Színház

Pintér Béláék Kossuth-díja

2013.10.20. 10:33
Ajánlom
A Titkaink legfőbb és egyben megbocsáthatatlan hibája, hogy nem kerülhetett be Pintér Béla tavaly megjelent drámakötetébe. Most várhatunk újabb másfél évtizedet.

Csalogató lenne a Titkainkat generációs darabnak nevezni (már ha egyáltalán értelmezhető ez a fogalom színházi keretek közt).  Az y-nemzedék szülöttei számára például egészen biztos, hogy színpadra idézett Trapper farmerek és orsós magnók világa, vagy az ellenzéki mellékzöngével futó táncházak nem többek történelmi anekdotáknál. Kis fejszámolással (legyünk megengedőek) azonban az is pillanatok alatt kiderül, hogy magának a szerzőnek sem lehet túl sok személyes élményanyaga a kádári besúgóhálózatokkal, és jó eséllyel az Aczél Györggyel elfogyasztott pertukból is kimaradt. Talán ez az időbeli távolság az oka annak, hogy Pintér Béla és Társulata minden eddigi próbálkozásnál pontosabban, társadalmi és politikai közhelyeket megkerülve tudta színházi napirendi ponttá tenni az évtizedek óta elkussolt ügynökkérdést.

A Titkaink a Pintérék mindeddig legerősebb előadása.

Ennek az erőnek ugyanakkor ára is van. Hiába látjuk felvonultatva a társulat másfél évtized alatt jól bejártott állandó stílusjegyeit, összetéveszthetetlen humorral, népi kultúra iránti feltétlen rajongással, annak ütköztetését az urbánus léttel (és igen, olykor elő-előbukkanó üresjáratokkal), a Titkaink minden eddigi darabjuknál sötétebb tónust ölt.  A téma nem engedi a könnyedséget: a középpontban ugyanis nem egy szociálisan vagy morálisan a társadalom perifériájára taszított alak áll, hanem egy kor, amely egyszerre tette bűnössé és áldozattá a benne élőket. Mert tévedés ne essék, ezúttal mindenki bűnös: ki árulásával, ki hallgatásával, ki bátorságával.

A cselekmény középpontjában ezúttal a népzenegyűjtő Balla Bán István áll (Friedenthal Zoltán), aki a váratlan felütésben megvallja pszichológusának-barátjának, hogy vágyaink tárgya nem más, mint hétéves nevelt lánya, Timike (Enyedi Éva).  A pontos időt tekintve valahol a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején vagyunk (már van Bárdos Deák Ági és van Kontroll csoport, de még nincs enyhülés és nincs Coca-Cola), tehát amint az sejthető, antihősünk pillanatok alatt az államhatóság előtt találja magát. Megbízása: táncházas barátjáról, Imréről (Pintér Béla) jelentéseket készíteni, aki nem mellesleg a Vasfüggöny c. szamizdat kiadvány szerkesztője.

Pedofilokkal és ügynökökkel a főszerepben finoman szólva is nehéz elnyerni a néző szimpátiáját. A Titkaink mégsem a könnyebb utat választja: egyértelmű ítélet helyett komplex korképet ad, árnyalatokat mutat fel és okokat keres, nem pedig ujjal mutogat.  Thúróczy Szabolcs Szujója a pillanat törtrésze alatt vedlik át mindenkivel parolázó botlábú táncházas bohócból sértett tartótisztté, majd vissza -egyértelművé téve, hogy a két szerep legkevésbé sem zárja ki egymást. Szamosi Zsófia Beája hivatását tekintve meggyőződéses kommunista, otthon mégis gond nélkül együtt tud élni az ízig-vérig ellenzéki Imrével (pedig Pintér Béla Jézus-hippi parókája már önmagában felér egy partizánakcióval).  A kegyeket és Kossuth-díjakat osztogató kultúrcézár, Pánczél György (!) szerepében Csákányi Eszter ellenmondást nem tűrő despotát teremt, aki aztán néhány gyengédebb momentum erejéig mégiscsak felfedi a magányát és vigasztalhatatlan keserűségét.

A fentiekhez hasonló, majd minden alakot jellemző kettős játékra Tamás Gábor kevésbé finom, mégis telitalálatként jegyezhető díszlete ad magyarázatot: a háttérben mindvégig egy óriási orsós magnó fut, hol felvétel funkcióban, hogy lejátszásban. Minden, ami ebben a térben elhangzik, az rögzítésre kerül, s eközben maguk a színészek sem hagyják el soha a színpadot: a jelenet végeztével annak szélére ülnek, és onnan figyelik egymást.

Friedenthal Zoltán egy gyógyíthatatlan beteg enerváltságával lép színpadra, szégyene gyakorlatilag a nyitóképtől záróképig tart, eközben mégis képes felrajzolni pokoljárásának újabb és újabb stációit.  Kezdetben mártír, aki látszólag nem enged vágyainak, majd esendő, aki újra és újra felveszi és elbukja az ösztönei ellen vívott harcot, végül pedig gyermekeket elkábító, címlapokról ismerős démon.  Mellette pedig ott van a két tökéletesen megrajzolt gyerekfigura. Egyikük Stefanovics Angéla páratlanul megformált gyerekzsenije, aki intellektusával és kívülállásával jóval a többiek fölött áll és Enyedi Éva Timikéje, aki egy szeretethiányos kislány naivitásával csinál magából újra és újra áldozatot.

Van az előadás végén egy csodálatos jelenet. Napjainkban járunk, a pódiumon Bea és Szujó, a párt egykor hűséges kiszolgálói állnak, ezúttal az Élőlények Minisztériumának képviselői. Kegyeket és díjakat osztogatnak, s görgetik tovább a múltunkat. Többek között ezért nem generációs darab Titkaink.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

RENDKÍVÜLI: Ázsiai turnéra indulunk a Concerto Budapesttel

Három nagyvárosba, Bangkokba, Fucsouba és Sanghajba kísérjük el a világhírű magyar szimfonikus zenekart, amely többek között Bartók mesterművével, a Concertóval a bőröndben utazik.
Klasszikus

Kicsoda Hildur Guðnadóttir, a Joker zeneszerzője?

Egy nő a férfidominálta zeneszerzőszakmában, aki a Chernobyl után a Joker eredeti filmzenéjével új színt hoz a film világába.
Zenés színház

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Vizuál

A kikiáltási ár kétszereséért kelt el Czóbel Béla remekműve

Czóbel Béla Kertben című remekműve érte el a legmagasabb leütési árat, de jól szerepelt Hantai Simon és Vörös Géza egy-egy alkotása is a Kieselbach Galéria péntek esti árverésén a Budapest Marriott Hotelben.
Plusz

Letartóztatták a 81 éves Jane Fondát, amikor a klímaválság ellen tüntetett

A békésen tiltakozó színésznőt Washingtonban, az amerikai törvényhozásnak otthont adó Capitolium lépcsőjén vették őrizetbe.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház portré

Hitte volna? Rudolf Péter 60 éves!

Hobbija a sakk, a horgászat és a foci, szerepálmai nincsenek. Ma ünnepli 60. születésnapját Rudolf Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész, a legsokoldalúbb magyar színészek egyike. PORTRÉ
Színház ajánló

A Játék a kastélyban indította a Vörösmarty Színház jubileumi évadát

Különleges este volt a székesfehérvári Vörösmarty Színház életében az október 5-i, hiszen a teátrum önálló társulatának megalakulásának negyedszázados évfordulóját ünnepli ebben az évadban, amelynek első bemutatója Molnár Ferenc: Játék a kastélyban című komédiája. A premiert ünnepélyes pillanatok is megelőzték: Cser-Palkovics András polgármester „Pro Theatro Civitatis Albae Regalis” díjat adott át Juhász Illés színművésznek.
Színház ajánló

Mucsi Zoltán egy beszédtanárt alakít a József Attila Színházban

A Macskafogó zajos, zenés sikere után újabb nagyágyú érkezik a József Attila Színházba. Október 5-én debütál A király beszéde, Mucsi Zoltánnal és Fila Balázzsal a főszerepben.
Színház ajánló

Különleges lakásszínházi előadások a CAFe Budapesten

A CAFe Budapest váratlan helyszíneken, olykor egészen rendhagyó terekben varázsolja el a közönséget: az idei fesztiválon debütáló #kapucsengő sorozat keretében öt izgalmas lakásszínházi előadásnak ad otthont a Deák tér szomszédságában található KuglerArt Szalon.
Színház portré

„A jó színház friss, egyszeri és megismételhetetlen” – Szabó Sebestyén László

A színházban az itt és most varázsa izgatja a legjobban a Junior Prima Díjjal frissen kitüntetett, sokoldalú színművészt, aki hangszereken is szívesen játszik: hol gitárt, hol hegedűt, hol pedig kobozt vesz kézbe, amelyekre zenét és dalszöveget is ír.