Az Átrium tere és nézőterének stílusa (a bordó bársony bevonatú székekkel) arra inspirálták Pintér Bélát, hogy az előadást orfeumi közegbe helyezze. Az orfeum énekesei és táncosai egyben József páciensei; heroinisták, akik zenével, dalokkal kísérik, kommentálják az eseményeket. A csillogó keret ellenpontozza az egyre szürkébb, sötétebb drámai folyamatot. Vagy ez az egész csupán a drogosok víziója volna?
A történet főhőse egy ötvenes éveiben járó özvegyember: Kovács József, egy drog-rehabilitációval foglalkozó nemzetközi intézet magyarországi képviseletének vezetője. A darab József huszonéves, paralízisben szenvedő fiának eljegyzésével kezdődik, mely botrányba fullad, mert a fiú bejelenti, hogy otthagyja szintén mozgássérült menyasszonyát, mivel beleszeretett gyógytornásznőjébe. József felkeresi a csinos és fiatal gyógytornásznőt, akiről kiderül, hogy egyáltalán nem viszonozza fia érzelmeit. Miközben arra kéri a lányt, tegyen valamit, hogy fia kijózanodjon reménytelen szerelméből, ő maga is egyre inkább a hatása alá kerül. Ettől a találkozástól kezdve csak a lány megszerzése foglalkoztatja, észre sem veszi, hogyan teszi tönkre a családját.
Az előadásban közreműködik Csákányi Eszter, Friedenthal Zoltán, Pintér Béla, Roszik Hella és Szamosi Zsófia.
Részlet az előadásból:
- ÉLET-nek hívják azt a cuccot, amit most tol.
- Életnek? Pont életnek?
- Igen. Csupa nagybetűvel.
- Ez egy olyan új dizájner drog, mint a Kati, a Zene vagy a Remény?
- Hát, nem olyan drága, meg nem olyan tiszta, mint a Remény, de szerintem sokkal jobb, mert benne van minden. A Kati, a Zene, a Remény, a Jövő... Minden! Mint az életben! Ez a legjobb.
- Aha! És ez eredetileg műtrágya vagy fürdősó?
- Nem, ez rovarirtó.
- Rovarirtó?
- Hát amennyire én tudom, ez ilyen bolhapor, amit macskákra meg tengerimalacokra lehet szórni.
- Jézus Máriám! És ezt képesek vagytok lenyelni?
hírlevél
