A 180 centiméter magas alkotást 1973. december 21-én avatták fel, száz évvel a Nemzeti Színház elődjeként működő Népszínház alapkőletétele után. A köszöntőbeszédet dr. Cenner Mihály színháztörténész mondta, hangsúlyozva a két színház történelmi és művészeti szerepét.
Az épületben előbb a Népszínház, majd 1908 után annak 1965-ös felrobbantásáig a Nemzeti Színház társulata játszott. Az emlékkövet az Olof Palme sétányon épült műhelyben kezdte el faragni Bereznai János, Búza Barna szobrászművész tervei és mintái alapján.
Bereznai János kőfaragó a Nemzeti Színház emlékművén dolgozik (1973) (Fotó/Forrás: Bojár Sándor / Fortepan)
Az emlékművet eredetileg zöldfelületbe helyezték a Blaha Lujza téren, később azonban a terület kőburkolatot kapott. Ez azt eredményezte, hogy néhány évtizedig a kő alsó sorának felirata, illetve az alkotók neve sem látszott.
A felújítás után a szobor ismét teljes valójában látható lesz.
Az emlékkő két oldalát színházi maszk keretezi, felirata pedig nemcsak az intézménynek, hanem az itt játszó művészeknek is emléket állít: „Itt állott az 1875-ben megnyitott Népszínház, amely 1908-tól 1964-ig a Nemzeti Színház hajléka volt. Itt működtek a korszak legjelentősebb művészei közül Hevesi Sándor Blaha Lujza Újházi Ede Jászai Mari Márkus Emilia Pethes Imre Ódry Árpád és Bajor Gizi színházművészetünk büszkeségei. A kettős színház emlékére állította Budapest Főváros Tanácsa.”
A Nemzeti Színház emlékműve a Blaha Lujza téren (Fotó/Forrás: Budapesti Közlekedési Központ)
Fejléckép: A Nemzeti Színház emlékműve a Blaha Lujza téren (forrás: Budapesti Közlekedési Központ)
hírlevél
