A darab műfaja spirituális komédia: földöntúli időutazás keretében kutatja a választ a pénz és a boldogság összefüggéseire. Mint a szerző, Kiss József rámutatott, a mű főhőse, özvegy Faust Tihamérné már nevében is hordozza a Dickens Karácsonyi énekéhez hasonló "pokoljárás" lehetőségét. Mielőtt azonban Kamillát elragadják a szellemi világ erői, ő szerény körülmények között éldegél Pesten 1938-ban. Az úriasszony jobblétre szenderült férjei tehetős emberek voltak: egyikük ügyvéd, másikuk orvos. Jusztina, a cseléd mégsem találja az utánuk megöröklött pénzt sehol a lakásban. Rudi, a pincér segítségével akkor ejtik túszul az özvegyet, amikor éppen nála tartózkodik Etelka, a spiritiszta nővér, valamint unokája, Gina. A pénzt a leghatározottabb fenyegetések ellenére sem adja át a hölgy, emiatt egy fegyver is előkerül és el is sül. Halált ugyan nem okoz, ám a történetben meglepő fordulatot hoz a kilőtt golyó. Kamilla és Etelka kereken 62 évet átugorva 2000-ben találják magukat, majd elkezdődik kettejük fausti kálváriája, melynek végén Kamilla eljut egy fontos felismerésig. 

A Hol a pénz? megírásának ötlete még a Madách Színházban merült fel benne, ahol Tolnay Klárinak és Psota Irénnek szánták a főszerepet, végül azonban csak évekkel később született meg a mű, amelynek szolnoki ősbemutatója Császár Gyöngyi jutalomjátéka lesz. A próbafolyamat során Molnár László rendező és a társulat ötletei nyomán némileg az eredetihez képest is átformálódott, például új lezárása lett. Császár Gyöngyin és az előadásban színészi feladatot is vállaló rendezőn kívül színpadra lép Lugosi Claudia, Trecskó Zsófia, Dósa Mátyás, Jankovics Anna, Ónodi Gábor és Tóth Tamás is. A díszlet Túri Erzsébet, a jelmez Debreczeni Ildikó munkája.