Színház

Pókhálósgomba leve

2013.09.26. 06:58
Ajánlom
Bozó Andrea és Kaszás Gergő alighanem kisebb doktorit tudnának írni ebből a keserűen ízes, könnyed humorú, nyomorú létből, amelyet Székely Csaba színpadra teremt. A Szkénében bemutatott Bányavízről Stuber Andrea írt. KRITIKA

Akadhat, aki a Székely Csaba Bánya-trilógiájával való ismerkedést olvasva kezdi, az idén megjelent drámakötetbe fúrva bele magát. Ez esetben a harmadik műnél rögtön tudja, hogy már csak ez hiányzott. Megismerte addigra a képzeletbeli erdélyi faluból az exbányászt, az orvost, a polgármestert, a mélymagyart, de még hátra volt a plébános meg a szeretője, akit a korábbiakban már említettek a szereplők.

A harmadik mű, a Bányavíz még sötétebb, még súlyosabb, mint az előző kettő. Globálisabb, vagy ha úgy tetszik: határtalanabb. Helyszíne épp csak annyiban különbözik egy elképzelt, isten háta mögötti magyarországi falutól, hogy aki innen indul neki a világnak, nyugatnak, az Magyarba jut. Írásműként már kicsit talán fáradtabb és fárasztóbb a Bányavíz, hiszen kitanultuk a dialógustechnikát, a szöveg humorforrásait, a McDonagh-Varró-féle repetitív elemeket. A harmadik darab egyrészt mind fölényesebb írói ujjgyakorlat, másrészt pedig pont az i-n. Érezni: a trilógia kész, körbeért, kiteljesedett. Nem véletlenül nyert díjat a Bányavíz az Örkény Színház tavalyi drámapályázatán. (Meg is próbáljuk elképzelni a döntnököket, amint tanácstalanul forgatják a darabot, a jeligét: Hát ez a profi munka vajon kié lehet? Megpróbáltuk itt az imént elképzelni ezt, de nem sikerült.)

Csizmadia Tibor ezúttal résen volt: elsőként vitte színre a művet. Korábban kifejezetten hátrányosnak bizonyult Csizmadia két, formátumos Bánya-bemutatója számára, ha a darabbal nem ott találkoztunk először, hanem megelőzte nézői táncrendünkben a marosvásárhelyiek tévedhetetlen Bányavirág- és Bányavakság-előadása. Most azonban tiszta a pálya a budapesti Bánya-társaság előtt. Élvezi az alkotócsapat annak előnyét, hogy maga is beavatódott már az írói világba, meg számunkra sem ismeretlen. Bozó Andrea és Kaszás Gergő alighanem kisebb doktorit tudnának írni ebből a keserűen ízes, könnyed humorú, nyomorú létből, amelyet Székely Csaba színpadra teremt.

Minthogy a főhős ezúttal a plébános, így a látványt tervező Cziegler Balázs díszlete szépen egyesíti Isten házát az Isten szolgájáéval. A patináskék bútorzat egyszerre ad ki paplakot és templomot. Konyhahajó és oltárkredenc. A szekrények üveges ajtaja egyben ablak az utcára. A tér közepén kisebb pulpitus áll, itt gyakorolja dikcióját a Kaszás Gergő által erősen modorból szőtt Ignác atya. Amikor befejezi, hátramegy, és igazi kocsmai pózban ledönt néhány pohár pálinkát. Fekete reverendája alól kacéran kivillan lila melegítőnadrágja és koszlott edzőcipője.

A házi szószék minden bizonnyal sokat látott darab. Nyilván tudnának mesélni róla - ha mernének - az Ignác atya hatálya alá tartozó, vallásórára járó kisfiúk. Mindenekelőtt a templom gondnoka, Ignác atya nevelt fia, Keserű Márton, akinek megformálásában Márkus Sándor alighanem ösztönösen elegyíti a gazdag színészi tapasztalat hiányát a fiú egyszerűségével, indulatainak tompultságával. Hősét a cselekményben kiszabott pályája törvényszerűen viszi az elszenvedett erőszaktól az elkövetettig.

A fiú áldozata a tanító lánya, aki ugyan nem éli meg súlyos traumaként a történteket, de azért az Imolát játszó Eke Angéla szép arca olyan, mintha egy egészséges szőlőszemből épp mazsolát készülne szottyantani a riadalom és az aggodalom. Cziegler Balázs különösen kedves ötlete, hogy éjszakára fehér, csipkés miseruhát adat a lányra, mivelhogy nincstelen menekültként fogadta be őt és apját Ignác atya, miután leégett a tanítóék háza. (Vö: Három nővér III. felvonás.) Miközben Tóth József tanítójának hasáról szinte pattognak le az atyától kölcsönkapott ing gombjai.

Az előadás kissé talán túlságosan is egyenletes talaján kinő, szárba szökken és virágba borul Bozó Andrea alakítása. A kelekótya házvezetőnőt, Irént adja, aki totyorog, motyorog, sültelenségeket beszél (ahogy Tóth József mondja) és "tapintalanságokat" követ el (ahogy Eke Angéla mondja). Járkál öreges lépteivel a házban, és amiképpen a csipketerítőket igazgatja folyton, úgy próbálja elrendezni az emberek sorsát is. Amikor a fiatalokat összeboronálja, Márton arcát megsimítja, Imola felé pedig biccent egy tartózkodón üdvözlőt, mert nyilván tudja ő Szövérfi Imrét is persze.

A történet lezárása nem feloldás, talán csak egy kis csendes megpihenés (vö. Ványa bácsi IV. felvonás vége). Irén és Márton ülnek a lépcsőn és nevetgélnek a helyzet komikumán. Márkus Sándor Mártonját talán a humorérzék fogja megmenteni. Bozó Andrea játékában pedig benne van a mindentudás. Hit, reménytelenség, szeretet.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Ők az idei Junior Prima Díjasok színház- és filmművészet kategóriában

„Senki sem születik egyedülálló művésznek, hanem a családjának, környezetének és nem utolsósorban persze önmaga kitartó, kemény munkájának köszönhetően válhat azzá” – vallja Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, aki a szeptember 14-i díjátadó ünnepségen hat fiatal művésznek adta át a színház- és filmművészet kategória pénzjutalommal is járó Junior Prima Díját.
Színház

A sudár mosonmagyaróvári naiva – Rujder Vivien portréja

A budapesti Katona József Színház fiatal művésze Junior Prima Díjat vehetett át szeptember 14-én. A Takarékbank Zrt. támogatásával megvalósuló díjátadón Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója méltatta Rujder Vivien tehetségét.
Színház

Ragyogó és huncut angyal – Mentes Júlia Virginia portréja

Zenésszínész-osztályában végzett, de nem zenés színészként gondol magára. Alakításai a szakma nagyjait is meggyőzik, tehetségét szeptember 14-én a Takarékbank Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal ismerték el.
Színház

Szívesen látják el szerepekkel – Gyöngyösi Zoltán portréja

A Vígszínház művészének szakmai szempontból igazán jól indult az évad: másfél hete komoly színészi helyzetben bizonyíthatott, amikor a Szerelmek városa főszerepében lépett színpadra, kiváló teljesítménnyel, szeptember 14-én pedig Junior Prima Díjat vehetett át a Takarékbank Zrt. jóvoltából. Az elismerést Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója adta át.
Színház

Kíváncsian villanó, világos szempár – Rózsa Krisztián portréja

Mohácsi János nem visz színre olyan darabot a Miskolci Nemzeti Színházban, amelyben Rózsa Krisztián ne kapna szerepet – nem véletlenül. A fiatal színművész tehetségét a Takarékbank Zrt. támogatásával Junior Prima Díjjal ismerték el szeptember 14-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Orvosai tanácsára nem jön Budapestre Robert Wilson

A világhírű rendező Oidipusz című előadásának vendégjátékára érkezett volna a Nemzeti Színházba, a szeptember 17-én kezdődő MITEM fesztiválra, ám egészségügyi okokból kénytelen távol maradni.
Színház hír

Podcasttal és interjúkötettel ünnepel a 25 éves Káva

1997-ben kezdte meg működését a független színházi kultúra, közoktatás és civiszféra határmezsgyéjén működő Káva Kulturális Műhely, amely az elmúlt negyed évszázadban csaknem 100 bemutatót tartott.
Színház lapszemle

Epres Attila távozik az Örkény Színházból

A színész szabadúszóként folytatja tovább, de korábbi szerepeit megtartja.
Színház hír

A nőkről szól a Csokonai Színház művészeti fesztiválja

Negyedik alkalommal rendezi meg a debreceni Csokonai Színház a MagdaFesztet október 1. és 5. között, amely többek között a nők művészeti jelenlétére helyezi a hangsúlyt.
Színház hír

Lázár Kati és Rudolf Péter a Halhatatlanok Társulatának tagjai között

Tizenhetedik alkalommal választottak maguk közé új tagokat a Halhatatlanok Társulatának tagjai. A júniusban lezárult szavazás alapján hat művész érdemelte ki a címet.