Színház

Premier: Fekete ég - A fehér felhő

2014.09.26. 15:30
Ajánlom
Korabeli dokumentumok, családi emlékek felhasználásával készült háborús előjátékkal felvezetve mutatja be Molnár Ferenc darabját szeptember 27-én a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében.

Vidnyánszky Attila elmondta, hogy az 1916-ban született darab bemutatásának apropóját részint az első világháború kitörésének századik évfordulója adja, de a háború mindig aktuális téma. Rámutatott, hogy a mai generációk is megéltek a közelben dúló háborúkat, iszonyatokat. "Én magam a Vajdaságban rendeztem háromszor is a háború alatt, most pedig Ukrajnában lövik egymást az oroszok meg az ukránok" - fogalmazott.

Elmondta, hogy amikor anyagot keresett, Ablonczy László kritikus, a Nemzeti volt igazgatója hívta fel a figyelmét arra, hogy létezik egy első világháborús mű Molnár Ferenctől. A Liliom, a Játék a kastélyban, A testőr, Az ördög és sok más remekmű szerzője 1914-15-ben haditudósító volt a galíciai fronton. Élményeiből írta A fehér felhőt. Az egyfelvonásost egy alkalommal, 1916-ban a Nemzetiben mutatták be, Bajor Gizi szereplésével.

"Ez egy gyönyörű mese. Értem Molnárt, aki akkor írta, amikor körülötte tombolt a háború, és a nyomorékok koldultak, a szerencsétlen hadirokkantak, meg az árvák kint voltak Budapest utcáin, neki nem kellett beleírni az iszonyatot" - mondta Vidnyánszky Attila, hozzátéve, hogy az előadás első része, a Fekete ég című háborús előhang azért készült, hogy a mai közönség számára átélhetővé tegyék az első világháború időszakát. Felvillantják benne a kor jellegzetes alakjait, és megidézik a háborús lelkesedés tébolyát és a kiszolgáltatottságot.

"Nekünk ahhoz, hogy elrugaszkodjunk a molnári művel, meg kell ágyazni" - hangsúlyozta a rendező, hozzáfűzve, hogy ezért került az előadásba rengeteg anyag Molnár naplórészleteiből, korabeli levelekből, történetekből és dokumentumokból, jó alapot adva ahhoz, hogy abból "kinője magát" Molnár egyfelvonásosa. Az előadásban a Színház- és Filmművészeti Egyetem V. éves színész hallgatói, valamint a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének III. éves hallgatói is színpadra lépnek.

Mint a rendező hangsúlyozta, a háborúban fiatalok, sokan huszonévesen haltak meg. Az előadáshoz kellett ennek a korosztálynak a szemszöge, látásmódja, rajtuk keresztül mutatják be az eseményeket. "Ők élik végig az iszonyatot, az erkölcsi züllést, ami együtt járt a háborúval, és így jutunk el majd a molnári felemelkedéshez" - mondta Vidnyánszky Attila.

Felidézte: úgy kezdte a munkát, hogy arra biztatta a diákokat, hozzanak anyagokat, első világháborús emlékeket a családjukból. Öt családban már nem él az első világháború emléke, de így is több ezer oldal anyag jött össze. Az egyik szereplő például rátalált dédnagyapja több száz oldalas naplójára, amelyet akár ki is lehetne adni. Emellett elhoztak a próbákra levelezéseket - például több mint 300 levelet írt egymásnak egy pár -, halotti bizonyítványokat, újságcikkeket, bírósági jelentéseket is - sorolta Vidnyánszky Attila, aki szerint az irgalmatlan mennyiségű anyagból sok minden beépült az 1 óra 45 perces előjátékba.   

A produkcióban a Nemzeti Színház színészeit - Nagy-Kálózy Esztert, Söptei Andreát és Olt Tamást -, vendégként Béres Ilonát, Mécs Károlyt és Rubold Ödönt is láthatja a közönség.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Feljelentés áldozata lett az Anyáim története

Elmaradt az Ars Sacra Filmfesztivál versenyprogramjába meghívott film vetítése szombat este a Tabán moziban. A rendezők egy nappal a vetítés előtt tudták meg, hogy többen feljelentették a fesztivál szervezőit, és petíciót indítottak a szivárványcsaládok örökbefogadásáról szóló film vetítése ellen. 
Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.
Vizuál

Küldetés teljesítve – Lenyűgöző filmek sorát kínálta az idei CineFest 

Kilenc film. Ennyi fért abba a három napba, amelyet Miskolcon tölthettünk a CineFest Filmfesztivál vendégeként. Bár a versenyprogramnak csupán a töredékét láttuk, mégis varázslatos filmek emlékeit őrizzük magunkban - köztük a fődíjas és a közönségdíjas alkotásokét is. Fesztiválbeszámoló.
Vizuál

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Mécs Károly végleg visszavonul

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész pályafutásának hatvan éve alatt számos helyen megfordult, jelenleg egy előadásban látható, utána visszavonul.
Színház magazin

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Színház videó

Emberiségtörténettel ünnepli a Vörösmarty Színház a magyar dráma napját

A Vörösmarty Színház tavaly, a pandémia idején nagy vállalkozásba kezdett: négy kortárs drámaíró részvételével ott folytatják, ahol Madách Imre Az ember tragédiáját befejezte, 20-21. századi színekkel egészítve ki az emberiségtörténetet.
Színház hír

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Színház interjú

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.