12 évnyi zongorázás – ez volt a győri Mentes Júlia Virginia első lépése a művészet felé. Igaz, az érettségi után anglisztikát tanult az ELTE bölcsészkarán, de közben már elcsábította a színjátszás. Mire megvédte fonetikából írt szakdolgozatát, már el is ment a Pesti Magyar Színház Akadémiájára, ahol Pál András és Őze Áron növendéke lett. Két évet töltött ott – szép emléke az Utas és holdvilágban Vannina szerepe –, majd negyedszerre felvették a színiegyetemre. Életkorát tekintve már épp elvégezhette volna az SZFE-t, mire bekerült. Novák Eszter és Selmeczi György zenésszínész-osztályában végzett, de nem zenés színészként gondol magára ma sem.

Mentes Júlia Virginia a Bernd Róza című előadásban (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / Thália Színház)

Nyolc lány a zenésszínész-osztályból Amszterdamba kivitt szabolcsi prostik szerepében. Ő látszott a legkülönlegesebbnek derűs, lírai naivaalkatával, világos szemével és gyönyörű, kifejező szemöldökével. Harmadévesként szerepelt először nagyszínpadon, A padlásban Kölyökként a Vígszínházban. Ugyanebben a gyakorlatos időszakban Pécsett két jelentős szerepet kapott: a Veszedelmes viszonyok Cécile Volanges-át és A montmartre-i ibolya Violettáját. Döntő pillanatnak bizonyult, amikor Schell Judit megkereste a színinövendéket a Bernd Róza-ajánlattal, ami komoly szakmai sikert hozott. Mentes Júlia Virginia erőteljes alakítása a címszerepben darabbéli húgát, Molnár Piroskát is meggyőzte: „Gyönyörű. Játszom vele, közvetlenül látom dolgozni. Minden műfajban megállja a helyét.” Valóban, a drámai feladat után az Egy csók és más semmi operettfőszerepét is magabiztosan és elegánsan oldotta meg a fiatal színésznő, akit a most kezdődő évadban is két jó szerep vár a Thália Színházban még a tavalyi, járványos időszakot pótlandó.

A Thálián túl minden vonzza, ami nem kőszínház. Legyen bár beugrás a Jurányiban Schwechtje Mihály Örökségébe, A tizennégy karátos autó a TRIP-pel vagy rendezői vizsga a néhai Ódry Színpadon: a Rubens és a nemeuklidészi asszonyok. Ez utóbbi, kiváló előadásban Angyalt ad ragyogón, huncutul, a közönséggel is kommunikálva – talán ezt érzi most a legnehezebb szakmai feladatnak –, egyben büszkén: a Pogány Judit alakította Rubens/Esterházy hasnyálmirigyét is eljátszva.