború között marosvécsi birtokán szervezte meg a helikoni közösséget, amely a jobb- és baloldali erdélyi írók közös parlamentje volt. Báró Kemény János a hídember szerepét töltötte be az erdélyi szellemi életben. Saját vagyonából mentette meg a csődtől a kolozsvári színházat, Horthytól Corvin-koszorút kapott, majd a holokauszt idején az ő támogatásával jött létre a Zsidó Színház Kolozsvárott. Menekítette az üldözötteket. A háború után alapító mecénása lett a marosvásárhelyi teátrumnak, innen aztán politikai okokból kirúgták. A báró mészégetőként dolgozott a kommunista diktatúrában. Drámai kelet-európai sorsáról több kötetes önéletrajzi sorozatot tervezett, de ez is csak torzó maradt.