Színház

"Rajta hagyni a kezem nyomát"

2009.02.14. 16:47
Ajánlom
Bereményi Géza rajta hagyta a keze nyomát a 80-as, 90-es éveken. Megírta többek között a Légköbmétert, kaptunk tőle fontos kultfilmeket (Megáll az idő, A tanítványok, Eldorádó, A turné) és számtalan dalszöveget. Most újra kéznyomatot készül hagyni, ezúttal a Radnóti Színházban. Ősbemutató készül, Apacsok címmel, melynek egyik szerzője Bereményi.

Fidelio Est: Ha jól tudom, nem a legelejétől vesz részt a produkcióban. Hogyan csöppent bele?

 

Bereményi Géza: Telefonált Bálint András, hogy a színház egyik dramaturgjának, Kovács Krisztinának van egy színdarabterve, melyhez elkészült a szereposztás, sőt, már a rendező személye, Török Ferenc is biztos. A darabból egyelőre csak egy vázlat van, egy jelenetsor, jelenetenként három-négy mondattal. És hogy ezt meg kellene írni. Elküldte a vázlatot, megtetszett, és kedvem támadt részt venni ebben a munkában, úgyhogy elvállaltam. Minden nap találkoztam Krisztával, és megírtuk a darabot. Így is lesz a színlapon: Bereményi Géza-Kovács Krisztina: Apacsok.

 

FE: Mi fogta meg benne annyira, hogy azonnal igent mondjon?

 

BG: Egyrészt nagyon furcsa dramaturgiája van a darabnak, ez az egyik fő erénye és jellegzetessége. A jelenben kezdődik, és ott is végződik. Olyan, mint egy nagy V betű. Az első felvonás visszafelé megy az időben, a V betű alján van az ún. „magjelenet", majd a második felvonás előrefelé kezd menni, és körülbelül negyven évet beszáguldva visszaérkezik a mába. Másrészt nagyon érdekes a téma. Tulajdonképpen egy ügynök-darab: egy indiánt játszó fiatalemberek közé beépült besúgóról és annak a tartótisztjéről szól.

 

FE: Amikor először olvastam erről az indiánjátékról, nem tudtam eldönteni, ez vicc vagy komoly...

 

BG: Több nemzedék óta játsszák, szerte a világon. Magyarországon a II. világháború előtt kezdte el az első generáció. A gyerekkori romantikus olvasmányélményeiket viszik tovább a felnőttkorba. Nagyon komolyan veszik: van rendes indián nevük, törzseket alkotnak, és évente néhány hétig éppen úgy élnek, mint az indiánok. Tanácskoznak, harcolnak, persze szigorú szabályok szerint, hiszen semmi nem megy élesben. Telente varrják a ruháikat, faragják a tárgyakat, ékszereket, nyaranta pedig összegyűlnek a Bakonyban, a Dunakanyarban, és az ország különböző pontjain. Én magam is részt vettem egyszer benne: barátom és szerzőtársam, Cseh Tamás indiánfőnök a Bakonyban. Ez még egy ok, amiért közel éreztem magamhoz a témát. Sőt, az előadás látványtervezője, Gauder Áron is indián... Ő először csak tanácsadóként vett részt a munkában, aztán kiderült, hogy az ő rajzfilmes, animációs világa a legalkalmasabb az előadás látványvilágának megteremtésére. Maga a darab a 60-as évek eleji indiánokról szól, ahova a belügyminisztérium besúgókat épített be, akik figyelték az indiánokat, mert valami államellenes dolgot szimatoltak. Ez megtörtént dolog, nyomai vannak a levéltárban.

 

FE: Nem kötötte a kezét, hogy kész szereposztásban kellett gondolkodnia?

 

BG: Engem ez segít. Csináltam már ilyet, és sokkal jobb, ha az ember elképzelhet egy szereposztást, ráadásul olyat, ami nagyon jó! Minden színész legalább két szerepet játszik, mivel három generációt ölel át a történet, de senki nincs sem öregítve, sem fiatalítva. Csányi Sándor például egy fiút játszik a jelenben, de ő a saját nagypapája is, fiatal korában. Csomós Mari egy nagyanya és egy házmesterné. Szervét Tibor a jelenben egy apa, a múltban ő a tartótiszt, aki beszervezi a besúgót, átveszi a jelentéseket, instruál...

 

FE: Figyelemmel kíséri a próbákat, vagy már elengedte a szöveget?

 

BG: Épp innen megyek Krisztinához átírni egy jelenetet, még alakul a szöveg. De a próbákra szándékosan nem járok be. Csak az írott szöveg az enyém, a színészek majd úgyis magukra alakítják. Ebbe nem szeretek belefolyni.

 

FE: Mennyire érezheti magához közel ezt a sztorit egy átlagos, mai budapesti néző?

 

BG: A ma emberének az ügynökszál a legérdekesebb, ez okoz erkölcsi problémát. Még mindig nem tudjuk jól kezelni ezt a dolgot. Sőt, inkább sehogyan sem tudjuk kezelni. És persze a cselekmény is izgalmas lesz, mert a V betűnek a lefelé vezető szára olyan, mint egy krimi: gyilkossági ügyben nyomoznak, visszafelé. De amikor felfelé kezd haladni, az erkölcsi dráma, tulajdonképpen moralitás. Az első perctől kezdve azt éreztem, hogy ez nekem való. Hogy rajta tudom hagyni a kezem nyomát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház premier

2039-ben sem lesz könnyebb az élet

Négy generáció különös sorsát bemutató, kortárs családdráma kerül színpadra a Hatszín Teátrumban, tele bűnökkel, pokollá vált házasságokkal és egy elhallgatott örökséggel. A Majd, ha az eső eláll című előadás premierjét augusztus 10-én tartják.
Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.