Ha jól számolom, a negyedik színházi premieredre készülsz. Milyen érzéssel tölt el?
Igencsak jó érzéssel. Bár nem vagyok már ifjú, jövőre 50 éves leszek, szerzőként még fiatalnak érezhetem magam, hiszen csak öt éve léptem ki a fényre a novelláimmal, majd a színdarabokkal. Szóval nincs még semmi megszokás és rutin, csak öröm és izgatottság.
Honnan jött a Kerülőút gondolata?
Az alapötlet nem a sajátom. Kerekes-Katz Petra keresett meg, hogy lenne-e kedvem megírni egy kétszemélyes egyfelvonásost Réti Adrienn és Kerekes József számára egy régóta dédelgetett ötletükre építve. A gondolat, hogy a két szereplő egy taxisofőr és az utasa legyen, tőlük származik, én pedig azonnal izgalmasnak találtam. Az fogott meg ebben a szituációban, hogy a két karakter a fuvar után vélhetően sosem találkozik újra, viszont egy elhúzódó autózás egy forgalmi dugóban lehetőséget teremthet egy komolyabb beszélgetésre is. Így egyszerre van jelen a mélység és a következménynélküliség, nincs megfelelési kényszer, számonkérés, mert ha az utas elér az úticéljához, fizet és kiszáll, akkor vége. Tehát az összezártság az autóban mégis valamiféle szabadságot ad.
Ez azt jelenti, hogy konkrétan a színészekre írtad a szerepeket?
Igen. Nem először volt lehetőségem így dolgozni, és én szeretem ezt. Ha tudom, ki játssza a szerepet, akkor munka közben hallom a fejemben a mondatokat az ő hangján. Ez pedig segít abban, hogy a szöveg ne csak a karakterhez, de a színészhez is passzoljon. Ha úgy érzem, hogy egy mondat vagy egy szó Adri (Réti Adrienn) vagy Pubi (Kerekes József) szájából furán hangzana, akkor azt átírom vagy meg sem írom.
Számomra fontos a közvetlen személyes kapcsolat a színészekkel, a rendezővel,
mert hiszem, hogy jó dolgokat egymásra figyelve, egymásból inspirálódva lehet létrehozni. Éppen ezt szeretem a legjobban a színházban, hogy nézőpontok, gondolatok, képességek összeadódnak, de végül a megszülető anyag jó esetben több lesz, mint mindez együttvéve. Ez maga a varázslat.
A darabjaidra és a novellásköteteidre is jellemző a humor. Itt is megjelenik?
Persze! Nem afféle térdcsapkodós, helyzetkomikumos humor, inkább fanyar és ironikus, ami jól megfér a drámaibb, érzelmesebb részekkel.
Nehezebb vagy könnyebb kétszemélyes darabot írni, mint többszereplőst?
Nehéz erre válaszolni. Egyrészt persze könnyebb két karaktert felépíteni, mint többet. Másrészt viszont kihívás szerzőnek, a rendezőnek és persze a színészeknek, hogy két ember beszélgetései, interakciói kellően izgalmasak legyenek ahhoz, hogy a néző ébren maradjon a végéig, ne unja el.
Milyen eddig a közös munka az alkotókkal? Milyen lesz az előadás?
Számomra nagyon élvezetes. Horgas Ádám rendezővel gyorsan megtaláltuk a hangot, voltak meglátásai a szöveggel kapcsolatban, amiket meg is fontoltam. Igaza volt. Az olvasópróbán érződött, hogy ott van a darabban a katarzis lehetősége. A Kerülőút egy hétköznapi mese humorral és drámával, amelyben egyszerre jelenik meg az emberi gyarlóság és nagyság. Örülök, hogy Kerekes József egy ritkábban látott arcát is megmutatja majd, és jó látni, hogy milyen erős a kémia közte és Réti Adrienn között.
A színműírás a fő csapásirány most nálad?
Nálam nincs fő csapásirány, de nagyon izgalmasnak és gazdagnak találom a színház világát, hálás vagyok a sorsnak, hogy egy kicsit részese lehetek. Jólesik figyelni a sok tehetséget és az olyan mestereket, mint például Szirtes Tamás, akiről könyvet is írhattam. De ha minden jól alakul, kora tavasszal megjelenik a negyedik novelláskötetem Várólista címmel, közben foglalkozom a könyvkiadóval (21. Század Kiadó) és tévéműsorokon is dolgozom. Tervekkel teli ez az évem, és nem egy köztük színházzal kapcsolatos.
Hogyan alakul a többi darabod sorsa?
A 6SZÍNben továbbra is látható és szép házakat csinál az 50. előadásához közeledő A hosszú élet titka és a bő egy éve bemutatott Kapuzárási pánik. A Liliom Produkció is játssza időről időre a 4 évszak című komédiámat, ezekhez csatlakozik most a Kerülőút, amely remélem sokat megy majd vidékre is.
Gyakran lehet veled találkozni az előadásaidon. A Kerülőúttal is együtt mozogsz majd?
Ha tehetem, meg szoktam nézni őket, de elsősorban a nézői reakciókat, a hatást figyelem. Ezekből tanulok és inspirálódom is. Nem tagadom, erőt ad az embernek az íráshoz, ha mások szeretik, amit csinál.
Forrás: 6SZÍN
További információ a február 19-i előbemutatóról itt érhető el >>>
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Rényi Ádám a Kerülőút olvasópróbáján (fotó / forrás: Őri Eszter / 6SZÍN)





hírlevél
