Színház

POSzT 2009 - A tapsról (3. nap)

2009.06.07. 12:29
Ajánlom
Megfigyelték már, hogy hányféle színházi taps létezik? No persze azon kívül, hogy vas- vagy nem. Minden tapsnak megvan a maga karaktere: kirobbanó, udvarias, visszafogott, szűnni akaró, szűnni nem akaró, viharos, kínos, tömör, kusza, egyértelmű, tétova, elutasító, ritmustalan...

A múlt század elején avval mérték egy előadás sikerét, hogy a szünet(ek)ben hányszor hívták függöny elé az adott felvonás szereplőit. (Szakirodalom: például a Csókos asszony című operett első felvonásának első jelenete.) Ma ez már nem divat - bár az is egy sikermérő, egy köztes véleménynyilvánítás, hogy amikor szünetben felgyullad a villany, tapsolnak-e a nézők vagy nem -, csak az előadás végén hajlonganak a színészek. Elmondható, hogy az elmúlt húsz évben nemigen volt arra példa, hogy egy előadás annyira egyértelműen bukott volna meg, hogy a nézőtér egyöntetűen fölállt, és taps nélkül hazament. (A színházi emlékezet Az út végén a folyó című darabot említi a Pesti Színházból, 1991-ből.) Az erőfeszítést azért mindenki értékeli, ha esetleg a végeredmény mégoly elkeserítő is.

Miért is tapsolunk? Egyrészt tetszésünket, elismerésünket fejezzük ki. Másrészt viszont feloldjuk az előadás során bennünk felgyűlt feszültséget (jó esetben felgyűlik). Ezért is nem jó pusztán a poénra játszani, minél több nyíltszínit kierőszakolni, mert a nézőben elfogy a szufla. A vége nem lesz siker. Ha az előadás karakterébe belefér, persze egy-egy nyíltszíni csak jót tesz. Egy sokszereplős, nagyszabású előadás tapsát nagyban meghatározza a jó tapsrend: ha minden egyes statisztát minden meghajlásnál meg kell tapsolni, elunja a néző.

Aztán persze megkülönböztethető a premiertaps, a bérletes taps, az átlagos előadás taps, és a megvett ház taps - tudják, amikor elzavarják egy multicég minden dolgozóját színházba, ajándék gyanánt, kötelező jelleggel. A kedvencem a valódi premiertaps. Nagyon ritka. Ugyanis ilyenkor a két véglet ül a nézőtéren: a barátok és a szakma. A legritkább esetben találkozik a két ízlésvilág. Ha mégis, akkor abból kirobbanó, fölcsattanó, egyértelmű és tömör taps lesz, ami a mennybe repíti nem csak a színészt, hanem a tapsolót is. A kínos tapsnál nem érzem jól magam. A nézőtér fele már rohan a ruhatárba, hogy elkerülje a tumultust és minél hamarabb szabaduljon, de még harmadszor is kirohannak a szereplők a színpadra, hogy ne legyen annyira kétségtelen a bukás.

Mindez csak azért jutott eszembe, mert az eddig látott négy előadást négy különböző tapssal jutalmazott a közönség. Aki itt nagy részben szakma. A fesztiválokon (ami egyben verseny is) különös jelentősége van a tapsnak. A tetszési index első összetevője. Mennyire bírták? Hogyan tapsol a zsűri?

A tegnapi zalaegerszegi Hamlet meglehetősen megosztotta a közönséget. A hosszú (két órás) első felvonás után többen távoztak. Tisztességgel megcsinált előadás, redukált szereplőszámmal, időnként teljesen halvány (a Rosenkrantzot és Guildensternt játszó Mihály Péter és Vizkeleti Zsolt nemigen mutatott túl sokat a két legendás alakból), máskor igen erős (Szegezdi Róbert Claudiusa és Holecskó Orsolya Opheliája volt számomra a legemlékezetesebb) színészi alakításokkal. Nagy Péter nem egy kiköpött Hamlet-alkat, de ez persze nem is baj, a feketebakancsos, bőrkabátos, idegességét szaxofonozásban levezető, a világ folyásáról gondolkodó egyetemista-feeling is Hamlet egyik lehetséges arca. Szemenyei János egy picit erőtlenebb Horatio volt, mint vártam. Mindenesetre Bagó Bertalan útkeresése rendjén való: néhány éve végzett fiatalokra építi a színházát, eljátszat velük mindent. (Két éve Szemenyei János volt a világ talán legfiatalabb III. Richárdja.) Lecsupaszított, sallangmentes térben rendezi őket, a színészi erejükben és a tehetségükben bízik. Joggal. Néhány éven belül a szándék kétséget kizáróan eredménybe fordul, ennek már vannak jelei.

Ami pedig a tapsot illeti, leginkább kuszának mondanám. A gyorsan vastapsba forduló tetszésnyilvánítás már megszűnőben volt, amikor egy maroknyi rajongótábor fölélesztette. Pont olyan hullámzó volt, mint maga az előadás.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Keresztes Tamás és Sodró Eliza is beugrik a nagybőgőbe – rendhagyó operettgála készül Veresegyházon!

Milyen bonviván Nagy Ervin? Vajon Sodró Elizának is délibábos a Hortobágy? A szokatlan kérdésekre a Mézesvölgyi Nyár ad majd válaszokat augusztus 13-án, érkezik ugyanis Peller Károly rendhagyó operettgálája.
Plusz

Egy csipetnyi Párizs Budapesten – ingyenes utcabál a Francia Intézet előtt

Anaïs Rosso francia művész, valamint Lakatos Mónika és FolkTriója is fellép július 12-én a Francia Intézet által szervezett ingyenes eseményen, ahol kulturális és gasztronómiai programokkal várják az érdeklődőket.
Klasszikus

Bach a falumúzeumban – zalai orgonán készült felvétel a barokk mester műveiből

Mátyás István orgonaművész a jelenleg a zalacsébi templomban található, hányattatott sors után megmentett hangszeren rögzítette Johann Sebastian Bach olyan műveit, amelyek kisebb méretű orgonán is játszhatók.
Könyv

Igazi művész a hamis próféták világában – új életrajzi könyv jelenik meg David Lynchről

Októberben vehetik kézbe a magyar olvasók Ian Nathan könyvét, amely részletesen mutatja be az idén januárban elhunyt filmrendező, festő, fényképész, David Lynch munkásságát és életét. A kötet a Troubadour Books gondozásában jelenik meg, Illés Róbert fordításában.
Plusz

Francia komédia és történelmi dráma is látható Kőszegen

A Kőszegi Várszínház a nyári szezonban több mint 50 különféle programmal várja a közönséget. Július 10. és 20. között idén is megrendezik – a nyári évad félidejében – a Köz-Játék Fesztivált.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Nyáron sem húzza le a rolót Egger Géza laboratóriumszínháza

A kísérleti színház fenegyerekével, Egger Gézával és laboratóriumszínházával több nyári eseményen is találkozhatunk, legközelebb július 10-től három napon át a Bánkitó Fesztiválon, majd július 18-án a Campuson, illetve augusztusban az Ördögkatlanon.
Színház hír

Dömötör András rendezése rangos közönségdíjat nyert Berlinben

A TheaterGemeinde Berlin Dömötör András rendezését, Herman Koch A vacsora című előadást választotta „Az év előadásának” 2024-ben. A díjat a több mint 11 500 tagot számláló berlini kulturális közösség ítéli oda, amely 1963 óta aktív szereplője a város színházi életének.
Színház hír

A Kean nyerte az Underground Nemzetközi Színházi Fesztivál nagydíját

Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása fesztivál-nagydíjat nyert az Underground Nemzetközi Színházi Fesztiválon. Az Aradi Kamaraszínház tagja, Harsányi Attila színművész három előadást játszott a seregszemlén.
Színház hír

Pintér Béla és Keresztes Tamás is rendez jövőre az Átriumban

Izgalmas évadot zárt a szeptember óta új kollaboráció által üzemeltett Átrium, a következő szezonban pedig négy új bemutatóval is készülnek a színházban működő társulatok. Jövőre Keresztes Tamás rendezésében látható egy „generációs kíntorna“, Pintér Béla pedig vadiúj darabbal jelentkezik.
Színház hír

Hat ország fiatal művészei dolgoznak együtt Sopronban

A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Soproni Egyetem és a Nemzeti Színház július 1–9. között közösen rendezi meg a Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron 2025 elnevezésű programot. A megnyitót július 2-án tartották a Ligneum Rendezvényházban.