Mint azt megírtuk, a napokban hosszú interjút adott a Partizánnak Udvaros Dorottya, akit annak kapcsán kérdezett a csatorna, hogy nemrég huszonkét év után távozott a Nemzeti Színház társulatától. A Nemzet Színésze a beszélgetésben kritikát fogalmazott meg a teátrum műsorpolitikájával, valamint a vezérigazgatóval, Vidnyánszky Attilával kapcsolatban, egyebek közt annak kapcsán, ahogyan a tavaly novemberi baleset ügyét kezelték.
Nem sokkal később Vidnyánszky Attila az Origónak adott interjút, amelyben cáfolta Udvaros állításait. Arra a kérdésre, mi volt az első reakciója a Partizán-beszélgetés után, azt felelte: „A lényegesnek vagy a legfontosabbnak azt tartom, hogy Udvaros Dorottya néhány napja aláírta a Nemzeti Színház által neki felajánlott szerződést, aminek természetesen örülök. Játssza tovább a szerepeit.” Egyúttal sérelmezte, hogy a színművész az interjúban többnyire érzelmi alapon érvelt, és nem vette figyelembe a tényeket. Emellett kritikával illette a műsorvezetőt, Gulyás Mártont is, mondván, „izzadságszagú módon” próbált kipréselni Udvaros Dorottyából olyan eseteket, amelyek rossz fényt vethetnek rá vagy a Nemzeti Színházban rendezőkre.
Nagyon kell Dorottyának igyekeznie, hogy tizenegy éves működésemből valamilyen példácskát felhozzon. Ez a megfelelési vágy már csak azért érthetetlen számomra, mert a művészi kvalitása nem indokolná ezt az igazodási kényszert
– mondta.
Vidnyánszky Attila cáfolta Udvarosnak azt a kijelentését is, mely szerint a balesetet szenvedő színészek, Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a mai napig nem kapott kártérítést. „A tény az, hogy eddig november óta fejenként több mint ötmillió forintot kaptak – a táppénzen felül, különböző jogcímeken. A pénteki napon bekövetkezett, nagyon sajnálatos baleset után már hétfőn kéthavi fizetést utaltunk át nekik, és azóta is folyamatosan utalunk. Természetesen a kártérítési igényükhöz képest ez egy jóval szerényebb összeg, de még zajlik a rendőrségi vizsgálat, folyamatban van az eljárás. A két sérült színész balesete és a kártérítés kapcsán lényeges leszögezni, hogy például az orvos egy év után tud nyilatkozni arról, hogy maradandók-e a sérüléseik. Az a célunk, hogy megegyezzünk velük. Az sem igaz, hogy nem ismerjük el az üzemi baleset tényét,
azt nem ismerjük el, hogy kizárólagos felelősség terheli a színházat
– fogalmazott. Majd hozzátette, ha ilyen esetben kizárólagosságot állapítanának meg, precedens értékű lenne. „Itt a színész is hibázott” – mondta.
Kitért arra is, az sem állja meg a helyét, hogy a balesetben érintett díszletet önkényesen bontották le, elmondása szerint megvárták a munkaügyi felügyelet szakvéleményét, és miután ők ezt megengedték – mivel a sérülések súlyosságának megállapítása után így tartották szabályosnak –, nem aznap, hanem másnap elbontották a díszletet.
Mint mondta, az idézet, mely szerint a színésznek meg kell tanulnia a díszletet, nem tőle származik, hanem egy, Udvaros által is „nagyon szeretett” színésznőtől. „Dorottya úgy adja a számba ezt a mondatot, hogy pontosan tudja, valójában kitől származik. A megfogalmazót feledje jótékony homály, nem szeretném bevonni ebbe a rosszízű játszmába,
ne hurcolják meg az egyébként igaz megállapításáért
– fogalmazott a rendező.
Arra a kérdésre, hogy a felmondása után valóban politikai nyomásra gondolta-e meg magát és maradt a teátrum élén, Vidnyánszky azt felelte: „A döntésemben, hogy mégis maradok a Nemzeti Színház vezetője, semmiféle politikai nyomás nem játszott szerepet. Mindig is szabadon döntöttem mindenről, másképp nem is tudnék létezni, úgy gondoltam, hogy tovább kell folytatnom a munkát. A baleset által előidőzett trauma sokkolt, s ennek hatására felmondtam, de az első emberi gesztus után rá kellett jönnöm, hogy ezt intézményvezetőként nem tehetem meg: nekem kell kivezetnem a Nemzetit ebből a nehéz helyzetből. Egy sor téma van a magyar színházi és kulturális életben, amelyek kapcsán fontos a szerepem, munkám, jelenlétem, tudásom.”
Fejléckép: Vidnyánszky Attila (Fotó/Forrás: Hegedüs Róbert / MTI)
hírlevél
