Az Egy éjszaka, két reggel középpontjában Trajcso Kosztov, egykori miniszterelnök-helyettes tragikus sorsa áll. A darab a sztálinizmus éveibe kalauzolja a nézőt, egy olyan korszakba, amikor a hatalom a saját híveit fordította egymás ellen. A történet három ember találkozását meséli el: egy halálraítélt politikus, az állambiztonság vezetője és egy költőnő néznek szembe a múlttal, a bűneikkel, a sebeikkel és azzal, mit jelent emberségesnek maradni az embertelenségben.
Kosztovot Ferencz Bálint, Gesevet Pál Attila, Lizát pedig Hajdú Melinda formálja meg. Cseke Péter rendező szerint mindhárom karakter nagyon jól megírt, sokrétűen ábrázolható szerep.
Mivel a cella szűkös terében játszódik le az egész történet, a tér felerősít minden érzést, minden elhangzott mondatot. A díszlet átvilágítható, és ez az érdekes megoldás fontos szimbólumokat rejt. A látványt Gyarmati Dóra tervezte. A zene ugyancsak ráerősít a jelenetek hangulatára – Tóth Jázmin, a színház hegedűművésze improvizatív játékkal segíti a dramaturgiát, mintegy dallamokká formálja a halál jelenlétét.
Jelenet az Egy éjszaka, két reggel című előadásból (Fotó/Forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)
„A szeretet erősebb minden ideológiánál”
A francia-bolgár származású szerző, Pavel Stantchev neve elsősorban a médiából ismert: több mint három évtizeden át töltött be vezető pozíciókat számos televíziós és médiacégnél. 2019 és 2025 között a TV2 vezérigazgatójaként dolgozott Magyarországon. Az írás azonban mindig is szenvedélye volt – nagyon fiatalon, 22 évesen jelent meg első novelláskötete. „Kommunista országban nőttem fel, és az édesapám révén korán megismertem Közép- és Kelet-Európa történelmének árnyoldalait.
Mélyen megrázott az az időszak, amikor a kommunista vezetők saját társaikat perelték be.
Ebből a személyes és történelmi tapasztalatból született a darab” – indokolta témaválasztását Stantchev.
Jelenet az Egy éjszaka, két reggel című előadásból (Fotó/Forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)
A szerző elárulta: az Egy éjszaka, két reggel évekig érlelődött benne. „Szerettem volna visszanyúlni az ógörög drámák alapjaihoz – a hely, az idő és a cselekmény egységéhez. Egyetlen cellában, egyetlen éjszaka alatt játszódik minden, de valójában a főhős képzeletében járunk, az utolsó álmában. A darab humanista üzenete egyszerű, de erős: a szeretet és a természet erősebb minden ideológiánál, hatalmi ambíciónál és anyagi jólétnél.”
A rendező családi szálak miatt is érintett ennek a korszaknak a kegyetlenségeiben. Cseke Péter szerint az Egy éjszaka, két reggel egy emocionálisan nagyon erős darab: „Azért is volt ilyen nagy hatással rám, mert sok mindenről szól: barátságról, odaadásról, árulásról, kétségbeesésről, szerelemről, nyitottságról, elfogadásról. Bár a történet eredetileg Bulgáriában játszódik, szándékosan nem akartam, hogy ez elhangozzon az előadásban. A második világháború utáni években ugyanis minden szocialista országban hasonló események zajlottak le. A családomban is volt, aki a politika áldozata lett. Fontos, hogy a fiatalok is megértsék: ez a korszak a félelem, a megtorlás és az elhallgattatás ideje volt. Ma kegyelmi korban élünk, és ezt nem szabad magától értetődőnek venni. Ezért is hiszem, hogy Pavel Stantchev darabja különösen időszerű.” – mondta Cseke Péter.
Jelenet az Egy éjszaka, két reggel című előadásból (Fotó/Forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)
Az egyfelvonásos előadás a Ruszt József Stúdiószínház intim terében fut.
Fejléckép: Jelenet az Egy éjszaka, két reggel című előadásból (fotó / forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)
hírlevél
