Színház

Rátkai Erzsébet díjat kapott a Stuart Mária jelmezeiért

2011.07.01. 15:00
Ajánlom
Az idei év legjobb jelmeztervezőjének járó díjat Rátkai Erzsébet vehette át a Békés Megyei Jókai Színházban bemutatott Stuart Mária, valamint a győri Bulgakov-darab jelmezterveiért.

A Békés Megyei Jókai Színház elmúlt évadban bemutatott Stuart Mária című előadása rengeteg különlegességgel büszkélkedhet. Dorotty Szalma nem mindennapi rendezői koncepciója, a monumentális díszletelemek, az "üvegkalitka", a látvány és a mondanivaló egymást kiegészítő hatásos összjátéka mellett a gyönyörű jelmezek is hozzájárultak az előadás sikeréhez. A méltóságot sugárzó, különleges anyagokból készült ruhaköltemények már önmagukban is kifejezőerővel bírnak. Rátkai Erzsébet jelmeztervező valóban csodálatos darabokat álmodott a színpadra, s ezt egy szakmai elismeréssel jutalmazta a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, melyet a Magyar Alkotóművészek Házában látható szakmai kiállításhoz kapcsolódóan adták át. Az idei év legjobb jelmeztervezőjével beszélgettünk a Stuart Mária jelmezeiről, melyekből ősszel egy kiállítást is tervez a Békés Megyei Jókai Színház.

- Néhány szó az előkészületekről...

- A Stuart Máriát nagyon érdekes megközelítésben vitte színre Dorotty Szalma, az első pillanattól kezdve jó szívvel gondoltunk erre a különleges, izgalmas munkára. Egy szerencsés véletlen folytán éppen ebben az időszakban került forgalomba egy új anyag, ami tökéletesen illeszkedett ahhoz az elképzeléshez, amit a ruhákkal ki szerettem volna fejezni. Ez az anyag egy fém alapú textil, így könnyen formálható, alakítható. A gyűrődésekkel való játék lehetővé teszi, hogy a ruha lelkiállapotokat fejezzen ki, meg tudja mutatni egy figura hangulatát, drámaiságát. Ezt használtam a két főszereplőnél, hiszen az út, amit megtesznek, csak irányában különbözik egymástól. A felületek szabad kezelése hihetetlen távlatokat nyitott meg, s az ehhez kapcsolódó színrendszer alkalmas volt arra, hogy kifejezze, amit Dorotty ezzel a két női sorssal meg akart mutatni. Mindezt egy lényegretörő, szép térben, ahol minden csupa tükröződés, átderengés, titok, mindenki számára egyformán rideg környezet. Úgy gondolom, hogy mindez egységgé formálta az előadást.

- Milyen színekkel dolgozott a jelmezek létrehozása során?

-  Erzsébetnek a királyi vörös színt választottam, a maga dekorativitásával és támadhatatlanságával, a monumentalitásával. Szinte égett az a nagy vörös felület a térben, abszolút a hatalomról beszélt.  Mária ruhája mályvás árnyalatot kapott. Ez a szín egy megtört, fáradt, várakozó, a semmiben lebegő, ám mégis egy valaha nagyon mozgalmas életet élő és ugyanúgy a hatalomra esélyes nőnek a színe. Amikor nagyon drámai a helyzet a színpadon, és az ember erre keresi a kifejezőeszközöket, akkor óhatatlan, hogy az emberi test színeihez nyúl vissza. Ezek nagyon erős jelek, amit a néző is érez, bár nem tudja megmagyarázni vagy szavakba önteni. A többi ruhához találtam egy olyan anyagot, ami egy festőminta lehetett: az anyag a feketéből indulva mindig valamilyen szín felé mozdult el, majd visszatért a feketébe. Ezeket a két királynő közegéhez használtuk fel szétosztva a férfi szereplők és Mária társalkodónője között. Ezzel a két királynő környezetét is sikerült megjelenítenünk: a manipulatív világot, azt az óriási terhet, mely a hatalom körül mozgók sorsára nehezedik, a bizonytalanságot. Ez a feketéből elősejlő szín erre kitűnő volt. Mindenki megkapta a karakteréhez legközelebb álló árnyalatot, ami éppen csak a mozgásban tűnt elő egy-egy pillanatban, például a ruha oldalánál vagy az ujjánál.

- A jelmezek a Jókai színház varrodájában készültek. Hogy érezte magát Békéscsabán?

-  Hihetetlenül jó volt a színház munkatársaival, a varrodával együtt dolgozni, azt éreztem, hogy hatalmas lelkesedéssel állnak a feladathoz, sajátjuknak tekintik. Még a szabadságuk ideje alatt is ezeken a jelmezeken dolgoztak, alakították őket. Külön köszönettel tartozom Fekete Péter igazgató úrnak, aki a kiállításra kiváló minőségű fotókat küldött ezekről a ruhadarabokról, hiszen nem tudtam őket elhozni, mivel éppen akkor zajlott az előadás televíziófelvétele. Ez a gesztus, és az, ahogy ott együtt tudtunk dolgozni, örökre a szívembe zárta a békéscsabai színházat.

- A díjat a Stuart Mária jelmeztervei mellett részben a Győri Nemzeti Színházban bemutatott Bulgakov: Álszentek összeesküvése terveiért is kapta...

-  Funtek Frigyes rendező személye óriási húzóerő a győri színházban, nagyon örülök, hogy vele dolgozhattam. Úgy gondolom, hogy egy olyan előadás született, amely mindannyiunk életének fontos megállója, egy olyan szakmai lépcsőfok, melyre mindig jó szívvel gondolunk majd vissza. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház FACT

Miről gondolkodnak mostanában a fiatal színházi és filmes alkotók?

Egy európai egyetem számára létkérdés, hogy megmutassa, mi történik a falai között - így tartják ezt az a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is, ahol az alkotók legfrissebb generációja mutatkozik be február 6. és 9. között, a FACT nemzetközi művészeti fesztiválon.
Színház kritika

Közben is mást gondolni – Kritika a Mephistoland című előadásról

Dömötör András már jó ideje német nyelvterületen dolgozik szerzőként, rendezőként. A Mephistoland című munkáját ötödik éve játssza a berlini Maxim Gorkij Színház. Most láttuk.
Színház hír

Miért tilos etetni a jegesmedvéket? 

A jegesmedvék etetése tilos! c. fizikai bábszínházi előadás témája a globális felmelegedés, a környezetvédelem fontossága, a fenntartható fejlődés mellett az emberség, az állatság, és annak a morális kérdésnek a körbekémlelése, hogy miért is tilos etetni a jegesmedvéket. 
Színház hír

Kaposvári díszpolgár lett Molnár Piroska

A Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a Nemzet Színésze szerdán kapta meg a kitüntetést a város polgármesterétől.
Színház hír

Négy és fél milliót gyűjtött a függetleneknek az Örkény Színház

A magyar kultúra napján megtartott felolvasóest és az adventi időszakban értékesített fotósorozat bevételét pályakezdő függetleneknek ajánlották fel.