Színház

Rajta vagyunk a szeren

2014.10.24. 09:24
Ajánlom
Pintér legújabb darabjában ezúttal nem egy generációkon átívelő össztársadalmi tragédiáról mesél, hanem egy egészen apróról, olyanról, ami mellett naponta megyünk el a villamosmegállóban. Kicsiről, keserűről, magyarról. KRITIKA

Nem tudom, kollégái hogy vannak vele, de innen nézve rémesen idegesítő alaknak tűnik ez a Pintér Béla. Nem elég, hogy előadásaival sorra zsebeli be a színházi elismeréseket, közben még terjeszkedik is: legutóbb már a legjobb drámaíró is ő lett, ráadásul még meg is érdemelte. Most pedig itt van ez a Bárkibármikor. Azon ugyan lehet vitatkozni, hogy jobb-e vagy rosszabb a Titkainknál, az is lehet, hogy nem ezzel fog duplázni díjnyertes drámaíróként, de egy dolog már most biztos. Ezért a mostani jelmezért jobb helyeken minimum állami kitüntetés járna: Pintér új antihősének egyetlen, az égvilágon semmihez nem illő nyakkendővel, és egy oldalra csapott övtáskával sikerült egy egész társadalmat a színpadra sűrítenie. Emberünk kicsit töketlen, kicsit sértett, kicsit közhelyes és miközben kezébe ragadná a sorsát, szép lassan felemészti magát.

A Bárkibármikor látszólag nem olyan nagy volumenű vállalkozás, mint a Titkaink volt, és ennek nem csak a bemutató új helyszíne, az orfeum-szerű Átrium az oka. Pintér maga is nyilatkozta, hogy nem akar mindenáron politizálni - nem mintha a mostani (egyik) téma, a dizájnerdorogok, és ezzel együtt mindennemű függőség nem lenne fontos társadalmi kérdés.  A darab ezúttal egy valamivel személyesebb hangot üt meg, sokkal inkább rokona a 42. hétnek, semmint Titkainknak. Mielőtt azonban ezt hiányosságnak éreznénk, gyorsan tegyük fel a kérdést: melyik szerző ír ma darabot ennyire direktbe az Életről?

Persze ahogy mindig, ennél a darabnál is van egy kis csavar. Pintér párhuzamosan mesél két életről, az egyikről, erről a magunk előtt görgetett szigorúan kisbetűsről, amiben Hornok Árpáddal együtt mi is próbáljuk túlélni a hétfő reggeleket, lenyelni, ha épp hazafelé kizsebelnek, és közben soha nem túl józannak, és soha nem túl részegnek lenni. És ezzel párhuzamosan szó van az Életről is, ami a legújabb dizájnerdrog az utcán, ami jobban és nagyobbat üt minden korábbinál. Kérdés, hogy amit a színpadon látunk, az a nyitókép két szerre kiéhezett junkie-jának két óra hosszúra elnyújtott hallucinációja, vagy épp maga a valóság (persze a helyes válasz az, hogy egyik sem, amit a színpadon látunk, az színtiszta színház).

A történet dióhéjban: Árpád egy ötvenes férfi, aki anyjával él együtt, eközben pedig egyedül neveli paralízises fiát, Krisztiánt. A fiú közvetlenül eljegyzése előtt bejelenti: beleszeretett gyógytornászába, Natasába. Az apa ellátogat az orvoshoz, ő is beleszeret a nőbe. És miközben a kapuzárási pániktól gyötört férfi életében először saját kezébe próbálja venni a sorsát, szép lassan minden biztosnak hitt kötelék fellazul.  Anyja stroke-ot kap, és összetéveszti fiát régen halott férjével. Krisztián egyik pillanatról a másikra riválisa lesz. Ő maga pedig, a tisztes családapából a vécében fetrengő belőtt függővé válik. A végső tragédia azonban mégsem a bukás ténye, hanem hogy mindez még így sem tud több lenni az intravénás kisreálnál (a díszlet nem túl sok, egy kicsit bizonytalan dőlésű színpadra precízen odaállított szocreál fotel. Olyan, aminek az ember inkább ül a karfájára, mint a párnájára).

A Bárkibármikor meglepően kevés színésszel dolgozik, meglepően sok szerepben. Ennek is van azonban jelentése. Árpád pokoljárása nem egyszeri és megismételhetetlen: a lecsúszás minden életbe előre bekódolt, véletlenszerű opció. Ahogy Roszik Hella tolószékbe szorított, elhagyott menyasszonyának sorsa is bármikor kicserélhető a Szamosi Zsófi femme fatal gyógytornásznőével - ez a csere egyébként több ízben meg is történik a színpadon. Csákányi Eszter Pintér Bélához öregített anyafigurájának csak egy szerencsétlenül elsült családi délután kell ahhoz, hogy kedves túlgondoskodó anyából elviselhetetlen és szenilis öregasszonnyá váljon, Friedenthal Zoltán precízen felrajzolt Krisztiánjának pedig még ennyi sem kell: őt születése óta zárja börtönbe a saját teste.

A számtalan mikrotragédia ellenére is mintha Pintér folyamatosan keresné a feszültség feloldásának lehetőségeit, beiktatott Európa Kiadó dalokkal (Megalázó, durva szerelem - telitalálat), visszatérő poénokkal (a saját elméjével megküzdő anya rendszerint névelőket téveszt, a fia erre háklis. A vicc nem annyira jó, mint ahányszor elcsattan, még szerencse, hogy Csákányi mondja). A röhögéssel együtt lesz mégis menthetetlenül keserű a darab vége.

Még a tapsrend előtt gyorsan megint ott találjuk magunkat a nyitójelenetben, ezúttal egy boldog családban, ahol két ereje teljében lévő egészséges fiatal házasodni készül, a nagymama is, az apa is ép. És mielőtt még elkezdenénk bízni a happy endben, Pintér még egyszer gyorsan aláhúzza: bárki, bármikor, bárhol képes elbukni.  

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Öt nap alatt harminc műsor várta az érdeklődőket az első Déryné Fesztiválon

Július 18-án a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kárpátok visszhangja című táncelőadásával ért véget a július 14-18. között zajló Déryné Fesztivál, amelyet először rendeztek meg Sátoraljaújhelyen és környékén.
Színház gyász

Elhunyt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus

Életének 99. évében, július 22-én meghalt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus, Aranytoll-díjas lapszerkesztő és közíró – adta hírül a hvg.hu a család közlése nyomán. A nevéhez fűződik a Magyar Lettre International és az Európai Kulturális Füzetek alapítása is.
Színház hír

Nagy Péter István a legígéretesebb pályakezdő 2021-ben

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján idén Nagy Péter István kapja a legígéretesebb pályakezdő kategória díját, a szeptember 12-én a Bethlen Téri Színházban megrendezésre kerülő díjátadón.
Színház hír

Álló tapssal ünnepelték Mundruczó Kornél rendezését Avignonban

A jubileumi, 75. Avignoni Színházi Fesztiválon volt az első külföldi élő bemutatkozása Wéber Kata Czastki Kobiety című darabjának Mundruczó Kornél rendezésében
Színház ajánló

Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban

Negyedik alkalommal rendezik meg augusztus 2-8. között Gyulán az Erdélyi Hét című színházi fesztivált.