Grecsó Krisztián azonos címmel megjelent családregényéből készült színdarabja párhuzamos életrajzok szövevényes meséje. A huszadik századi kifordult világban bejárjuk a teljes Kárpát-medencét: Romániától, Erdély szélső sarkától Ausztriáig, az Alpokig. És a harmincas évek vidéki, kisvárosi cselédvilágán át az ötvenes évek munkás Budapestjén keresztül a romkocsmás jelenbe is eljutunk.

Nem tablószerűen, a darab elidőz egy-egy történetnél, nyugodtan jóízűen mesél: házasságok bomlanak föl, szerelmek épülnek ujjá. Mindehhez különös hátteret ad a jelenkor és a múlt kelet-európai történelme: a második világháború, ötvenhat, a rendszerváltás. A darab főhőse a ma Budapestjén él. Ott kezd el saját múltja után kutatni és mindaz, amit megtud, és ami történik vele, párhuzamosan jelenik meg a színpadon. A szerelmek, az álmok, a párkapcsolatok mentén ismerünk meg egy életet. Természetesen nem annyi a párhuzamos életrajzok tétje, hogy ugyanaz ismétlődjön generációkon át, sokkal inkább az, hogy megértsük, hogy is lehet élni és túlélni egy nő vagy férfi oldalán erre: Kelet-Európában.

"A hivatali féligazságok is ilyenek, mint apám féligazságai, és a hatásuk is ugyanaz: azt a téves illúziót keltik, mintha a környezetem jobban ismerne engem, mint én magam. Bűntudatot keltenek bennem, azt sugallják, hogy keveset tudok magamról. Én tényleg nem sokat tudok.... Tisztába akarok jönni magammal.... Nem a sérelmeimet akarom kibeszélni, nem apámnak akarok megbocsátani, hanem ismerni akarom az állományt, mindent, ami a rendelkezésemre áll: a szokásokat, a múltat, a lefutott köröket."

Az előadásban fellép Őze Áron, Pogány Judit, Ozsgyáni Mihály, Gubík Ági, Sztarenki Dóra és Sütő András is.